Fraternity-Testvériség, 1949 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1949-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG

11

ZILAHY LAJOS

Az utóbbi két évtized egyik legjobb és leghíresebb magyar regény és színdarab Írója Zilahy. Nevét most “The Dukays” (A Dukayak) címen az amerikai könyvpiacon is megjelent regénye teszi időszerűvé előttünk. (.Prentice Hall, New York, $3.50.) A jó angol fordításban megjelent könyv “best seller" sikerével tele vannak a lapok s a felületesebb kritika is “nagy regény”- nek tartja. Mi is elolvastuk, de a nagyságot nem vagyunk képesek felfedezni benne. Bár világos jeleit látjuk annak, hogy a szerző ezzel a munkájával Bal- sac, Tolstoj, Hugó és Anatole France fölé szerette volna tornászni magát, ez az akrobatikus mutatvány nem sikerült. Még saját maga fölé sem emelkedett. Az egyik szemmel a hallhatatlanságra, másikkal Hollywood felé kacsintásból talán csak az utóbbi lesz eredményes. A regényben ugyanis erősen túlteng az irodalmi iparművészet a tiszta irodalmiság rovására. Azt az egészséges magyar életszemléletet, amit a magyar Parnasz- szusra emelt Zilahytól méltán elvárhattunk volna, a könyvben hiába keressük. És itt nem szeretnénk félreértődni. Nem arra célzunk, hogy alakjai nem egészségesek, hanem arra, hogy az iró egészsége nem látszik a sorok közül. És mert ez hiányzik, humorát romlottnak, szarkazmusát dühnek érzi a tárgyilágos olvasó. Úgy hat a mü, mintha a savanyú szőllő esete állott volna fönt iró és alakjai között. Épen most pedig, mikor minden lelkiismeretes magyarnak, mégha iró is, nagyon féltékenyen kellene őrködni azon, hogy mit jelentet meg írásaiból idegen nyelven: Zilahy nagyon szegényes erkölcsi bizonyítványt állított ki magyar emberségéről. És ezért mégha minden más tekintetben kitűnő volna sem szerethetnénk.

PETŐFI VERSEK

Két uj névvel kell megismerkednünk. E. B. Pierce és E. Delmár nevével, akik a Petőfi Társaság segítségével hatvan Petőfi verset ültettek át angol nyelvre. (Distributor: Johannes Press, 48 W. 57th St., New York. Price $2.50.) A szabadságharc századik évfordulóján várható is volt, hogy a nagy költő nevéről nevezett társulat a forradalom költőjéről ilyen formában annál is inkább megemlékezzék, mert hiszen ez az év az ő hősi halálának is századik fordulója. Petőfit, tudjuk, rendkívül nehéz idegen nyelvre fordítani. Annyira sajátságosán magyar ő, hogy gondolatainak egyedisége, stílusának zamata, képeinek különleges magyar bája szinte visszaadhatatlan. Ami azonban ezen a téren sok szeretettel, sok hozzáértéssel, sok congeniálitással elérhető, azt a két szerző elérte a kötet verseinek nagyobb felében. Munkájuk tehát komoly értéknek könyvelhető el s rendkívül hasznos is azok számára, akik idegen nyelven próbálják megközelíteni ezt a nagy magyar géniuszunkat. A kötethez a “mi” Reményi Józsefünk, aki a clevelandi Western Reserve egyetemen az össz- hasonlitó irodalomtörténet tanára, irt értékes bevezetést, mely egyike a legjobbaknak, amit valaha is ezen a vonalon olvastunk. A bevezetést a fordítóknak rövid mentegetődző írása követi, melyre — szerintünk — nem is volt nagyon szükség. . A bevezetés és maga a munka anélkül is érezhetővé és méltányolhatóvá teszi a szükségszerű nehézségeket. Alkalom adtán néhány verset

olvasóinknak is bemutatunk, helyesebb azonban, ha ezt be nem várva, a könyvet megveszik. Petőfinek, sem magyarul, sem angolul, nem volna szabad hiányozni a magyar könyves polcokról.

