Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-01-01 / 1. szám
fr|t|w|| OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI. D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Megjelenik havonta Subsciption $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Társszerkesztők—Associate Editor«: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRT Entered as second-class matter August 10, 1936, at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Acceptance for mailing at special rate of postage Act of February 28, 1925, authorized August 13, 1936. VOLUME XXVI. "LIBERTY YEAR" JANUARY. 1948 KOSSUTH, A PRÓFÉTA* A magyar szabadságharc századik évfordulója szükségképen is előtérbe helyezi azt a férfiút, Kossuthot, akinek nevéhez örök időkre szóló elválaszthatatlanságában kapcsolódik annak a kornak oly sok dicső s annyi szomorú emléke. Nekünk, amerikai magyaroknak, azon a részen túl is, mely minket származási alapon fűz az egyetemes magyarság értékeihez, külön büszkeségünk az amerikát-járt nagy államférfi. Joggal is érezhetjük őt nem csak magyarnak, hanem amerikainak is abban az értelemben, mely méltán megilleti azt, aki az amerikai ideálokat olyan ragyogóan tudta megfogalmazni s ékesszólóan tolmácsolni, mint ő tette 1851 telén és 1852 tavaszán. Egy rövid cikk szűk kerete nem engedi meg, hogy ez utóbbi mondat igazságát Kossuth egész amerikai tartózkodása alatt elmondott beszédeivel igazoljuk. Nem is ez a célunk, hanem csupán annyi, hogy néhány idézetet adjunk. Olyan idézeteket, amik kétségtelenül igazolhatják az ő jövőbelátásának prófétai jellegét. És még ezeket sem szélesítjük most összes megnyilatkozásaira, hanem csupán azokra, melyek közvetlenül visz- szautazása előtt a politikailag legműveltebb közönség előtt, new englandi fogadtatása alatt hangzottak el s amelyek leginkább vonatkoznak ma is időszerű kérdésekre. 1852 április 23.-án a connecticuti Stamfordon és Bridgeporton keresztül, ahol csak percekre állott meg vonata, érkezett Kossuth és kísérete New Havenbe. Skinner polgármester fogadó beszédére válaszolva, többek között a következőket mondotta: “Aminthogy egy az Isten és egy az ő világossága, azonképen egy és oszthatatlan a szabadság is. Ahol ez megtörik, onnan árnyék vetődik a szabadságra mindenfelé, onnan veszedelem fenyegeti a szabadságot szerte a világon ... Magyarországot tönkretették; Magyarország romjain a polgári és vallási * Ez a cikk megjelent az Amerikai Magyar Népszava 1948. évi naptárában is. elnyomatás üli orgiáját s onnan terjed az szerte Európában. És ha a szabadságot az összes európai országokban elnyomták, ha az elnyomatás a maga hatalmát konszolidálta, el fogja az érni önöket is... Magyarországot tönkretették, mert a példa, amit adott, veszedelmes volt az elnyomóknak.. Ugyan ki ne láthatná ismétlődni a történelmet, illetve ki ne ismerené fel Kossuth szavaiban a mára is vonatkoztatható próféciát?! New Haveni beszédének további során pedig, mintha egyenesen a mának egy bizakodó magyarja fordulna az Egyesült Államok közvéleményéhez: “És amikor a szabadság zászlaját Európában még egyszer felemeljük, amikor Európának sorsa egy újabb fordulóhoz érkezik, várni fogjuk Amerika tényleges támogatását, olyan támogatást, amihez, — úgy érezzük — jogunk is van. Reméljük azt, hogy Amerika akkor el fogja ismerni azokat az elveket, melyek közös tulajdonai az emberiségnek: vagyis hogy minden nemzetnek meg van az önállósághoz való joga és hogy intézményeit és kormányát idegen beavatkozás nélkül saját maga formálja meg...” Abban az időben, épen úgy mint most, igen sok amerikai gondolkodott úgy, hogy ez az ország megengedheti magának a semlegesség fényűzését s ezzel távoltarthatja magától a szabadságát és demokráciáját fenyegető veszedelmeket. Ezekhez szól Kossuth a Springfielden, Mass, tartott beszédében: “A semlegesség elve nem igazolhatja a közömbösséget olyan esetekben, amikor a nemzeteknek az önállósághoz való jogait sértik meg... A semlegesség, mint állandó elv. egyébként is a gyengeség jele s inkább a rivális külső hatalmak által diktált megalkuvás, sem mint saját elhatározás dolga... és valami olyan színezetet is kap, mintha az illető ország nem igényelné magának a független hatalom szerepét a földön...” Érdekes itt megemlíteni, hogy a massachu- settsi állami fogadtatás alkalmával, 1852 április 26.-án, az egyik pompás fogadó beszédet bizonyos Henry Chapin, volt worcesteri polgármester, talán épen az Egyesült Államok jelenlegi budapesti követének Seiden Chapin-nek — aki,
