Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1952-06-01 / 6. szám
TESTVÉRISÉG 9 “de Káldor Kálmán nélkül az sohasem valósult volna meg.” Lehet ezt jó példának venni másutt is és emlékeztetőnek tekinteni arra, hogy a nemes és nagy gondolatokban és tettekben való találkozásnak semmi akadálya nincs a két nemzedék között ott, ahol a szándékok tiszták s egymás felfogásának kezelése az őszinte megértés jegyében történik. I. W. 0. Éhez a hírhedt névhez, az "International Workers Order"-hez való tartozás ismét veszedelmei hozott három floridai lakosra. Mint a Miami Daily News jelenti, Charles A. Dewey szövetségi biró megtagadta az állam- polgárságot Mrs. Janina Smigielski (valószínűleg lengyel), Mrs. Lilian Georgiu (oláh) és Mrs. Gerzsenyi Erzsébet magyar származású kérvényezőktől. Az első kettő csak volt, az utolsó még ma is tagja annak a vörös társaságnak, amely "Testvériség" címen szédítette magához a legtöbb esetben tájékozatlan közönséget, sajnos számos magyart is. A biró nemcsak az állampolgárságot tagadta meg tőlük, de alapos leckében is részesítette őket, hogy volt merészségük az IWO tagság melleit a jelentkezésre. Hiába védekeztek azzal, hogy ők csak "olcsó" biztosítást akartak a kommunista szervezettől. Bizony nagyon drágán fizetlek meg ezért az olcsóságért. Jó jel különben, hogy már a floridai hatóságok is felfigyelnek ennek a társaságnak tagjaira épen Miamiban, ahol Magyar Cultur Club álnév alatt tömörültek ezek a még csak nem is kétes ál-magyarok. Ezer szerencse, hogy már a Nt. Péter házaspár fáradhatatlan tevékenykedése követkéz ében tető alatt van egy gyönyörű parkban, a város közepén egy olyan társadalmi helyiség, ahol a tisztességes magyarok s jó amerikaiak barátságos otthont találhatnak. És rövidesen megépül mellé majd az első floridai magyar templom is! AZ ELSŐK KÖZÖTT A The Fraternal Monitor cimü lap, amely minden évben kimutatást szokott közölni a több száznyi test- vériségi alapon működő testület elért évi eredményeiről, legutóbbi számában a sok százból mindössze 57 olyan egyesület adatait közli, amelyek 1951-ben több mint 300 okmánnyal (taggal) növelték állományukat. Ezek között két magyar van: a Református Egyesület 1,181, a Rákóczi Egylet 387 szaporulattal. Azok között pedig, amelyek több mint félmillió dollárral emelkedtek biztosítási értékben (insurance in force) szintén mi ketten: Egyesületünk $1,515,231.000, a Rákóczi $688,650.00-al. Azt is jó tudni, hogy megalapításuk óta a magyar országos egyletek együttesen és összesen $35,636,889 azaz Harmincöhnillió hatszázharminchatezer nyolcszáznyolcvankilenc dollárt fizettek ki tagjaik után haláleseti segélyként az örökösöknek. Kimutatás van arról is, hogy melyik egyesület növelte ifjúsági állományát több mint 300 taggal, itt a magyarok közül np™------------------ ^ THE BOOK OF THE YEAR! YOU MUST READ IT! | Endre Sebestyén, KOSSUTH, A MAGYAR j APOSTLE OF WORLD DEMOCRACY 218 pages, with 18 illustrations. Linen-bound edition $2.50, Paper-bound edition $2.00. Send your order to the author’s address: Box 5041, Pittsburgh 6, Pa. 180 copies of this book have been ordered by the ! Perth Amboy, N. J., Magyar Reformed Church! ORDER YOUR COPY NOW! IT HAS A VITAL MESSAGE FOR YOU! ! I csak mi, Református Egyesület vagyunk 481 szaporulatunkkal. Ugyancsak táblázatba