Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-12-01 / 12. szám
6 TESTVÉRISÉG VISSZHANG VERBA SÁNDOR LEVELÉRE Ismét egy levelünk van, mely nyilvánosságot és nyílt választ kíván. Annak a levélnek visszhangja ez, amit novemberi számunkban közöltünk s amelyben egy régi hűséges munkatársunk. Verba Sándor, ajánlotta fel tiszteletdiját a magyar nyomorúság enyhítésére. Azt irta volt, hogy ameddig ő él, ingyen fogja kezelni osztályát s központunk forditsa oda a le nem vont összegeket, ahová legjobbnak gondolja. Válaszunk rá az volt, hogy a szenvedők segítésére fordítjuk. De beszéljen a mostani levél saját maga helyett: Mélyen tisztelt Központ! Első sorban is azzal kezdem ezt a pár soraimat Írni, hogy a következő lapszámba legyenek szívesek neki helyet szorítani, vagyis közölni. Nem akarom, hogy részemről süket fülekre találjon ez a szép és nemes dolog, amit VERBA SÁNDOR a 23-ik osztály ügykezelője pendített meg. Ez egy elvetett mag, csak gondozni kellene, hogy nevekedjen. Ha ilyen könnyen is lehet segíteni a magyar szűkölködő testvéreinken, hát akkor miért nem tesszük azt meg, ha egyikünknek se érezné meg a zseb je és mégis nagy segítséget tudnánk nyújtani az óhazában szenvedő testvéreinken? Ezt a dolgot, amit Verba Sándor tagtárs megpendített, a négy nagy magyar Egyletnek közös ügyévé kellene tenni: Verhovay, Református Egyesület, Rákóczi Egyesület és Bridgeporti Egyesület! Minden néven nevezendő tisztviselő, úgy központi, mint fiók tisztviselők egy arányban a részöket ebből a jó és szép dologból kivennénk. A fiók ügykezelők mondjuk csak a jövő évre 1849-re próbálják, hogy ingyen dolgoznának, az osztálynál lefogott összegeket odaadnák erre a célra és a központi tisztviselők szintén olyan arányban, akkor mi nagyon szép ösz- szeget tudnánk összehozni, hogy a magyar nélkülözőket nagyon kisegíthetnénk és senki meg sem érezné itt. Tisztelt Központ! Nincs egyébre szükség, csak egy kis jóakaratra és jó szívre és legyen, aki ezt a dolgot megmozgassa, akkor ezt a jó példát még a tagok közül is követni fogják. De ha csak egy, vagy két Verba Sándor van közöttünk, hát ez csak annyi, mint a tengerbe egy csepp viz, akár ki, akár be. Azzal zárom soraimat, hogy talpra tisztelt tagtársak, magyar testvéreim, mutassunk meg valamit, hogy igenis tudunk, ha akarunk. Próbáljunk már egyszer igazán cselekedni és ez kedves és szép dolog lesz Isten és emberek előtt. A Verba Sándor tagtársnak pedig tiszteletemet küldöm, hogy olyan nemes érzésű, jószivü ember. Maradok tisztelettel Sebestyén Vincze a 217. oszt. ügykezelője Box 211, Greeby St. Homer City, Pa. Örömmel adunk helyet Sebestyén munkatársunk levelének azzal, hogy a kivitel nem tőlünk függ, de központunk részéről senkinek nincs kifogása az ellen, hogy a felvett ötlet meg is valósuljon. Természetesen arról nem lehet szó, hogy ezentúl — akárcsak egy évig is — minden csztálykezelőnk, szervezőnk, hivatalnokunk, tisztviselőnk teljesen ingyen dolgozzék, mert hiszen ma már sokak számára ez a munka, részben vagy egészben, megélhetést jelent. Arról azonban érdemes beszélni, hogy bizonyos százalékot erre a célra önként felajánljunk. Kinek mi a véleménye erről? Következő számainkban is szívesen adunk helyet a hozzászólásoknak. Titkár TELEKI PÁL GONDOLATAIBÓL Európa sok nép hazája, de egymásra utalt népeké. Különböző életalakok és szokások, de egyetlen történelmi folyamat földje. * * * Mi az európai fejlődéssel együtt haladtunk. Mind európai korszak rányomta bélyegét a mi életünkre is, de a hatást mindig letompitottuk, vagy kifejező magyar szóval élve — “magunkévá tettük” azt, amit egész Európa fejlesztett ki. Itt világosan megkülönböztetek: nem “amit Európától átvettünk”, hanem “egész Európa fejlesztett ki’ velünk együtt, a mi részvételünkkel. Kaptunk és adtunk is elemeket, de az egész fejlődés közös. * * * Európában csak azoknak az országoknak van lét- jogosultságuk, amelyek európai célokat akarnak szolgálni. Mi ezer éve szolgálunk európai célokat. * * * Mi minden korban meg tudtuk állni a helyünket Európában és minden korban magyarok is tudtunk maradni. Ez a mi utunk a jövőben is. H« * * Földrajzilag nehezebb helyen egy nemzetnek az országa sem fekszik, mint a mienk. Ahhoz, hogy ezt az országot ezer éven át és a mostani körülmények között is fenntartsuk, olyan nemzet szükséges, amely erős akarattal, szabadságszeretettel, kemény elszántsággal rendelkezik. Nekünk harctérre kellett odaadni hazánkat, magunk és Európa védelmében s az ezeréves múlt emlékei csak láthatatlanul a lelkekből nemzedékről-nemzedékre szálló hagyományként élnek. Azért kell ezek felett a hagyományok felett még jobban őrködnünk, mert nekünk kevés romon kívül nem maradt semmi, ami külsőleg emlékeztessen. * * * Minthogy a mi nemzeti felfogásunk a mi jellegünkhöz tartozik s ha megváltozik, karakterünk is megváltozik és megszűnik a magyarság, s minthogy ezt az európai népek nehezen fogják fel és nehezen értik meg: ma erős és sokkal meggyőzőbb munkát kell végeznünk ennek megértetésére. Ha nem végezzük ezt el, az a nemzeti megsemmisülésünkhöz vezet. Hí * * Mi érezzük hivatásunkat a Dunamedencében, úgy is mint magyar hivatást, úgy is mint európai hivatást. * * * A magyar élet formája szerint élünk, akármi történik körülöttünk Európában. Magyarok maradtunk és ezzel adtunk legtöbbet Európának. * * * Kis országokban nem lehet ugyanazt csinálni, mint nagy országokban. Kinek-kinek a maga körülményei szerint kell berendezkednie. * * * A magyar világnézet három tényezőből áll, három részből tevődik össze: az egyik a magyarság, a magyar mivoltunkból származó elem, a másik az európai elem és a harmadik a kereszténység.
