Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1951-02-01 / 2. szám
TESTVÉRISÉG 7 Rozsályi ránézett bozontos szemöldökét fölrántva: — Ne kiabálj úgy, öcsém? Nem vagyok én siket. A tiszt intett a rendőröknek. Azok fölugrottak a bakra, leverték az öreg Groza fejéről a kalapot, a lovakról letépték a szallagot. «'Groza románul szidta a rendőröket, mert jómaga is az volt: Rozsályi Dániel a diszkardjához kapkodott, aminek a pengéje rég beszorult a hüvelyébe. Fájdalmas és szánalmas látvány volt ez. Szerencsére nem vették észre, mert mindenki a Héry-ház felé rohant. Talán még az ügyeletes tiszt is restelte magát. Visszadobta a kalapot, a szallagot pedig vitte a pre- fekturára. Rozsályi pedig az ellenkező irányba hajtatott kifelé a városból. Három hétre meghalt. Temetésén jóval kevesebben voltak, mint Héry Judit esküvőjén. Különc volt az öreg a megye szerint és sokan elfelejtették.---------------------------BESZÁMOLÓ az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági gyűléséről Irta: Balogh E. István, az AMSz kp. titkára Lincoln Napján (febr. 12.) tartotta az évi gyűlését New Yorkban az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága. Dr. Újlaki Ferenc elnökletével, Bencze János, Suta Péter, Vasváry Ödön, Szegedy L. István, Ft. Biró Benedek, Dr. Vincze Károly, Szántó Lajos, Borshy K. György, Király Imre, Dr. Chol- noky Tibor, Dr. Márk Béla, Dr. Molnár Kálmán és Balogh E. István igazgatók tárgyaltak az AMSz múlt évi szolgálatairól és ez évi munka terveiről. (Megbizott szavazattal képviseltették magukat: Szántay Dezső orsz. elnök, Lengyel Ignác, Gombos Zoltán és Székely Izsó igazgatók. Hiányoztak a gyűlésről: Dr. Leffler Andor, Kál- dor Kálmán, Gobozy István, Nt. Papp Károly és Laskó János igazgatók.) A gyűlés folyamán vendégként jelentek meg: Dobozy Arthur, Dr. Nagy János, Cukor Mór, Balogh Sándor, Hatta- yer József, Bokor Ferenc, Castelli Károly, Dr. Lippóczy Miklós, Mrs. Bella Baján és Pregler Tibor new yorki lakosok. A Szövetség fennállása óta (1907) az 1950-ik esztendőben volt a legnagyobb bevétele, $38,137.- 55 (ebben Szántay Dezső elnök és Szántó Lajos igazgató $10,000-os szervezési alap adománya is bent van.). Az országos Közgyűlés, amelyet 1950 október 6.—7. napjain tartott az AMSz New Yorkban $7,835.00 tételt jelent az évi bevételben. A teljes évi bevétel 75%-át, vagyis $28,137.- 55-t forditott az AMSz 1950-ben a hontalan magyarok bevándorlási és védő szolgálatára. Kimutatást nyert, hogy egy-egy személy “assurance”- ügye átlag $19.55 adminisztrációs költségbe, vagyis átlagos számú uj amerikai magyar család behozatala $68.43-ba kerül az AMSz-nak. (A tengeri és belföldi útiköltséget az IRO és a védnök fizeti s igy az AMSz költsége kizárólag admi- nisztrative.) Felfüggesztett, újra vizsgált és elhúzódó hontalan ügyek egyenként legalább $100—150 munkaköltséget és készkiadást jelentenek. 1950-ben 2500 hontalan bevándorlási kérvényében járt közre segítséggel az AMSz (1948 dec. 1. óta 5600 kérvényt intézett). 1950. december 31.-ig 755 család (2543 egyén) vándorolt be Amerikába, akiknek ügyeit az AMSz készítette elő. (Ebből 1950-re 1080 egyén esik.) Ez év elején 2970 magyar hontalan felfüggesztett és újra vizsgálatra utalt bevándorlási ügye vár elintézésre az AMSz-nél. Vasváry Ödön kp. pénztárnok jelentése szerint az amerikai magyar egyházak $419.00 tagdíjjal járultak az AMSz fenntartásához. Egyesületek ($6,118.73), magánosok ($2,282.13) tagdijai, hontalan szolgálatra befizetett adományok ($8,682.30) az októberi közgyűlés bevétele és a “Szervezési Alap” adománya alkotják az AMSz egész évi bevételét. Hét teljes és rész-idejű fizetéssel alkalmazott egyén (Popp E. Gizella, Máriássy Katalin, Dr. Nagy János, Dr. Fekete Bertalan, Thegze G. - György, Módly István, Dr. Hoványi György) és több “önkéntes” segítő végezte a közp. titkárral együtt azt a széleskörű szolgálatot, amely az AMSz fennállása óta a legtöbb munkát jeientő évvé tette az 1950 évet. Az AMSz-et fenntartó egyházak, intézmények, testületek, magánosok, az életmentés, az emberi szeretet és az igazi felebaráti könyörület szolgálatát támogatták minden szivesen áldozott centjükkel. 1951-re $5,038.22 készpénz áthozattal indul az AMSz. Épen ezért az Igazgatóság nyomatékosan kéri Amerika magyarságát, hogy a Szövetség fenntartására szükséges illetéket és adományt minél előbb juttassák el a központba, mert a szolgálat teljes leépítését jelentené azoknak elmaradása. Legyen 1951 Március Idusának Emlékünnepe az “Amerikai Magyar Szövetség Napja” országszerte. Azzal segítsük a “Magyar Szabadság” gondolatának a mielőbbi megvalósítását, hogy Szövetségünk munkáját erősítsük. Uj amerikai magyar testvéreinket kéri, hívja és buzdítja az Igazgatóság, hogy legyenek egyénileg is fenntartó tagjai az AMSz-nek a városaikban szervezett osztályokon keresztül. — Magyar és magyar között, az AMSz Igazgatósága szerint, más különbség nincs, mint amit Amerikának a konstituciója állapit meg s ez az, hogy az egyik állampolgár, a másik nem. Az amerikai magyarság nem engedheti tehát önmagát sem rétegezni, sem mételyezni tőlünk távol álló ellentétekkel. Az AMSz Igazgatósága szívből örül annak, hogy uj amerikai magyar testvéreink bevándorolhattak s lelki, szellemi és erkölcsi javaikkal fogják gazdagitani közös hazánkat, Amerikát. Bizalommal hiv és fogad tehát az AMSz Igazgatósága minden bevándorolt uj amerikai magyart s kéri őket, hogy a már itt élő, polgárrá lett amerikai magyarsággal összefogva igyekezzenek az AMSz szervezetét velünk együtt erősíteni és növelni. 1951 decemberében lesz 100 éve annak, hogy a Szabadság Hazájába, Amerikába, jött Kossuth Lajos. A vele érkezők voltak az első magyar