van foglalva 154 olyan fraternális testület, melynek vagyona meghaladja az egy millió dollárt. Ebben a sorban mi a 76-ik helyen vagyunk. Amikor az ember az ilyen kimutatásokat látja, jól-* esően gondolhat arra, hogy ez a mi sokat s olyan alaptalanul lekicsinylett amerikai magyarságunk mégis csak dolgozott és alkotott ezen a téren is olyat, amivel semmiben sem marad mögötte semmiféle más nációnak. EZ MÁR SOK Abban a lulbuzgalomban, mellyel egyes Írók és sajtóorgánumok az úgynevezett Szeni-istváni Magyar- ország gondolatát próbálják tüzzel-vassal propagálni, mint a jövő Magyarország előképét: mostanában már olyan messzire mennek, hogy meggondolatlan kijelentéseik erősen súrolják nemcsak ősi hagyományaink tiszteletreméltó emlékeit s csaknem kimerítik az ősök gyarlóságának ismérvéit. Legulóbb például azt olvastuk, hogy a "Szent Jobb (már mint szt. István királyé!) biztos kézzel kalauzolta a magyar hazái az ázsiai pogányság f é 1 v a d hagyományaiból a müveit nyugat eszményei felé". E sorok Írója — s vele bizonyára sok millió meg nem szédült magyar! — tagadni meri azt, hogy Árpád honfoglaló magyarsága félvad barbár csorda lett volna s azt is, hogy egyedül és pontosan I. Isíván királynak valamelyik keze lett volna az, mely a magyarság eredendő hitét a keresztyénség felé irányította. Abban is kételkedni merünk, hogy az I. István által ugy-ahogy egybeszerkesztett magyar birodalom restaurálása lenne az az egyedül üdvözítő megoldás, mely a balsorsverte magyar nemzetet a második milléneumra elvezérelheti. Ahoz, többek közölt. Árpádok és Hunyadiak, akik nincsenek s egy olyan korbeli adottság, ami szintén a múlté. Aztán meg arról a bizonyos islván- korabeli müveit nyugatról is meg vannak az alaposan eltérő történelmi vélemények. Nekünk magunknak is. Micsoda otromba módszer az, mely egy, bizonyos körök által favorizált történelmi személyiség iuldicsöi- lése érdekében a gyalázkodástól sem riad vissza. Ez már sok. ÁRVA MAGYAR JÁNOS Ezen a nagyon találó címen jelent meg Füry Lajos, a fővárosban élő (1409—48th Ave., S. E., Washington 19, D. C.) uj amerikás magyar Írónak regénye a “Magyar Kultúra” kiadásában. A könyv nem tartozik ugyan az úgynevezett “nagy” regények közé, de hibátlan magyar nyelve, minden sorából kiáradó őszinte fajszere- tete, folyamatos érdekessége s nem utolsó sorban érezhető mély hite az utóbbi idők magyar regénytermésének határozottan értékes darabjai közé avatják. Érdemes elolvasni s egy kicsit amúgy magyarán elgondolkodni, szomorodni és reménykedni fölötte minden magyarnak. A múlt háború utolsó tragikus hónapjairól szól a könyv. Hőse, az a bizonyos Árva Magyar János, egyszerű huszár, akinek tragikuma az, hogy hallatlanul szereti hazáját s fenntartás nélkül teljesiti kötelességét. Mögötte azonban ott vannak a sorok között azoknak a névtelen magyaroknak százezrei, akik hasonló erények (vagy bűnök?!) miatt lettek hazátlanok nem csak szerte a nagyvilágban, de saját ősi, véráztatta szülőföldjükön is. Ha van újabb magyar könyv, mely minden titánkodás nélkül közel férkőzhetik a legegyszerűbb olvasó szivéhez is, úgy ez a könyv kétségtelenül az. Nekünk jó órákat szerzett olvasása. Szerezze meg ezeket az elmélyülő órákat magának minél több magyar. Az Írótól pedig ezen a vonalon, mostani könyve alapján még sokat várhatunk.
