Fraternity-Testvériség, 1949 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-01 / 1. szám

TESTVÉRISÉG 15 Pa., a YWCA Internation Relation Committee rendezésében. A szépen sikerült estélyen mint­egy 250 tagú amerikai közönség és több magyar vendég eló'tt az igazgató előbb ismertette a Beth­len Otthonban folyó munkát és életet. Az ismer­tető előadás, majd az utána zongorán, hegedűn és cimbalmon adott koncert nemcsak anyagi hasznot hozott, de sok érdeklődő amerikai jó barátot szerzett a Bethlen Otthonnak. 4. Ugyan ebben a hónapban az igazgató ne­je és hat leány gyermekünk Greensburgban, a First Reformed Churchben, a Pittsburgh Syno­dical Womens Guild kerületi gyűlésén vettek részt. A gyűlést követő banketten az igazgató neje 20 perces előadás keretében ismertette a Bethlen Otthont, Amerikai Magyar Református Egyesületünk munkáját, és a Bethlen Otthonhoz való viszonyát. A leányok pedig magyar ruhák­ba öltözve nótás programot adtak. 5. December 8-án egy másik meghivásnak eleget téve, a greensburgi Third Ref. Churchben, a Womens Guild évi gyűlésén vett részt az igaz­gató neje két nagy leányunkkal. Mint a gyűlés vendég szónoka, “a Magyar Karácsony és Kará­csony a Bethlen Otthonban” cimmel tartott elő­adást és utánna leányainkkal magyar karácso­nyi énekeket énekeltek. Az amerikai' hittestvé­reink, a Guild tagjai, hálájuk kifejezése képen két nagy kosár karácsonyi ajándékot küldöttek gyermekeinknek, melyek között korszerint min­denféle játék és hasznosabb dolgok: kesztyűk, harisnyák, zsebkendők is voltak minden gyer­mek számára. December 24-én, Karácsony előestéjén, temp­lomozás előtt, kivételes csend és rend uralko­dott a gyermek otthonban. A délutáni fürdés u- tán, ünneplő ruhába öltözött, máskor eleven és zajos gyermek sereg, a ‘‘Jézuskát várva” nagyon jó akart lenni. A nagy csendet és rendet csak egy-egy sugárzó szemű várakozással és remény­ségekkel teli kérdés törte meg: “What will He bring me?” “Vájjon mik vannak a karácsony fa alatt?” Aznap, addig mig a kisebbek öltözködtek és készülődtek, a vacsora előtti — Karácsonyfa ün­nepélyre —, ügyes nagy leányaink és nagy fia­ink meglepő hozzáértéssel, szinte művészi Ízlés­sel diszitették fel az ebédlőben felállított szép nagy karácsonyfát és saját maguk által készített figurákkal és más karácsonyi díszletekkel ünne­pi díszbe öltöztették magát a nagy-termet is. A díszítők boldogan munkálkodtak azért, hogy a kisebb gyermekek öröme nagyobb legyen. Az egymásért érző és áldozni tudó szeretet nemcsak a gyermekek és az Otthonban lakók szivében élt ott, hanem jóltevőink, barátaink, egyházaink és magánosok részéről is olyan mértékben nyi­latkozati meg, hogy alig fértek el szép nagy ka­rácsonyfánk alatt a kívülről beérkezett ajándé­kok, csomagok. A trentoni Függ. Ref. Egyház Fiatal Asszo­nyok Varró Körétől minden gyermeknek név­szerint érkezett hasznos szép ajándék, sőt vol­tak csomagok néhány öregünknek is. Ugyanígy jött szép nagy küldemény a toledói Ref. Egyház vasárnapi iskolájától és a greensburgi Third Ref. Church Womens Guildjétől és még sok más Egyesülettől és egyénektől, akiknek ajándékait külön levélben köszöntük meg. Amikor minden elkészült, fél 5 órakor meg­szólalt az ünnepélyre hivó csengő. A várakozás­sal teli gyermek sereg boldogan rontott be az ebédlőbe. Az ajándékozóknak és mindenkinek, aki még nem látott árvák karácsonyát, élmény lett volna nézni a boldog arcokat és szemlélni azt az örömet, amit az isteni szeretet ünnepén az emberbaráti szeretet szerzett azoknak, akik­nek szükségük van nemcsak karácsonykor, de állandóan, a mások jóakaratára és szeretetére. A karácsonyfa alatti családias együttlét, éneklés, imádkozás és az ajándékok kiosztása, majd a vacsora elfogyasztása után, karácsonyes­ti isteni tiszteletre mentünk templomba, ahol az öregebbekkel együtt, mint örvendező nagycsalád, készültünk a szeretet nagy ünnepére. Istentisztelet után a gyermek Otthon lakói, kántálással köszöntötték az Öregek Otthona la­kóit. Kedves családias együttlét és az ünnepi köszöntések után, kiosztottuk öregeinknek az Intézet által adott és kinek-kinek a rokonok és barátok által küldött ajándékokat. Folytatjuk MEGHALTAK Kiss Sándor (352-ik oszt. Cleveland, Ohio) 1948 november 30-án, 63 éves korában, 7 évi tagság után. Bello Julia (152-ik oszt. Uniontown, Penna.) 1948 október 4-én. Demeter Mátyás (261-ik oszt. San Bernardino, Cal.) 1948 november 10-én, 40 éves korában, 14 évi tagság után. Hoyda Lajos (139-ik oszt. New York, N. Y.) 1948 december 3-án, 52 éves korában, 12 évi tagság után. Deák Kálmán (1-ső oszt. Bridgeport, Conn.) 1948 december 10-én, 73 éves korában, 30 évi tagság után. Klimon Barna (134-ik oszt. Glenwood, Pa.) 1948 december 12-én, 70 éves korában, 34 évi tagság után. Bányász Jánosné (52-ik oszt. So. Norwalk, Conn.) 1948 december 10-én, 78 éves korában, 41 évi tagság után. Kiss Albert (92-ik oszt. Philadelphia, Pa.) 1948 október 27-én, 76 éves korában, 37 évi tag­ság után. Sági Istvánné (16-ik oszt. Pittsburgh, Pa.) 1948 december 16-án, 76 éves korában, 36 évi tagság után. Maruzs Bertalan (21-ik oszt. Toledo, Ohio) 1948 december 18-án, 59 éves korában, 11 évi tagság után. I Szallár Ferencné (198-ik oszt. Ligonier, Pa.) 1948 december 18-án, 81 éves korában, 41 évi tagság után.

Next

/
Thumbnails
Contents