Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-02-01 / 2. szám
TESTVÉRISÉG 7 nél még valamivel jobb a helyzet, Pestkörnyéknek azonban egyetlen intézete sincs és a szabályzat szigorúan tiltja, hogy fővárosi intézményeknél pestkörnyékieket helyezzenek el. Közben a gyermekeket pszichológusnő is kihallgatja. A bűncselekmények lelki rugóinak kiderítése ugyanis legalább olyan fontos, mint a tényállás kinyomozása. Előfordulnak esetek, a- mikor csak a pszichológiai kezelés segít. Egy 17 éves fiú például rendszeresen lopott, sikkasztott, de mindig úgy, hogy rajtacsipték. A pszichológusnő megállapította, hogy a fiatalember mirigyzavarok következtében olyan lelkiállapotba került, amelyből csak önbüntetés formájában tudott szabadulni. Ezért úgy rendezte a bűncselekményeit, hogy minden esetben rövid idő alatt rajtacsipjék. Egy 14 éves kisfiú elszökött a szüleitől és a Gellérthegy egyik barlangjában tanyázott. Itt talált rá a rendőrség. A pszichológusnő kiderítette, hogy a gyermekkel édesanyja, majd mostohaanyja rendkívül gonoszul bánt, a fiú lassanként elhidegült az emberektől és csalódottságát akarta úgy levezetni, hogy Robinson módjára lakatlan helyre vonult. Egy másik esetben megállapította a vizsgálat, hogy a szóbanforgó gyermek azért lett kóros hazudozó, mert eltitkolták előtte, hogy törvénytelen születésű és a saját nagyanyja, aki örökbefogadta, édesanyjának adta ki magát. Ettől fogva a gyermek maga is hazuggá vált. Inzultálják a paironázsnőket Azokat a gyermekeket, akiket a rendőrség nem tud intézetekbe elhelyezni, lelkes asszonyok, önfeláldozó munkával rendszeresen meglátogatják otthonukban. A szülők nem mindig hálásak a látogatásokért és megesik, hogy inzultálják a patronázshölgyeket. — Elsősorban a szülőket kellene megnevelni — mondja a gyermekvédelmi osztály parancsnoka. — Óriási felvilágosító munkára lenne szükség, de ehhez is rengeteg pénz kell, ami nem áll rendelkezésre. A társadalomnak kellene valamit tennie, hogy a gyermekvédelmi szervek kellő anyagi támogatáshoz jussanak. Ennél fontosabb kérdés alig van. Igaza van az egyik patronázshölgynek, aki azt mondotta: — Hiába építjük újjá a hidjainkat rekordidő alatt, ha közben a gyermekeink tönkremennek! Polgár Dénes KÖSZÖNET A GYORS SEGÉLYÉRT Alulírott hálás köszönetemet fejezem ki Az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökségének, hogy részemre a $25.00 tanulmányi segélyt s azzal együtt oly szép levelet küldött. A magam részéről azon leszek, hogy tanulmányaim befejeztével is mindenkor segítségére legyek a mi Református Egyesületünknek, amely tagjairól ily irányban is oly szeretettel gondoskodik. Maradtam tisztelettel Boyd Hall, Ohio University László írónké. Athens, Ohio OLVASTUK MAGYARORSZÁG, A KELLETLEN CSATLÓS (John Flournoy Montgomery: Hungary, the Unwilling Satellite. Illustrated and mapped. Devin- Adair edition. Price $3.00.) John F. Montgomery, az Egyesült Államok volt budapesti követe, közel múltban megjelent nagysikerű könyvének alább magyar fordításban közölt ismertetését Dr. Eckhardt Tibor irta a “Taught” cimü folyóirat felkérésére. Szerző en- gedelmével adjuk azt olvasóinknak azzal a megjegyzéssel, hogy régen jelent meg, — ha valaha egyáltalában! — a magyar nemzet problémáit annyira érezhető rokonszenvvel néző és a tárgyilagosságot még is olyan mértékben megőrizni tudó könyv az amerikai könyvpiacon, mint a Montgomeryé. (SZ) 1939 augusztusának sorsdöntő napjai egyikén, a közelgő háborúról beszélgetve, Mr. Winston Churchill mondotta nekem Londonban, hogy a magyar nemzetet igen nagyra becsüli, mert a Duna medencében több mint ezer esztendőn keresztül, kiváló politikai tehetségével, egyedül a magyarság volt az, mely meg tudta tartani független állami életét. Ez a magyar nemzet, az első világháború után szörnyen megcsonkított állapotban egyedül maradva Közép-Európa keresztut- ján, beékelve két tulerős és támadó szándékú szomszéd közé, a második világháborúban nem kapott lehetőséget arra, hogy hagyományainak megfelelhessen. Az előbb Németország által lerohant, majd Szovjet Oroszország által “felszabadított” Magyarországot erőszakkal fosztották meg függetlenségétől és züllesztették “Kelletlen Csatlós”-sá. Ez a lényege Magyarország jelen történelmének s ez a cim is, amit J. F. Montgomery választott könyve számára. Leírja ebben az ország viszontagságait az 1933-tól 1941-ig tartó válságos időszak alatt s belefoglalja könyvébe azokat az első kézből szerzett értesüléseit is, miket mint Roosevelt elnöknek a magyar kormányhoz küldött követe szerzett a Dunavölgy jelenkori történelméről. Montgomery könyve a legjobb tanúság arra, hogy a se német, se nem szláv Budapest, a maga központi fekvésével a Duna, az “Európai folyó” két partján, nagyon jó, ha ugyan nem a legjobb megfigyelő helye a Közép Európát érintő ügyeknek. Mr. Montgomery, jóllehet nem hivatásos