Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-10-01 / 10. szám
mm OKTÓBER 1848-BAN A bécsi kormány hatalmas és jólfelszerelt hadsereg fölött rendelkezett, ennek segélyével könnyű lett volna a magyar ellenállást leverni. De a szabadságszerető népek testvéri együttműködése a magyarok segítségére sietett és az október 6-án kitört bécsi forradalom egyhavi haladékot, felkészülési időt adott a magyarságnak. Igen, a bécsi kormány ellen Bécs szabadságszerető népe, a polgárok és diákok keltek fel. Hogy megakadályozzák a bécsi garnizón kivonulását Magyar- ország ellen, a bécsi diákok “akadémiai légiója” megszállotta a hidakat meg a pályaudvart és felszakitotta a síneket; a polgárság pedig Latour gróf hadügyminisztert a minisztérium épülete előtt felvonta egy lámpavasra. Erre a hirre Ferdinánd, a megrémült császár udvarával együtt Olmützbe menekült. Magyarországon, ahol a lemondott kormány helyett az országgyűlésből alakult honvédelmi bizottmány vette át az ügyek intézését Kossuth vezetésével, a váratlan segítség láttára uj lelkesedés lángolt fel és a magyar országgyűlés kimondta a “testvéri szolidaritást” a bécsi forradalmárokkal. Ferdinándnak most már előbb saját fővárosával kellett megmérkőznie, hogy a magyarokhoz férkőzhes- sék. Hadai élére uj fővezért állított, Windischgrátz Alfréd herceget, akinek csakhamar oly szomorú, majd oly csúfos szerep jutott a magyar történelemben. Az uj fővezér nehéz tüzérséggel indult ostromra Ausztria fővárosa ellen, ágyukkal lövette Bécs városkapuit és az utcai barrikádokat és mivel a magyar felmentő sereg Schwechatnál vereséget szenvedett, a hónap utolsó napján Bécs kapitulált. A császár nevében Windischgrátz herceg vonult be, mögötte alvezérként ott lépkedett Jellasics bán és miközben diadalmenetben vonultak végig a bécsi utcákon, már ácsolták az akasztófát a bécsi forradalom hős vezetői számára. A két vezér pedig már a magyar határ felé kémlett, hogy ágyúval és akasztófával folytassa diadalmenetét — Buda felé! — r* — - .-AV -1-^wvy-vr.r
