Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1947-08-01 / 8. szám
TESTVÉRISÉG 7 ságnak szóló megbecsülés, de elkötelezés is arra, hogy a történelmi időben, az amerikai magyar Debrecenben tartandó közgyűlés és jubileumi ünnepség olyan lesz, hogy annak áldásos hatását megérzi az egész magyarság. Hogy ilyen lehessen, kérjük — Isten segítségével — a clevelandi és ohioi magyarság testvéri együttmunkálkodását. Készülettel, várakozással tekintsünk a clevelandi egyesületi közgyűlés elé! 1948 márciusában Clevelandban találkozunk! A HERCEGPRÍMÁS LÁTOGATÁSA elé nagy várakozással tekintettünk. Szabó János érseki tanácsos közölte velünk azt a megtisztelő hirt, hogy a Herceg- primás Őeminenciája Washingtonban jártában meglátogatja a Kossuth Házat is, mert szeretne megismerkedni az Egyesület központi tisztviselőivel. Örömmel vártuk ezt a látogatást, mert éreztük hogy jelentősége lesz annak, ha Istenünket a római és a református szertartás szerint imádó gyermekeinek pásztorai a segitő testvérszeretet otthonában, a Református Egyesület Kossuth Házában, találkoznak. Reménységgel vártuk. De a látogatás elmaradt. Dr. Zakar András hercegprimás titkár, Esztergomból küldött levelében azt irta: “ŐEminenciája amerikai tartózkodását egy hónapnál tovább nem akarta nyújtani, ezért nagy sajnálattal a washingtoni Kossuth Ház meglátogatását ezúttal sajnos el kellett hagynia.” AZ ELNÖKASSZONY, T i 1 d y Zoltánná látogatása olyan volt közöttünk, mint a Bethesda tavára az angyal leszállása. Ott gyógyító erővel telt meg a tó vize, itt pedig a szivekben fakadtak gyógyító erők, a legjobban sújtottak, az árvák gyógyítására, az elhagyott gyermekek felsegélyezésére. Kár hogy a közbejött politikai események sok szívben megbénították a gyógyító erőket. Akik előidézték a gyógyító erőket megbénító eseményeket, eszükbe vehetnék a Mester intését: “Aki egyet megbotránkoztat e kicsinyek közül, jobb volna ha malomkövet kötnének a nyakára és a tenger mélységébe vetnék.” Az Elnökasszony legutóbb a következőket irta: “.... Magamról nem sok jót irhatok, mert az utolsó hetek epe- és veserohamai után itthon komoly sziv- bántalmaim támadtak és mióta megérkeztem, csak félkézzel tudok dolgozni s eleget tenni annak a nagy feladatnak, amit Amerikában élő magyar testvéreink adományaival kapcsolatban itthon vállaltam. De azért, Isten segítségével, megindultak a dolgok . .. Pár napon belül abban a helyzetben leszek, hogy a “Fiuk városáról” és a “Lányok Városáról” nagyon örvendetes híradást küld- hetek... Meg vagyok arról győződve, hogy ha az amerikai magyar testvéreink állandóan tudni fogják, hogy milyen eredményeket értünk el itthon az ő pénzük felhasználásával, akkor mindig több és mindig nagyobb áldozatot fognak hozni... Kérem tartsanak meg bennünket továbbra is imádkozó szerete- tükben s higyjenek a magyar nép életerejében és boldogabb jövendőiében minden nehézség dacára is ...” Megindulnak-é a gyógyító erők? ÓHAZAI BAPTISTA LELKIPÁSZTOR, az Amerikában is járt Dr. Somogyi Imre, a Bethlen Naptár kézhez vétele után, meleg szeretettel ölel magához minket. Ezt írja: “Oly jól esett elbarangolni a könyv (a szépen szerkesztett tipikus amerikai magyar naptár) lapjain a régen látott amerikai tájakon ... Kellemesen meglepett a még mindig oly erős magyar egyházi munka. Mi húsz évvel ezelőtt úgy gondoltuk, (a rohamos amerika- nizálódásra tekintettel) hogy 20 év alatt nagyjában fel kell számolni az egész magyar egyházi életet. Nos, az Ur másként viselt gondot magyar Sionára. — Hála legyen érte Neki, a kegyelmes Atyának! ... Oh, de sokszor buggyant ki a könnyem, szertejárva a keleti, nyugati, északi és déli államokban, mikor itt is, ott is találkoztam magyar származású fiatalokkal, kiknek szülei szórványokban éltek és ők már alig, vagy sehogyan sem tudtak magyarul beszélni. Mégis csak jó volt a hajdani fészekrakók ösztöne, mikor kolóniákba verődtek és ime, egy évszázad elmúlása után is magyar szó zendül az uj haza földjén és magyar szivek dobognak, magyar énekek szállnak az ég felé!... Dicsőség Istennek! Amikor reátok gondolok, édes amerikai magyar testvéreim, főleg Reátok, a magyar szónak és az isteni Igének munkásaira, felzokog a lelkem és nem tudok mást tenni, csak imádkozni, imádkozni értetek ... Áldjon meg az Ur benneteket mind a két kezével...” Áldjon meg titeket is, óhazai testvéreinket! ALELNÖKÜNKET, Papp Károly ntü urat, az evangéliumi jutalmazás utján vezeti az Ur: “Kevesen voltál hü, többre bizlak ...” New Brunswick után South Norwalk, közben Egyesületünk vezértestületi tagsága, majd alelnöksége, most pedig külsőleg és belsőleg egyik legjobban megépített egyházunk, a toledói egvház pász- torsága, szolgálata. Őszinte szívből köszönt.jük, életére, munkájára Isten áldását kívánjuk. Dr. Újlaki Ferenc elnök
