Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1948-12-01 / 12. szám

6 TESTVÉRISÉG VISSZHANG VERBA SÁNDOR LEVELÉRE Ismét egy levelünk van, mely nyilvánosságot és nyílt választ kí­ván. Annak a levélnek visszhangja ez, amit novemberi számunkban közöltünk s amelyben egy régi hű­séges munkatársunk. Verba Sándor, ajánlotta fel tiszteletdiját a magyar nyomorúság enyhítésére. Azt irta volt, hogy ameddig ő él, ingyen fog­ja kezelni osztályát s központunk forditsa oda a le nem vont összege­ket, ahová legjobbnak gondolja. Vá­laszunk rá az volt, hogy a szenvedők segítésére fordítjuk. De beszéljen a mostani levél saját maga helyett: Mélyen tisztelt Központ! Első sorban is azzal kezdem ezt a pár soraimat Írni, hogy a következő lapszámba legyenek szívesek neki helyet szorítani, vagyis közölni. Nem akarom, hogy részemről süket fü­lekre találjon ez a szép és nemes dolog, amit VERBA SÁNDOR a 23-ik osztály ügykezelője pendített meg. Ez egy elvetett mag, csak gon­dozni kellene, hogy nevekedjen. Ha ilyen könnyen is lehet segíteni a magyar szűkölködő testvéreinken, hát akkor miért nem tesszük azt meg, ha egyikünknek se érezné meg a zseb je és mégis nagy segítséget tudnánk nyújtani az óhazában szen­vedő testvéreinken? Ezt a dolgot, amit Verba Sándor tagtárs megpendített, a négy nagy magyar Egyletnek közös ügyévé kellene tenni: Verhovay, Reformá­tus Egyesület, Rákóczi Egyesület és Bridgeporti Egyesület! Minden né­ven nevezendő tisztviselő, úgy köz­ponti, mint fiók tisztviselők egy arányban a részöket ebből a jó és szép dologból kivennénk. A fiók ügykezelők mondjuk csak a jövő év­re 1849-re próbálják, hogy ingyen dolgoznának, az osztálynál lefogott összegeket odaadnák erre a célra és a központi tisztviselők szintén olyan arányban, akkor mi nagyon szép ösz- szeget tudnánk összehozni, hogy a magyar nélkülözőket nagyon kise­gíthetnénk és senki meg sem érezné itt. Tisztelt Központ! Nincs egyébre szükség, csak egy kis jóakaratra és jó szívre és legyen, aki ezt a dolgot megmozgassa, akkor ezt a jó példát még a tagok közül is követni fogják. De ha csak egy, vagy két Verba Sándor van közöttünk, hát ez csak annyi, mint a tengerbe egy csepp viz, akár ki, akár be. Azzal zárom soraimat, hogy talpra tisztelt tagtársak, magyar testvé­reim, mutassunk meg valamit, hogy igenis tudunk, ha akarunk. Próbál­junk már egyszer igazán cselekedni és ez kedves és szép dolog lesz Isten és emberek előtt. A Verba Sándor tagtársnak pedig tiszteletemet küldöm, hogy olyan nemes érzésű, jószivü ember. Maradok tisztelettel Sebestyén Vincze a 217. oszt. ügykezelője Box 211, Greeby St. Homer City, Pa. Örömmel adunk helyet Sebestyén munkatársunk levelének azzal, hogy a kivitel nem tőlünk függ, de központunk részéről senkinek nincs kifogása az ellen, hogy a felvett ötlet meg is valósuljon. Természetesen arról nem lehet szó, hogy ezentúl — akárcsak egy évig is — minden csztálykezelőnk, szervezőnk, hivatal­nokunk, tisztviselőnk teljesen ingyen dolgozzék, mert hiszen ma már so­kak számára ez a munka, részben vagy egészben, megélhetést jelent. Arról azonban érdemes beszélni, hogy bizonyos százalékot erre a cél­ra önként felajánljunk. Kinek mi a véleménye erről? Következő szá­mainkban is szívesen adunk helyet a hozzászólásoknak. Titkár TELEKI PÁL GONDOLATAIBÓL Európa sok nép hazája, de egymásra utalt népeké. Különböző életalakok és szokások, de egyetlen törté­nelmi folyamat földje. * * * Mi az európai fejlődéssel együtt haladtunk. Mind európai korszak rányomta bélyegét a mi életünkre is, de a hatást mindig letompitottuk, vagy kifejező magyar szóval élve — “magunkévá tettük” azt, amit egész Európa fejlesztett ki. Itt világosan megkülönböztetek: nem “amit Európától átvettünk”, hanem “egész Európa fejlesztett ki’ velünk együtt, a mi részvételünkkel. Kaptunk és adtunk is elemeket, de az egész fejlődés közös. * * * Európában csak azoknak az országoknak van lét- jogosultságuk, amelyek európai célokat akarnak szol­gálni. Mi ezer éve szolgálunk európai célokat. * * * Mi minden korban meg tudtuk állni a helyünket Európában és minden korban magyarok is tudtunk maradni. Ez a mi utunk a jövőben is. H« * * Földrajzilag nehezebb helyen egy nemzetnek az országa sem fekszik, mint a mienk. Ahhoz, hogy ezt az országot ezer éven át és a mostani körülmények között is fenntartsuk, olyan nemzet szükséges, amely erős akarattal, szabadságszeretettel, kemény elszántság­gal rendelkezik. Nekünk harctérre kellett odaadni hazánkat, magunk és Európa védelmében s az ezeréves múlt emlékei csak láthatatlanul a lelkekből nemzedékről-nemzedékre szálló hagyományként élnek. Azért kell ezek felett a hagyo­mányok felett még jobban őrködnünk, mert nekünk kevés romon kívül nem maradt semmi, ami külsőleg emlékeztessen. * * * Minthogy a mi nemzeti felfogásunk a mi jellegünk­höz tartozik s ha megváltozik, karakterünk is megvál­tozik és megszűnik a magyarság, s minthogy ezt az európai népek nehezen fogják fel és nehezen értik meg: ma erős és sokkal meggyőzőbb munkát kell végeznünk ennek megértetésére. Ha nem végezzük ezt el, az a nemzeti megsemmisülésünkhöz vezet. Hí * * Mi érezzük hivatásunkat a Dunamedencében, úgy is mint magyar hivatást, úgy is mint európai hivatást. * * * A magyar élet formája szerint élünk, akármi tör­ténik körülöttünk Európában. Magyarok maradtunk és ezzel adtunk legtöbbet Európának. * * * Kis országokban nem lehet ugyanazt csinálni, mint nagy országokban. Kinek-kinek a maga körülményei szerint kell berendezkednie. * * * A magyar világnézet három tényezőből áll, három részből tevődik össze: az egyik a magyarság, a magyar mivoltunkból származó elem, a másik az európai elem és a harmadik a kereszténység.

Next

/
Thumbnails
Contents