Fraternity-Testvériség, 1950 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1950-12-01 / 12. szám
8 TESTVÉRISÉG ŐRSÉGEN ' -LOMÁS Ha szerencsés volnál, felednélek, de mert szegény vagy, szeretlek nagyon. Ha gazdag lennél, nem ölelnélek, Szép csendben hallgatnálak agyon. így azonban én kiáltom széjjel minden gyötrelmedet árva anyám: hogy meggyaláztak, hogy meggyötörtek, izenként szaggatnak szét, — Hazám. Jefferson City, Mo. Könnyű László DEZSŐ JÁNOS A legőszintébb részvéttel vettük a hirt, hogy Dezső János, a Bridgeporti Szövetség évtizedeken keresztül volt elnöke, amerikai magyarságunk egyik régi és legjellegzetesebb vezető embere, hosszas betegség után elhunyt. Ahoz az első generációs magyarsághoz tartozott ő, kiknek életét kemény egyéni munka, társadalmi téren pedig az alkotások jellemezték. Megalkuvást nem ismerő erős egyéniség volt Dezső János. Az épitő harcok embere egészen addig, mig az öreg korral járó betegség lábáról le nem verte. Érdeklődése a magyar ügyek iránt azonban mind haláláig élénk maradt s azokból soha ki nem kapcsolódott. Emléke nem csak szükebb családja és barátai, de magyarságunk legszélesebb köreiben is élni fog. A mi egyesületünk tagsága is ismerte és becsülte őt. Halála veszteség mindannyiunk számára. REMÉNYI JÓZSEF Alig van hónap, amikor a clevelandi Western Reserve Egyetem összehasonlitó irodalom tanszékének ez a kiváló magyar tanára valamilyen munkája révén ne hallatna magáról. Legújabb müve a National Theatre Conference Bulletinjában jelent meg “Imre Madach” cimen. Olyan kitűnő összefoglalásban adja ez a tanulmány Az Ember Tragédiája szerzőjének jelentőségét és nemzetközi irodalmi értékét, ami hatalmas mértékben fog hozzájárulni ennek a nagy magyar klasszikusnak az angol nyelvű irodalomban való értékeléséhez. Mint tudjuk, Cleveland magyarsága az ottani Kultur Kertben legutóbb Finta Sándor mesteri kezei által alkotott szobrát helyezte el Madáchnak. Ez a tény és Reményi mostani tanulmánya ékes bizonyitéka az amerikai magyarság kulturális lelkiismeretének. Büszkék vagyunk rájuk s örülünk annak is, hogy uj Kossuth Házunkban megkülönböztetett helyet kaphat úgy Finta szobrának eredeti modellje, mint Reményi kézirata. TARNÓCY ÁRPÁD Csöndes, de idegölő munkája mellől a jubileumi pódiumra emelte ki Tarnócy Árpádot a közel múltban hálás közvetlen közönsége, az akroni magyarság, mint az Akroni Magyar Hirlap szerkesztőjét. Ünnepelték, mint telepük lelkét, az ottani hetilap robotosát. Őt is, feleségét is, akik negyedszázadnál is régebben szolgálják hittel, meggyőződéssel és páratlan tehetséggel közéletünket. Tarnócyék már nem is nevet, de fogalmat jelentenek közöttünk. Olyan házaspárt, akik nem ismernek nehézséget a legnehezebb hivatás betöltésében. Tarnócy, mint leheletfinom magyar lirának korunkban egyik kiváló képviselője, több kötetével szerepel legjobbjaink között. Egy erősen materialista világban idealistának maradni, olyan teljesítmény, ami tényleg ünneplést érdemel. Ha nem is lehettünk ott az alkalmon, ez a pár sor legyen bizonysága érzéseinknek. Isten őrizze őket számunkra. JUBILEUMI ALBUM Az uj tulajdonosok birtokába került Amerikai Magyar Népszava októberben ünnepelte Arany jubileumát. Ebből az alkalomból olyan Albumot adott ki, ami idáig páratlan a maga nemében. Több ez, mint újságírói vagy nyomdai teljesítmény s értéke nem korlátozódik