Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1947-03-01 / 3. szám
14 TESTVÉRISÉG JELENTÉS FEBRUÁR HÓRÓL Közli: Kecskemélhy József, igazgató. ESEMÉNYEK, LÉTSZÁM Az esztendő második hónapjában Intézetünk lakóinak száma egy lélekkel szaporodott: Fords, N. J.-ből hivatalos felvétele után az Öregek Otthona lakója lett Tóth János egyesületi tagtestvérünk. Köztünk lakozása legyen Istentől megáldott. Más változás nem történt sem a lakók, sem az alkalmazottaknál, bár a Gyermek Otthonban és az öregeknél is nagyon felférne legalább még egy segitség. Hiszem, hogy alkalmas munkásokkal ezeket az üresedéseket rövidesen betölthetjük. A Felügyelő Bizottság jóváhagyta még két másik testvér felvételét is, akikről majd a bejövetelük után fogunk megemlékezni. Az egy uj lakóval Intézetünk lakóinak a száma február végén volt 37 öreg, 27 gyermek, összesen 64. Hivatalnokok és családtagjaik száma 7, alkalmazottak és családtagjaik száma 8. Teljes létszám igy 79 lélek. A létszám kimutatásával kapcsolatosan intézeti életünkről és az elmúlt hónap nevezetesebb eseményeiről az alábbiakban számolhatok be: Az Öregek Otthonában a beállt nagy tél és nagy havazások miatt kevés változatossággal folyt az élet. így, mint egyik szép téli énekünk mondja: “Tűz mellé házba szorulunk”, öregeink is inkább bennti társalgással és szórakozással töltötték és töltik hóolvadásig a napokat. A reggeli áhitatok és a vasárnapi Istentiszteletek rendes megtartása azonban lelki melegséget is nyújtott számukra. A farmi házban lakó öregek közül 4—5 az állatok ellátása és gondozása körül is tudott segédkezni. Komolyabb megbetegedés az öregek között nem volt s itt-ott patikaszereken kivül orvosi beavatkozásra nem volt szükség, bár az öregek otthona lakói nagyobb részben 80 év felé haladnak, sőt sok közöttük 80 éven fölül van. A Gyermek Otthonban annál zajosabb és elevenebb élet volt, amikor februárban a rekordtörő havazások bejöttek. Megkezdődött a szán- kák reperálása, törött szánkók, korcsolyák forrasztása. Azután jöttek a kéredzések: “Igazgató ur, tessék elengedni szánkázni, korcsolyázni!” Itt-ott öröm után jött az üröm: egy pár véres orr, egy betört fej, egy fához vágódott fül, kifújt, kicserepesedett kezek, de a házi segélynyújtás, egy esetben orvosi beavatkozás után újra mosolygó arcok, megpirongott, de megvigasztalódott; meggyógyult, sokszor bamba, de legtöbb esetben eleven csillogásu gyermekszemek, amelyekből kisugárzott, hogy: “We still had lots of fun”, — jó az Isten, hogy havat adott, jó hogy szánkát is adott hozzá, jó, hogy 'gondviselőket, sebkötözőket is adott, de legjobb, hogy nekünk árvasorsra jutottaknak “Otthont”, Bethlen Otthont adott! Aki rossz volt, szófogadatlan, aki leckéjét nem tanulta meg, nem mehetett sportolni, de a februári iskolai bizonyítványok örvendetesen jók voltak, komolyabb figyelmeztetésre egy esetben sem volt szükség s mig a hó tart, folyik a szánkózás, korcsolyázás. Reggelenként reggeli után zeng az ének, gyermekszívekből szárnyal az imádság magyarul, angolul... Esténkint cseng, csudálatos, szinte elragadó hévvel, fajtáját, származását megtagadni, meghazudtolni nem tudó és nem akaró tűzzel a sok édesbus és szeb- nél-szebb pattogós, ropogós magyar nóta ... Februárban Ligonierban a Bethlen Otthonban gyermekeink élete ez volt! Intézeti életünkről beszámolva az alábbi fontosabb eseményeket jelenthetem: A hónap első hetében a Pittsburgh és környéki Lelkészkörzet tagjai tartották itt értekezletüket. Felügyelő Bizottságunk 25-én tartotta Otthonunkban rendes gyűlését. Február 23-án böjti Urvacsoraosztás volt kis templomunkban. A betegek szobáikban részesültek az Ur kegyelmi ajándékaiban. Az Igazgató három helyen: Wind- ber, Toledo és Morgantown, prédikált, az utóbbi két helyen árvaházi vasárnapot tartott. Windber- en és Morgantownban pedig Úrvacsorát osztott. Aggmenházi felügyelő szintén két esetben volt kinnt templomi szolgálat és egy temetés végzésére. Legfontosabb és legörömteljesebb esemény volt februárban, hogy a hónap folyamán az Igazgató és Nt. Béky Zoltán felügyelőbizottsági tag által vásárolt alábbi nagyszerű dolgokat küldhettük át az óhazában általunk és Ref. Egyesületünk által gondviselt 300 árvánk részére: 180 pár uj cipőt, 602 yard fiú és leányruháknak való kelmét, ingeket, ágylepedőket és nagyon sok használt ruhát. E jelentés Írásakor van küldés alatt további 120 pár uj cipő, 300 gyapjú pokróc (blankett), különféle konzervek, szappan és egyéb szükségleti cikkek. Ezzel a küldeménnyel a Bethlen Otthon egy év leforgása alatt eleget is tesz a múlt évben vállalt kötelezettségének, hogy 300 óhazai árva megmentésére és gondviselésére tízezer dollárt küld. Eddig készpénzben hétezer dollárt, ruhanemű és egyébb cikkekben háromezer dollárt küldöttünk óhazai árváinknak. íme 25 éves fennállásunk üneplése esztendejében Isten gondviselése, Református Egyesületünk hathatós támogatása, Egyházaink és jószivek áldozatos
