Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-11-01 / 11. szám
TESTVÉRISÉG 9 VAJDA GÉZA TALÁLMÁNYA MAGYAR CIRKUSZ Cirkuszról álmondtam az éjszaka. Emberek, az álom szörnyű volt! Még le sem ment a nap egészen s már följött véresen a hold! Indulót kürtőit frakkosan a Halál! Körben a világ valamennyi népe megtöltötte a páholysorokat s minden szem az arénát nézte ...! Ott öldösték egymást a magyarok! Torz jelmezekben, részegen! Szemükben láz, kezükben kés s csörgött a vér a késeken ...! Mindenki küzdött ott mindenki ellen! És ezer bohóc röhögött! A világ jelszavakat ordított és fogadásokat kötött: — Én arra a vörösre fogadok! — Enyém a zöldinges legény! — Szorítsd, te Árpád-cimeres! — A gatyás paraszt az enyém! S a magyarok csak ölték egymást. Tombolt a halál-zenekar. S Európa cirkuszporondján fogyott és fogyott a magyar. Aztán a végin egy maradt csak. Ezer sebéből folyt a vére. Bámult fáradtan, eszelősen a véráztatta csatatérre. A nézők elszámolták a fogadásokat. Aki vesztes volt: fizetett. Nehány an már ásítottak is ... Aztán mindenki haza sietett. I Pár kapzsi suhanc még összeszedte az elesettek rongyait. Aztán már csak a hold bámulta, borzadt szemével, vörösen, az új magyar Káint. (Germany) Wass Albert Stuttgart egyik előkelőén régies, a bombázások elől szerencsésen megmenekült külvárosában, domboldalon épült modern villában lakik egy magyar mérnök: Vajda Géza. Német földre dobott, messziről, a Felvidékről idevetődött termése ő az ezernyi ötlettel, találmánnyal és talentummal megáldott, sokat szenvedett magyarságnak. Aki ismeri őt, annak nem kell bemutatnunk, aki most hall róla először, a riport végén alkosson magának fogalmat Vajda Gézáról... Mindjárt a lényegre térünk. — Hallottunk uj időelméletéről. Mikor kezdett foglalkozni ezzel? — Több, mint öt évvel ezelőtt érlelődött meg bennem az a gondolat, hogy szakítanunk kellene a nehézkes babilóniai 60-as számrendszerrel, mert nem korszerű. — És hogy oldotta meg a feladatot? — Elfelejtettem, hogy egy napban 2X12 óra van, egy órában 60 perc és abban 60 másodperc. Ehelyett a napot két reális részre osztottam. Az egyenlítőn a Nap mindenkor reggel 6 órakor kél és délután 6 órakor nyugszik. Ezt a két részt 10—10 részre, azaz 10 uj órára osztottam be. Egy uj órát 100 percre, 1 uj percet 100 uj másodpercre. Éjfélkor kezdődik az első óra és a Nap deleléskor (az egyenlítőn) végződik. így tehát éjféltől délig, vagy déltől éjfélig van 10 uj óra, 10X100 = 1.000 ujperc, 10X100X100 = 100,000 ujmásod- perc, vagyis novasecunda. — Igen. De hogy van tovább a héttel, hónappal? — Ezek a fogalmak az uj időbeosztásommal megszűnnek! Az év 15 részre van osztva. Ezek helyettesítik a mostani hónapokat, nevük: Lunor. Egy Lunor = 5 Átmér, amely az uj hétnek a neve, mig egyötöd Átmér r= 1 nap! Az év megmarad évnek. Az én uj időszámításom kedvéért sem az év, sem a nap sem lesz rövidebb, vagy hosszabb, sőt a Föld sem lesz hajlandó emiatt lassabban, vagy gyorsabban forogni. Ezek szerint: 1 esztendő = 15 Lunor, 73 Átmér, 365 nap, 7.300 uj- óra, 730.000 ujperc, 73 millió novasecunda. — így könnyebb lesz az időszámítás! — Természetesen. Öttel, tízzel könnyebben számolunk, mint hatvannal, tizenkettővel és huszonnéggyel. Hány másodperc van egy napban? — kérdi. — Ezt ki lehet számolni, — felelem és elkezdek számolni: Egy órában van 60X60, azaz
