Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-03-01 / 3. szám
4 TESTVÉRISÉG Amellett, hogy ez a döntés rendkívül népszerűtlen, még hozzá nagy csapás is volt a magyar népre, amely még mindig reménykedik a magyar létszinvonal visszaállitásában és a Európával való megszokott magyar kereskedelmi kapcsolatok ujrafelvételében. A magánvállalkozás elveszett a hivatali ellenőrzés és a pártok manipulációinak hálójában, ami szétágazó korrupcióra vezetett. Mindabból, amit hallottam, az tűnik ki, hogy a háború utáni magyar vezető emberek egy része, nagy erővel, képzelőtehetséggel és jóakarattal fogott hozzá a magyar talpraállitás és a gazdasági és politikai reformok feladatához. Azonban hamarosan szembetalálták magukat a kommunisták kimé- letlen rohamával a hatalom elnyerésére. Miután minden szempontot alárendeltek ennek az erőfeszítésnek, főként a szovjetunió támogatása réven, a kommunisták láthatólag sikeresek céljaik elérésében. Ennélfogva ma már korrumpálódtak azok a reformok is, amelyeket megvalósítottak. Uszítás egymás ellen A kommunisták mindenfelé azt hirdetik, hogy ők a dolgozó osztályok érdekeit képviselik. Ez a valóságban roppant és tragikus tréfának bizonyul. Viszályt szítanak a polgárok soraiban: uszítják a parasztot a munkás ellen, a munkást az üzletember ellen, az üzlet embereit egymás ellen. Mindenfelé a gyűlölet és erőszak feléledése tapasztalható. A “demokrácia” szóval léptennyomon visszaélnek: például a magyar munkásság még nem volt képes megvalósítani a szabad választást a szakszervezetekben sem. A magyar parasztság még mindig nem tudja kicserélni azokat a helyi tisztviselőket, akiket még a vörös hadsereg és a velük Moszkvából érkezett magyar kommunisták neveztek ki, a tetszésük szerint megválasztatott tisztviselőkkel töltve be az állásokat. Mindezek következtében fennforog az a veszély, hogy a magyarok cinikus kétségbeesésből elfordulnak a valódi demokrácia eszményeitől és fogalmaitól. Mindeddig azonban elkerülték a nyílt konfliktust az egyházak és a kormány közt. Nyilvánvalóan volt néhány kísérlet arra, hogy az egyházákat belevonják a poltikai viszályba. Talán a legnagyobb gátló körülmény maga az egyházak kedvező múltja volt, valamint az is, hogy valósággal az egész magyar nép szilárdan ragaszkodik egyházaihoz és hitvallásaihoz. Nyomasztó bajaiban a magyarok az Egyesült Államok felé néznek, segítséget várva. Dacára a kommunista propaganda rosszindulatú torzításainak és hazugságainak, dacára annak a ténynek, hogy az újságok csak azt nyomathatják ki, amit a kormány megenged, dacára a politikai rendőrségnek, a magyar nép buzgón hallgatja az amerikai rádió leadásokat és megőrzi hitét az amerikai intézmények Ígéreteiben és becsületességében. Felénk tekintenek A kép tehát nem teljesen fekete. A nép büszke és bátor és elszántságot mutat arra, hogy minden lehető módon fenntartsa a magyar hagyományokat. Nagy energiával rendelkeznek és imponáló lépéseket tesznek a háború által okozott rettenetes fizikai károk helyrepótlására. Budapest, amely valaha olyan gyönyörű város volt, igen erősen szenvedett, de a pusztulás láthatólag senkit sem bátortalanitott el és a város teli van élettel. A magyarok életkedvét, humorát, a jövőbe vetett reményét még nem zúzta össze az orosz gőzhenger. Ez dicséri ellenálló erejüket. Mégis az aggodalom és félelem sötét felhője lebeg az ország felett. Noha a magyarok eredetileg a Keletről jöttek, a 11-ik század óta a Nyugat kultúrájának letéteményesei voltak mindig. De egy tizenkét milliónál alig számosabb nép, akármennyire erős is a hite önmagában, segítség nélkül nem kezdhet harcot a siker kilátásával az orosz aggresszió barbár hordáival szemben. Felénk tekintenek hát segítségért. Tudják, hogy az amerikai nép akcióin, a mi hatalmas országunk jövendő külpolitikáján fordul meg Magyarország sorsa. A magam részéről úgy érzem, hogy a magyar szabadságot fenyegető veszedelem egyben fenyegeti Amerika szabadságát is. John Davis Lodge TITKÁRI JELENTÉS 1947-RÖL Az évet “Előkészület Esztendejé”-nek neveztük hirdetéseinkben, hogy ez által hangsúlyozzuk egyrészt az 1948-as centennárium, másrészt alkotmányunk értelmében esedékes közgyűlésünk közledtét s előkészítsük tagságunkat mindkét eseményre. A hivatal működése, Alapszabályaink szerint, kettős irányú: közigazgatási és szervezési. Legpraktikusabb tehát, ha a beszámoló jelentésben az előirt kötelezettségek sorjában számolunk be a végzett munkáról. Közigazgatás a. Szövetségi szabadalom-levelünknek, a változott helyzethez alkalmazkodó módosítási ügye még mindig a Kongresszus illetékes bizottsága előtt van s várja sorra-kerülését a Ház előtt. Ügymenetünk e miatt kárt nem szenvedett s mindazon államokban, ahol jelentési kötelezettségünk van, az engedélyeket fennakadás nélkül szerezhettük meg. Az év elején személyes tárgyaláson voltunk Florida állam biztosítási felügyelőjénél, épen akkor, midőn a State Congress gyülésezett s
