Fraternity-Testvériség, 1946 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1946-01-01 / 1. szám
14 TESTVÉRISÉG dott. Miután Izsák Györgynét lehelyeztem a farmi ház konyhájának vezetésére és az ott lakó öregek otthonának rendbetartására, helyét az aggmenházi konyhában Horváth Mihálynéval töltik be. Férjét, Horváth Mihályt pedig gazdánk mellé osztottuk be farmi kisegitő munkásnak, mivel ilyen segítségre régen szükségünk volt. A Horváth házaspár Sharon, Pa.-ból érkezett be január 5- én Intézetünkbe. Az uj lakók és munkások köztünk való életére és munkájukra Isten áldását kérjük. Intézeti teljes létszámunk igy december hó végén volt 27 gyermek, 30 öreg, hivatalnok 2, családtagjaink száma 5, alkalmazottak és családtagjaik száma 7. Teljes létszám 71. A Gyermekotthonban fentebb említett események mellett az öregek Otthonában tartott karácsonyfa ünnepélyünk érdemel emlitést. Karácsony estéjén gyermekeink óhazai szokás szerint kántálással köszöntötték öregeinket. Igazgató a betegeket látogatta meg azután. A beteg szobákban karácsonyi ének éneklése és a betegekért való könyörgés után öregek és gyermekek az Aggmenház par torjában gyülekeztek össze, ahol a karácsonyfa ünnepély és az ajándékok kiosztása szép ünnepi hangulatban folyt le. Karácsony napján a templomban, a betegeknek pedig szobájukban osztott Úrvacsorát az Igazgató. Az Öregek Otthona felügyelője a karácsonyi ünnepen a leechburgi Független Ref. Egyházban végezte a lelkészi szolgálatot. VI. TERMELÉSÜNK ÉS FOGYASZTÁSUNK Intézeti gazdálkodásunkban gazdánk és a vele munkálkodók az alábbiakat végezték decemberben: utak rendben tartása, őrlés, hamu és fürészporszállitás, állatállományunk gondozása és a szükségesek levágása. E hónapban 7 tehéntől kaptunk 6559.5 font tejet. 4 tehenünk egyáltalán nem, vagy csak időnként fejődött bor- jadzás miatt. Tyuktenyésztésünkből 624 tojást kaptunk. Decemberi fogyasztásunk az öregek otthonában: fél tinó 119 font, 1 sertés 232 font, őzhus 100 font, 2 pulyka 24 font, 3 malac 3f font. A farmi konyhán: őzhus 20 font, pulyka 11 font, sertéshús 15 font, egy malac 12 font, 42 tojás, 60 gallon tej. Gyermekotthonban: fél tinó 119 font, őzhus 75 font, egy borjú 100 font, 2 malac 24 font, 2 pulyka 25 font. VII. BÁNYÁNKBAN A szénbányászás egész hónapban szünetelt, mert a bányász strike és munkáshiány miatt nem kaptunk bányászt. Otthonunk életéről ezekben kivántam beszámolni. Jelentésem szives tudomásul vételét kérve, maradok szolgálatra készen, KECSKEMÉTHY JÓZSEF, igazgató. MEGHALTAK Doszpoly Isiván (73-ik oszt. Toledo, O.) 1945 december 8-án, 70 éves korában, 29 évi tagság után. Geszti Imre (2-ik oszt. Cleveland, O.) 1945 december 2-án, 70 éves korában, 25 évi tagság után. Kekes János (22-ik oszt. Youngstown, Ohio) 1945 december 18-án, 62 éves korában, 21 évi tagság után. Dalina Jánosné (79-ik oszt. Perth Amboy, N. J.) 1945 december 26-án, 72 éves korában, 23 évi tagság után. Karsai Istvánné (3-ik oszt. Fairport Harbor, Ohio) 1945 december 16-án, 68 éves korában, 29 évi tagság után. Csank Barnáné (149-ik oszt. Tonawanda, N. Y.) 1945 december 13-án, 52 éves korában, 8 évi tagság után. Molnár Jánosné (176-ik oszt. Gary, Ind.) 1945 december 25-én, 63 éves korában, 10 évi tagság után. Siket Györgyné (325. oszt. Bridgeport, Conn.) 1945 december 21-én, 53 éves korában, 8 évi tagság után. Kőrösy Erzsébet (139-ik oszt. New York, N. Y.) 1945 november 19-én, 51 éves korában, 5 évi t)ci££Sci^ után OROVECZ JÁNOS (20-ik oszt. Trenton, N. J.) 1944 április 18-án, hazájának szolgálatában, Hong Kong-ban (China) 23 éves korában, 4 évi tagság után. Varga Károly (65-ik oszt. Canonsburg, Pa.) 1945 december 12-én, 58 éves korában, 17 évi tagság után. Tatár Andrásné (276-ik oszt. Daisytown, Pa.) 1945 november 6-án, 26 éves korában, 9 évi tagság után. Szilágyi József (90-ik oszt. Bethlehem, Pa.) 1945 április 8-án, 2 éves korában. Legyen álmuk csöndes ...! "DE SOKAT MOND..." A Bethlen Naptár, mely 1946-ban minden eddiginél díszesebb külsővel s kitűnő tartalommal, a képek százaival jelent meg, igen kedvező fogadtatásra talált mindenütt. Bizonysága ennek nemcsak az a sok levél, amit az olyasók intéztek a szerkesztőhöz, de az a sok után- rendelés is, mely az érdeklődés igazi fokmérője. Különösen tetszik az a gyönyörű címlap, amit a kitűnő magyar müvész-testvérünk, Dohányos István (Stevan Dohanos) festett. A számos dicsérő levélből hadd álljon itt néhány sor, amit régi kedves munkatársunktól, Vecsei Endre, 251. trentoni osztályunk ügykezelője intézett hozzánk: “A kalendáriumot megkaptam. Bárkinek gondolati a volt a címlap festmény, de sokat mond az öt kéve búza és az eke! Sokat tanulhatnak a jelentőségéből ... az elvetett buzaszem hogyan érik meg... hogyan erősödik... mint az Istenbe vetett hit... és az Ő útjait a por meg nem lepi... és táplál az, mint a buzaszem...” Ilyen és hasonló hangú elismerések a legjobb bizonyságai annak, hogy népünk méltányolja a szépet és megtalálja az igaz értékeket.