ALEXANDER ERNŐ

Ezt a nevet ugyan ritkán láthatták olvasóink a Testvériségban, a név viselőjének munkája azonban minden számban a szemünk előtt volt az utolsó tiz esztendőben. Ő végezte ugyanis, a megadott ötletek alapján, hirdetéseink iparmű vészi és nyomdai összeállítását s ugyancsak ő készíttette a metszeteket hozzá. Olyan sikerrel, hogy azok magyar lapjaink legszebb hirdetései voltak. Egyesületünknek őszinte barátja volt, aki ezt a munkát díjtalanul végezte csak azért, mert szépet akart. Ugyancsak ő készíttette azokat a művészi nyomtatványokat is, mikkel annak idején óhazai zarándoklatainkat propagáltuk, s amelyek minden résztvevőnek kedves emlékei. Neve most azzal a szomorú hírrel kapcsolatban kerül rovatunkba, hogy pár héttel ezelőtt lelkét visszaadta Teremtőjének s testét az anyaföldnek. Gyásza ez egész amerikai magyarságunknak, melyet halála napjáig különböző minőségekben szolgált. Kedvenc munkája legutóbb az Amerikai Magyar Segély Akció pénztárnoksága volt, amit szintén díjtalanul végzett s amelynek nevében ravatalánál bucsuzót mondottunk. A régi amerikás magyaroknak folyton gyérülő serege ismét megfogyott egy jellegzetes emberrel, aki minden jó ügyben segíteni kész volt. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

BAKÓ ISTVÁNNÉ

Valószínűleg ő maga lepődik meg legjobban, ha nevét e sorok fölött látja. Ennek pedig a története a következő: 328. számú, Cecil, Pa., osztályunknak volt egy érdemes tagja, Bakó István, aki 42 esztendős amerikai élete alatt 41 éven keresztül volt egyesületünk tagja és 38 éven keresztül osztály-tisztviselőnk. 1945- ben bekövetkezett halálakor az osztály vezetését felesége vette át. És végzi is hűséggel, mind a mai napig. Tőle kaptuk a következő levelet: “Tisztelt Vezértestület! Tessenek ezt a csekélységet elfogadni ezután minden hónapban szegény magyar testvéreink segélyezésére, bár ha nem sok is. Az Ur Jézus azt mondotta, hogy az a szegény özvegy ha csak egy fillért is dobott a perselybe, többet adott, mint a gazdag. Én is tiszta szivemből adom, bár többet tehetnék.” Eddig a levél s az összeg pedig $1.09 volt, mint egy havi hozzájárulása egy szegény özvegy asszonynak ahoz a segélyezési alapunkhoz, melynek megteremtéséhez évente 25 centet kérünk mai vezércikkünkben is tagjainktól. Vannak levelek, amikhez nem kell külön magyarázat. Özvegy Bakó Istvánná pár soros levele ilyen levél. Áldja meg a jó Isten érte. Borshy K. György.

ID. PAPP JÓZSEF.

Egyre fogy egylet-épitő magyarjaink száma. Ilyen egylet-épitő volt Id. Papp József 116-ik Gollinwoodi ügykezelőnk, aki 70 évvel ezelőtt született a Bihar megyei Nagyiétán. Amerikába 1902-be jött és 38 évig volt a N. Y. Central munkása, egész nyugalombavonu- lásáig. Egyesületünk több mint 20 esztendeig volt ügykezelője, mindaddig, amig az örök pihenésre el nem hivatott.

Nagy családot nevelt, nagyobb részt özvegységben, azért mindig kész volt az egyleti életben részt venni, azért munkálkodni. 9 gyermeke gyászolja. Temetése Január 16-án ment végbe a Grace Reformed Church- ből Rév. Rohrbaugh és Dr. Szabó István szolgálatával. Temetésén Egyesületünk és a Verhovay Egylet képviselői is részt vettek.

Id. Papp József mindig kész volt Egyesületünkért munkálkodni és emléke élni fog azok között, akik megbecsülik a közért fáradozókat. (K. G.)