Fraternity-Testvériség, 1950 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1950-06-01 / 6. szám
10 TESTVÉRISÉG Alas, that which Kossuth predicted almost a hundred years ago, is undeniable fact today. The question now is, recognizing the possibility of losing our democratic way of life to a totalitarian form of government, what can we, who are the youth of today, but the leaders of tomorrow, do to preserve the privileges we inherited from our ancestors and to improve them for ourselves, our children and pass them on to the rest of the world. We can argue that pro and con, but in the final analysis what we can do boils down to “Be Patriotic”. To us teenagers patriotism means complying with the laws, obeying all rules and regulations, respecting the property rights of others, honoring our parents, teachers and elders, learning the rules of sportsmanship, attending Sunday School and Church for spiritual guidance, performing our daily school work and by so doing educate ourselves to become intelligent and useful citizens, well prepared to safeguard the future of our beloved country. It is the duty of the youth of this land to understand the meaning of the gradual but relentless Russian aggression. In paraprasing Kossuth’s words we Americans are men of peace, God knows how we love peace, but let us not be such cowards as to mistake oppression for peace. We the youth, with our fresh idealism, our belief in our Country and what it represents, by performing our everyday patriotic duties can do much to strengthen it in its fight against communism. If we do this then we can in all sincerity repeat the words of the last democratic Prime Minister of Hungary, Ferenc Nagy, who said on his recent trip to Columbus: “By the grace of destiny, democracy shall yet embrace the world.” Elza Jo Fodor LEVÉL A HONTALANSÁGBÓL “Testvériség” szerkesztősége, Washington 6, D. C. Igen tisztelt Uram! A mai postával nagy és jóleső boldog örömmel vettem a “Testvériség” cimü újságot, amelyben a világ lelkiismeretéhez szóló S. O. S. jelentésemet felkarolta és az amerikai magyarok előtt ismertté tette az itteni nagy magyar nyomort. Hálásan köszönöm úgy a magam, mint az itteni magyarság nevében ezt a jóindulatú hathatós támogatást. Magyarnak lenni nehéz s kár volna magára hagyni s engedni, hogy támogatás hijján a mai kegyetlen harcban elpusztuljon ez a bátor lovagias nép. Meg vagyok győződve, hogy az Ön kiváló támogatása megadja annak a lehetőségét, hogy az itteni magyarok gyors segítséggel átmenthetők lesznek e nehéz történelmi időkön. Mégegyszer igen hálásan köszönöm Önnek és az amerikai magyarságnak a támogatását. Meleg kézszoritással és honfitársi szeretettel München, Germany Dr. Ordódy Sándorné 1950 május a Magyar Segitő Szolgálat vezetője. VÉGTISZTESSÉGTÉTEL AZ ELSŐ ÁRVAATYA FELETT (Irta és elmondotta, Dr. Kalassay Sándor ravatalánál és temetésén: Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgató lekésze.) Az Isten utai kifürkészhetetlenek, csodálatosak, de áldottak és célhoz vezetők. Kifürkészhetetlen akaratából, csodálatos céllal és körülmények között, egy a mi ligonierunk- hoz nem messze eső bányarobbanás 75 magyar áldozata koporsója fölé állított az Isten több mint 30 évvel ezelőtt, egy magyar református lelkipásztort, a Pittsburgh és környéki reformátusok akkori lelkészét. A hetvenöt magyart egyszerre temető, testileg — vékonypénzü —, de lelki kincsekben gazdag, hite, fajtája cselédeiért és gyermekeiért már akkor is sokat áldozó, az egyházi és társadalmi életben már akkor is vezető kálvinista lelkipásztor ezen a rendkivüli temetésen álmodta élete legszebb álmát.... Az álom ez volt: kenyeret, meleg otthont, testi és lelki gondviselést, vigasztalást és békességet nyújtó hajlékot, árva és agg- menházat fog létesittetni az Amerikába szakadt bujdosó magyarok árvái és minden elesett református árva és öreg számára. Tudjuk, hogy e csodás álom, az ő csodálatos hite és munkabírása, az árvák és öregekért érzett nagy szeretete, a magyar reformátusság arany szivének éltető melege és áldozatkészsége folytán 1921-ben valósággá lett. Tudjuk, hogy Ligonierban — a magyar Mórián — ahogy e helyet álmodója és megalapítója elnevezte, árva és aggmenház létesült és még ma is áll, mint az Amerikai Magyar Református Egyesület Bethlen Otthona s mint az amerikai magyar reformátusság dobogó szive és büszkesége. Azt is tudja mindenki, hogy ennek a Mórián épült szeretet otthonnak, ez az álmodó és mindig munkás református lelkész lett az első felelős vezetője, “AZ ELSŐ ÁRVAATYA”. Sőt az elmondottakból azt sem nehéz megállapítani, hogy ez az úttörő, amerikai magyar református életünkben a legszebb álmot álmodó, hitét, fajtáját szerető, örökké munkás “első árvaatya”, Dr. Ka-
