Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1951-11-01 / 11. szám

12

TESTVÉRISÉG

(Ugyan!)

— Mit mondanak?

— Hogy megvette Czecz tábornok vörös nadrágját.

— A Czecz tábornok vörös nadrágját? — kérdém elhülve.

— Igen.

(Elmém kerekei e rövid igen alatt néhány villámgyors mozdulatot tettek, s kiderítették, hogy a Czecz tábornok levele és a vörös nadrág a fiuk primitiv elméjében összeolvadt a tábornok vörös nadrágjává.)

— Megvettem. Csak nincs ellene kifogása? — mondám hideg önérzettel.

— Menyiért vette meg?

— Három forintért.

— Elég drága. Hát olyan nyomorban van a szegény tábornok?

Nagyot sóhajtottam, s hogy zavaromat elrejtsem, zajosan kinyitottam alsó iróasztalfiókomat, hogy a nadrágot is elrejtsem, azután elkezdtem köhögni, s kértem az asszonyt, hogy hozasson szalmiákot. Erre aztán elejtette a beszélgetés fonalát, melyet, tekintettel a nadrágra, vörös fonálnak is nevezhetnénk, de tekintettel a helyzetre, inkább kínos fonálnaK nevezek.

Másnap újra bekopogtatott hozzám egy Berlinben járt cigány, s nagy ámulatomra újabb vörös nadrágot bont ki előttem. Az első pillanatban ki akartam dobni, de az átkozott ruhadarab szinte hipnotikus erővel hatott rám. Rövid alkudozás után három forintért megvettem.

Még a kezemben tartottam, mikor az asszony már ott termett.

— Hát ez miféle hires ember nadrágja? — kérdé metsző gúnnyal.

— Kérem, hagyja abba. örüljön, hogy ilyen olcsó bogaraim vannak.

Egy körülmény segítségemre jött. Az asszonnyal 1899 január 23-án sikerült elhitetnem, hogy geniális ember vagyok, s ő azt olvasta egy vezércikkben, hogy a geniális embernek több szabad, mint más közönséges halandónak. Szabad tehát neki vörös nadrágokat is vásárolni.

Ehhez járult még a következő pokoli ötletem:

Megfogtam a kezét s gyöngéden igy szóltam:

— Különben ne faggasson, édes, hisz tudja, hogy karácsony közeledik, s ilyenkor nem kell az asszonynak mindent tudni...

— Ah, értem. Valami meglepetés. Tehát az a másik se Czecz tábornoké.

— Persze nem. Jámbor hazugság.

Az asszony elérzékenyülve megcsókolta a homlokomat, s távozott. Nekem pedig hideg verejték gyöngyözött végig a homlokomon, hogy a boldogtalan most azt hiszi, hogy én a cigányok kopott vörös nadrágjaiból tán függönyt, esetleg asztalfutót, de mindenesetre legalább is lámpa alá valót csináltatok neki karácsonyi meglepetésül. Irtóztató!

Harmadnap hallom, hogy egy hang az udvaron a következőket kérdi a házmesternétől:

— Itt lakik az az ur, aki vörös nadrágokat szokott venni?

— Földszint jobbra, a sarokban, — felelte rá nyugodt biztossággal a házmesterné.

Idáig jutottam! Én tehát nem vagyok adófizető polgár, nem vagyok városi bizottsági tag, nem vagyok az esküdtszék tagja, nem vagyok ügyvéd, nem vagyok se nagyságos, se tekintetes, se doktor, hanem vagyok az az ur, aki vörös nadrágokat szokott venni. Vörösnadrág gyűjtő!

— Hallja, barátom! — szóltam ki az előszoba ablakán.

A cigány odajött.

— Vörös nadrágot árul?

— Azt. —

— Mutassa.

Odaadta, szétteregettem, megnéztem, ráütöttem.

— Ez az, amelyet tőlem elloptak. Végre megvagy, gazember!

Csak odáig jutottam: gaz. Az embert (ami különben nem lényeges) a cigány már nem hallotta, mert két ugrással kint termett az utcán.

Tehát lopta. Talán mind a hármat lopták. Most már mit csináljak velük?

Az asszonynak azt mondtam, hogy már sok a vörös nadrág és a fölösleget elajándékoztam. Meg is tettem.

Az egyiket odaadtam a házmesternek, aki ebben nyit éjjel kaput.

A másikat odaadtam a szemetesnek.

A harmadikat elajándékoztam az özvegy mosóné- nak, akinek hat gyermeke van. A mosóné foltnak használta, s mikor már mind a hat gyermeke meg volt foltozva, elém vezette őket.

A szegények a nagy vörös foltokkal úgy néztek ki, mintha kanyarósak lettek volna.

ADOMÁNYOK A BETHLEN OTTHON ÉPÍTÉSI ALAPJÁRA

$664.22: William B. Kovács, Hammond, Ind., hagyaték egy szoba bútorzatra.

$500.00: Emil Kasper és családja, Elyria, O. meghalt fiuk emlékére egy szoba bebútorozására.

$350.00: Gédra Erzsébet, Akron, O. egy szoba bebútorozására. Mr. and Mrs. Boldizsár Hölzl, Newark, N. J. egy szoba bebútorozására. Nagy Bertalan, Brooklyn, N. Y. egy szoba bebútorozására. Lorántffy Zs. Nőegylet, Passaic, N. J. egy szoba bebútorozására. Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet, Springdale, Pa. egy szoba bebútorozására.

$250.00: Charles Osváth, Pine Island, N. Y. Hercules Motors Corporation, Canton, O. Sinkó János és családja, Chicago, 111. egy-egy szoba bútorzatra.

231.50: Független Magyar Ref. Egyház, Perth Amboy, N. J. egy szoba bútorzatra.

$201.30: Református Egyesület 307-ik osztálya, Cliffside, N. J. Card Party by Mrs. M. Takács, Sr. and Jr. Mrs. J. Kulcsár, Mrs. Frank Demjén, egy szoba bebutorzására.

200.00: Független Magyar Ref. Egyház, Trenton, N. J. egy szoba bútorzatra.

$150.00: Julius Szodomka, New Orleans, La., Angi Vilmos, Dayton, O.

$125.00: Lorántffy Zs. Nőegylet, Toledo, O.

$100.00: Ohio District Young People’s Coii-