Fraternity-Testvériség, 1946 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1946-01-01 / 1. szám
TESTVÉRISÉG 5 LEVELES AZ ELNÖK ÜZENI: MUNKATÁRSAINKNAK, barátainknak, kik az ötven éves jubileumi esztendőre Isten áldását kivánták és együttmunkálkodást Ígértek, hálás köszönetét mondunk. Istenben bízva, egymást megbecsülve, ki ki a maga terhét hordozva és közösen egy- mgs terhét hordozva, sikeresen járhatjuk még az 1946-ik esztendő, ÖTVENÉVES JUBILEUMI ESZTENDŐNK, útját. HATEZER DOLLÁR JÖTT BE A KARÁCSONYI BÉLYEGEKBŐL. A Magyar Segélymozgalom karácsonyi bélyegeit elküldöttük Egyesületünk tagjainak. Azt kértük, hogy aki teheti, egy dollárt küldjön a bélyegekért a Magyar Segélymozgalomra. Az eredmény meglepően szép volt. A Református Egyesület tagjai hatezer dollárt küldtek be. Az egész amerikai magyarság által beküldött összeg 18 ezer dollár. Isten iránti hálával gondolunk mindazokra, akik segítségére jöttek szenvedő testvéreinknek. Könnyes szemmel olvasgattuk a kisérő leveleket, melyek bizonyságot tesznek arról, hogy azok adtak szívesen, azok törtek le kenyerükből egy darabot, akiknek maguknak is szűkösen van. A kereszthordozók tudnak igazán együttérezni a nyomorúságban levőkkel. Itt közlök pár sort néhány levélből: Fekete Lajos, Gallaposa, Ga.-ból írja: “Itt küldök 1 dollárt. Nagyon sajnálom, hogy ilyen kis összeggel járulok a gyűjtéshez, de én is munkaképtelen, beteges öreg ember vagyok, egy kis segélyből élek ..." Kekes Jánosné, Youngstown, O.: “Szeretnék többet tenni, de nem tehetem, mert férjem már fél éve az ágyban fekszik betegen ..." (Azóta már meg is halt a férje.) Bodó János és családja: hat dollárt küldött. Azt Írja: “Fájós szivekkel, könnyes szemekkel irom ezt a pár sort, mert engem is sújtott a háború. A Gyula fiam, az olasz harctéren súlyos lábszár csont törést kapott... Tiszta szivünkből külgyük a pénzt, mert az én fiam látta milyen nyomor van Európában. Szivbéli tisztelettel minden magyar néphez.” Mrs. G. Kriston, Youngstown, O.: Özvegyasszony létemre és semmiféle jövedelmem dacára, nem mulaszthatom el, hogy szerencsétlen, nyomorúságba jutott magyar testvéreink részére ezen csekély adománnyal ($1.00) ne járuljak...” Szűcs Lydia: "A férjem négy évig nem dolgozott, meg is halt, igen keserves az élet, de itt küldök 1 dollárt. Szivbéli üdvözlettel 70 éves özv. Szűcs Lydia.” Huszár János, Holden, Louisiana: “Öt dollárt küldök, mellyel én is letörölhetek egy pár könnyét azoknak, akik könnyet hullatnak ...” Szuhay Dániel, Fairport, O.: “Négy katonafiam nevében küldöm ...” Czikra Andrásné: “Én is küldök két dollárt a Jézus segedelmével, mert mindig arra kértem a jó Istent, hogy segéljen és adjon erőt, hogy dolgozhassak és tudjak segíteni valakin, aki nyomorultabb, mint én, mert Jézus is azokon segített...” Papp József a 116. oszt. jegyzője írja: “Már 55 dollárt adtam, még többet is adok.” A sok száz és ezer levélből boldogan olvashatjuk: él még a könyörülő szeretet a szivekben. A szeretet pedig a legnagyobb hatalom. Győzni fog a mai nyomorúság felett is. Bátran előre, tovább, a test- vérsegités utján! DIÁKSEGÉLY. Felsőbb iskolába járó egyesületi tagjaink részére, az 1945—1946-ik iskolai év első felére 1200 dollár és 83 cent diáksegélyt adtunk. Nyolc diákunk az Elmhurst College-ban, négy diákunk a Bloomfield Collegeban, egy Franklin-Marshall College-ban és kettő az Eden Theol. Seminary-ban tanul. Hét ifjú református, egy ifjú róm. kath. lelkésznek készül. Adja Isten, hogy iskolájukat sikerrel elvégezve az amerikai magyarság áldására élhessenek. KOSSUTH — Brookville, Pa.-ban. Az 54. számú osztályunk jegyzője, Horváth Mihály Írja: “Olvasgatom az angol lapot és csodák csodájára Kossuth nevét találom benne. Hogy került Kossuth erre a vidékre? ...” Leveléhez újságból kivágott részt csatolt, melyben az van, hogy “Merle Weaver KOSSUTH visited with Mrs. Jap Weaver ...” A Kossuth iránti tiszteletből igen sok amerikai vette fel a Kossuth nevet. MAGYAR ISTENTISZTELET WASHINGTONBAN. Református Egyesületünk 1945-ben tiz magyar istentiszteletet tartott a főváros magyar lakói részére. Három alkalommal volt urvacsoraosztás. A szolgálatot a központi tisztikar lel- készjellegü tagjai végezték. Az átlagos megjelenés 45 volt. Perselypénz 1945-ben 217 dollár és 13 cent. Ebből száz dollárt a templomát rendelkezésünkre bocsátó Grace Evangelical and Reformed Church-nek, 25 dollárt a Református Segélyre, 25 dollárt a Magyar Segélymozga- lomra ajándékoztunk. Istentiszteleteinket a hónap negyedik vasárnapján, délután négy órától, a 15 és O St. sarkán levő Grace Churchben tartjuk. AZ OHIOI VÁNDORZÁSZLÓ Lo- rainból Toledoba került. Az átadás igen szép ünnepély keretében, advent első vasárnapján, volt. Délelőtt ünnepi istentisztelet, délben háromszáz terítékes banket volt. Dr. Újlaki elnök, Monoky István vezértestületi tag, Kovács Gusztáv kerületi szervező, Kovács János loraini ügykezelő vettek részt az Egyesület képviseletében. A toledoi osztály részéről Nagy József osztályelnök vette át a zászlót. A több mint egyezer tagú toledoi osztálynak gratulálunk! EGYESÜLT A TOLEDOI KÉT OSZTÁLY. Toledoban több mint ezer tagja van a Református Egyesületnek. Két éosztályban volt az ezer tag. A dec. 16-án tartott közös gyűlés egyhangúlag úgy határozott, hogy a két osztály egyesül és az sületnek. Két osztályban volt az zelőjéül régi, kipróbált osztálytisztviselőnket, Perczel Imrét, választotta meg. Segítőtársul fiát, ifj. Perczel Imrét, kérte fel. Az egyesitett osztály és ügykezelője munkájára Isten áldását kívánjuk! — A BETHLEN NAPTÁR, igen szép kiállításban, gazdag tartalommal, megjelent. Ára egy dollár. A jubileumi naptár díszére válik minden magyar otthonnak. Vegyük meg magunk részére és küldjünk belőle az óhazába is.