a jelenre. Aki az amerikai magyarságot megismerni kívánja, aligha nélkülözheti ezt a kiadványt, mint forrásmunkát. Mesteri összevonásban adja ez úgy a magyar nemzet történelmét, mint amerikai magyarságunkét. Ha semmi más nem volna benne, csupán ez, akkor is megérdemelte volna hogy megjelenjék. Ennél azonban mérhetetlenül többet tartalmaz s valóságos védőirat, ha nem kimondottan is, azok ellen a mostanában gyakran emelkedő vádak ellen, hogy idevándorolt nemzedékünk nem alkotott eleget s nem ismerte fel történelmi hivatását. A vádemelőknek igazán illenék ezt az Albumot is megnézni egy kicsit. És elhallgatni, ha ugyan van hajlamuk a tárgyilagosságra. DOBOZY ARTHUR Neve először akkor lett ismert közöttünk, amikor 1938. évi nemzeti zarándoklatunkat vezette Magyarországra. Már akkor megtanulta tisztelni és szeretni őt, aki csak érintkezésbe került vele. Amikor pedig az Amerikai Magyar Segélyakció főtitkárává választották, tudtuk, hogy nála alkalmasabb ember erre a helyre nem kerülhetett volna. Nevét most az az ut teszi aktuálissá, amit a hontalan magyarok átmentése érdekében tett Európában. Olyan levelek jönnek ottani szerepléséről, amilyen elismerések eddig senki európai látogatását nem kisérték. Tárgyilagossága, megközelíthetetlensége, őszinte faj- szeretete és segíteni készsége legjobbjaink közé emelték ezt a minden megnyilatkozásában szerény, de öntudatos testvérünket. Munkája nyomán sokkal, de sokkal több hontalan magyar talál majd uj hazát a mi amerikai honunkban. MAGYARSÁG Ezen a cimen 25 esztendő óta jelenik már meg Pittsburghban egy hetilap az ismert Fiók Albert, egyesületünk alelnökének kiadásában. Első szerkesztője Vas- váry Ödön, egyesületünk jelenlegi számvevője volt, majd maga Fiók Albert jegyezte azt, mint szerkesztőkiadó. A múlt évben Szőke István és Ferenczy Pál lelkészek vették át rövid időre a lapot, amit tőlük legutóbb Szebedinszky Jenő menekült uj amerikás hirlapiró tulajdonába került. Pittsburgh környékének magyarsága pár héttel ezelőtt ünnepelte meg méltó keretek között a lap ezüst jubileumát, melyen megérdemelt elismerésben részesítették a veterán Fiók Albertet, de kijutott a méltánylásból az uj szerkesztőnek is, aki a lap hagyományos magyar szellemét követve azt tartalmilag megfrissitette. Magyarságunknak díszére válik, hogy nem megy el nyomtalanul lapjainak nevezetes dátumai mellett. (BKGY) AZ IWO BETILTÁSÁT KÖVETELIK Mostani lapszámunk vezető helyén foglalkozunk az államszövetségi főügyész listájával, melyen mint ame- rika-ellenes alakulat van nyilvántartva az Internacional Workers Order (IWO) nevű egyesület. Ennek a magyarul “Testvériség”-nek elnevezett csoportjába szédítettek be számos olyan magyart is, akinek fogalma sem lehetett róla, hogy kommunisták közé keveredett. Ez az, amiből haladéktalanul ki kell lépnie minden olyan rendes magyarnak, aki az amerika-ellenes bélyeget magára süttetni nem akarja. Legutóbb már a legnagyobb amerikai lapok is foglalkoznak ennek az egyesületnek ügyeivel s hirt adnak arról, hogy illetékesek New York állam Insurance Departmentjétől az IWO további működésének betiltását követelik, mivel megállapítható az, hogy a biztosítási tartalék összegből kommunista propagandára fordították a tagság pénzét. Minden valószínűsége meg van annak, hogy ez a társaság már nem sokáig garázdálkodhatik a félrevezetett munkásság körében.
