Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1947-03-01 / 3. szám

TESTVÉRISÉG 5 Mi azt tudjuk és valljuk, hogy az Ame­rikai Magyar Segélymozgalom az amerikai ma­gyarságnak eddig legszebb, legtisztább és leg­eredményesebb munkája. Ezt igazolja az ered­mény: készpénzben $451,034.72, természetbeli adományokban, hivatalos becslés szerint, $594,- 893.65, összesen egy millió negyvenöt ezer ki- lencszázhuszonnyolc dollár és 37 cent értéket gyűjtött és küldött az Amerikai Magyar Segély­mozgalom. Ebben az összegben Egyesületünk $9400.00 készpénz befizetésben, tizezer dollárt karácsonyi bélyegmegváltásban, összesen $19,­400.00 adott. A könyörülő szeretet, az igazság és sza­badság győzelméért dolgoztunk és áldoztunk, mert erre kötelezett Közgyűlésünk határozata és erre prédestinál lelkünk, jellegünk is. 6. A tengeren átnyújtott segitő kéz A közös segitő munkában való részvétel mellett Egyesületünk Bethlen Otthona három­száz óhazai magyar árva eltartásának gondját vette magára. Ennek az elkötelezésnek teljesí­tésére készpénzben hétezer dollárt, cipőben, le­pedőben, ruhakelmében, blanketben és más dol­gokban kettőezer dollár értékű anyagot, ösz- szesen kilencezer dollár értékű segítséget, kül­dött az Egyesület Bethlen Otthona. És itt há­lásan kell említenünk az egyházak bekapcso­lódását is. Hány életet mentettünk, milyen hitet, re­ménységet, tűrő erőt ébresztettünk, nem tud­juk. De azt tudjuk, hogy a legnemesebb kö­telességet teljesítettük. Azt érezzük, amit Dr. Ravasz László püspök ur irt: “300 óhazai árvá­nak kilencezer dollárral megsegítése olyan exis- tenciális jótétemény, amelyet a magyar refor­mátus egyház a legnagyobb hálával jegyez fel aranykönyvébe.” A mi segítésünk által az el­múlt rettenetes télen “nemcsak a kályha árasz­totta a meleget, hanem a testvérszivek szere- tete is.” A 300 óhazai árva gondjának felvétele mel­lett Egyesületünk az óhazába küldte az elnököt. Ezzel a küldetéssel azt adtuk amire oly nagy szükség van, mint a mindennapi kenyérre: az árvaság egyedülállásában a testvéri szeretet ér­zését, a hitet, reménységet. A mi küldöttünk volt az első hazament testvér. A mi adomá­nyunk volt az első. Amerikából érkezett, se­gélyadomány. 7. Ötvenéves jubileumunk, esztendeje volt 1946. De a jubileumot nem a megszokott régi módon ültük meg, hanem úgy, amint a nehéz idő kívánta. Azzal ünne­peltünk, hogy még több jót tettünk. Az egy­házi segélymozgalomra $2600.00, óhazai árvák gondozására Bethlen Otthonunk $9,000.00, Ma­gyar Segélymozgalomra $9,400.00, karácsonyi bé­lyegekért $10,000.00, más fajta segélyekre $14,- 598.61-et, összesen több mint 45 ezer dollárt adott Egyesületünk és tagsága, részben a múlt, részben az előbbi évben. Az emberiség történetének és benne a ma­gyarságnak legnehezebb esztendejében még több jó cselekvésével ünnepeltünk 50 éves jubileu­mot. Szónoklatoknál, elismeréseknél többet ér az árvák, elesettek szivéből fakadó hála, elve­szett életek megmentése, reménység, életakarat, hit ébredése! Jubileumi esztendőnkben a mindnyájunkra nehezedő kereszt mellett külön szomorúságunk is volt: két vezértestületi tagunkat hívta haza az Ur. Az egyik az utolsó amerikai magyar református tanító, minden közügy harcosa, Mo- noky István. A másik, legrégibb vezértestületi tagunk, volt elnökünk, mindnyájunk által sze­retet “Pista bácsink” Köteles István. Az első helyére Kováchy Andor clevelandi biró, a má­sodikéra Ntü Rácz Győző, Passaic, N. J.-i lel­kész hivatott be. Az elköltözőitek emléke le­gyen áldott! Az uj munkások harcoljanak be­csülettel, hűséggel. Szomorúságunk mellett az az örömünk volt, hogy főorvosunkat, Dr. Horváth Ferencet, a Washington Heart Association elnökévé válasz­tották. A megtisztelő kitüntetéshez szívből gra­tulálunk. Az 1946-ik esztendő feladatait csak mindnyá­junk megfeszített munkájával, Egyesületünk ál­dozathozatalával, végezhettük el. Hűséges oda­adással fáradoztak szervezőink, osztálytisztvise­lőink, tisztviselőtársaim. Az odaadó munkának meg is lett az eredménye. Taglétszámunk 25,811- ről 27,525-re emelkedett. A halálozást, kimara­dásokat leszámítva 1714 tagszaporulatot jelent ez. Vagyonúnkban tekintélyes összeggel....növe- kedtünk. “Adjatok és nektek is adatik.” Isten­től áldás, emberektől elismerés szálljon mind­azokra, kik áldoztak, dolgoztak, a nehéz idő­ben győzelmesen vitték előre a segitő szeretet és hit zászlaját. Kedves Tiszttársaim. Testvéreim! Érezzük-é hogy mit jelent az, hogy van Református Egye­sület? mily csodálatosan győzelmes erő van a testvérszeretet és hit szervezett munkájában? Megtiszteltetés ehez a táborhoz tartozni, mert itt Isten munkatársai és az igazság, testvériség országának, egy szebb jövőnek építői vagyunk. “Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?!” Ame­rikai Magyar Református Egyesület! “Emlékezz: ki népe vagy!” “Sión! Soha ne feledd el, Ő megvívhat tengerekkel!” “Nem sülyedhet a hajó el, mig benn az ég s föld Mestere pihen!” Ebben bízunk! Ezzel a bizonyossággal me­gyünk tovább a kötelességtelj esités és harc ut­ján. Nem félünk: Istené a jövő!

Next

/
Thumbnails
Contents