Fraternity-Testvériség, 1946 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1946-07-01 / 7. szám

TESTVÉRISÉG 5 Kalassay Sándor, első árvaatya, Dr. Újlaki Fe­renc elnök, aki az ünnepi prédikációt mondotta és Kecskeméthy József igazgató végezték. Két énekszámmal emelte az ünnepi áhitatot a Beth­len Otthon gyermekkara, amelyben vendégek­ként énekeltek a Korocz nővérek is, Nt. Kecske­méthy József né orgonakisérete mellett. Hálaadásunk és a lélek felüdülése után az ünneplők a ligonieri Armory hatalmas és szép termében vonultak át, ahol délután l:15-kor Dr. Újlaki Ferenc elnök üdvözlő szavai után, az ame­rikai himnusz eléneklése és Nt. Papp Károly asz­tali áldása után, kezdetét vette az ünnepi ban­kett. Ebben a hatalmas teremben, amely méretei­ben az egész megyében a legnagyobb, látszott meg igazán, hogy az országosnak hirdetett 25 éves jubileum valósággal olyan ünnepség lett, amelyen közeliek és távoliak szíve dobbant össze és amelyhez hasonló még nem volt a Bethlen Otthon történetében s talán amerikai magyar re- formátusságunk életében is kevés. Ide már a délelőtt utazók és a későn jövők is elérkeztek. Mire az ünnepi ebéd programmja kezdetét vette, mintegy 650 vendég töltötte meg a hatalmas ter­met, akik időt, fáradságot és pénzt nem kiméivé, jöttek el “a szeretet várát” ünnepelni, annak leg­nagyobb jóltevőjét, Egyesületünket, éltetni és Krisztus szegényeiért szeretettel áldozni. Áldja meg az Isten a velünk ünneplők és Bethlen Ott­honunkért áldozatot hozók mindegyikét. Az ünepi bankett toastmesteri tisztét Nt. Papp Károly, Egyesületünk alelnöke töltette be ügyes hozzáértéssel, magyarul és angolul. A ju­biláló intézetet az alábbiak üdvözölték: Pennsyl­vania állam belügyminisztere, Mr. Wm. Liven- good, Jr., W. E. Noel, kerületi kongresszusi kép­viselője, The American Sick Benefit and Life Insurance Association, az Amerikai Magyar Se­gélyakció Központi Hivatala, Sebestyén József Chicagóból, özv. Molnár Istvánná és családja, sok egyház és testületeik. Üdvözlő beszédeket mon­dottak Király Imre, Ref. Egyesületi pénztárnok, a Bethlen Otthon Felügyelő Bizottságának tagja és ellenőre, Nt. Borshy-Kerekes György, a Vezér­testület részéről, Nt. Béky Zoltán, a Felügyelő Bizottság nevében, Dr. Kerekes Tibor, az Ameri­kai Magyar Szövetség titkára, Dr. Tóth Sándor, az Evangéliumi és Református Egyház, a Lancas­ter i Theológia és a Reformátusok Lapja üdvözle­tét tolmácsolta, Dr. Kalassay Sándor, az intézet első árvaatyja. Az idő előrehaladottsága miatt több előkelő vendégünket csak bemutatott a toastmesterünk. Amerikai vendégeink közül Ligonier polgármes­terét, a város rendőr és tűzoltó kapitányait, a megjelent lelkészi kar tagjait, a postamestert és a városi tanács elnökét. Magyar vendégeink közül Bencze János elnököt és Szalánczy János pénztár- nokot, a Verhovay Segély Egylet részéről. Az egyházi sajtó részéről Nt. Urbán Józsefet, a Nép­szava szerkesztőjét Nadányi Pált, a Szabadság képviselőjét Fáy-Fischer Andort, Dr. Nánássy Lajosnét, a clevelandi Árvaházi Bizottság elnök­nőjét Gerlák Józsefnét, Roberts Jánosnét a Fel­ügyelő Bizottság tagját, Tarczay Lajost “Az Új­ság” hetilap szerkesztőjét, Pólya László költőt, Kassay Kálmánt az Ady Endre Társaság elnökét, Fiók Albertet az Egyesület első alelnökét, Nt. özv. Korocz Gézánét, Nt. Mircse Sándor Öregek Otthona felügyelőjét és nejét. Az ünnepi bankettet szép program számok fűszerezték: Mrs. Julia Melman, művészi hegedű szólója, Nt. Paál Gyuláné zongorakiséretével, Korocz nővérek magyar nóta egyveleg számai, a Bethlen Otthon gyermekeinek nótái. A banketten meghatóan szép jelenet volt néhai Dr. Kalassay Sándorné nagyitott fényképének leleplezése, a- melyet Nt. Varga Lajos, a Bethlen Otthon Fel­ügyelő Bizottsága nevében, az emlékezés és hála szavaival nyújtott át az intézetnek, mint a Beth­len Otthon ajándékát, hogy azt az öregek otthoná­ban helyezzük el. Az ünnepségen elmondott záró beszéd után, amelyben szóval köszönetét mondottam mind­azoknak, akiket megilletett, itt is, mint e beszá­moló Írója, hálámat fejezem ki a magam és inté­zetünk nevében tiszttársaimnak, Nt. Mircse Sán­dor hivatalnok társamnak az ünnepség rendezé­sében nyújtott segítségért. A Református Egye­sület szervezői karának azokért a munkákért, a- melyeket szeretettel és odaadással végeztek el ün­nepségünk egész lefolyása alatt. A banketten fel­szolgálóknak, akiknek a neveit nem sikerült fel­jegyeznünk, de akiknek segítsége névtelenül is emlékezetes marad. Szomszédos egyházak lelké­szeinek, nőegyleteinek és mindazoknak, akik sze­mélyes megjelenésükkel és adományaikkal az er­kölcsi siker mellett az anyagi sikerhez is hozzá­járultak. A közelről és távolról jött főzőasszo­nyoknak, akik napokon keresztül fáradoztak, hogy a hatalmas ünneplő sereget a lelki jók után testi jókkal is ellássák. A még mindig beérkező adományok miatt, a jubileum teljes anyagi bevételéről végleges be­számolót nem adhatok, de már most is Isten és jóakaróink iránti hálával és örömmel közlöm, hogy a jubileum eddigi anyagi bevétele közel áll a négyezer dollárhoz. Jubileumi ünnepségünk utolsó szakasza a hegyen az öregek otthona körül szabadtéri vacsorával végződött, amely még min­dig százak boldog és meleg testvéri találkozójá­nak bizonyult. Legyen Istené a hála az elmúlt huszonöt év és e szép jubileumi ünnep sikeréért, a miénk pedig a szeretetben való együttmunkál- kodás a Mória hegyén épült és megerősödött “sze­retet vár” további fejlesztéséért. Az ünnepélyen résztvevőkhöz kérésem az, hogy az ünnepi banketten résztvevők egész töme­géről vett fénykép nagyszerűen sikerült. Akiknek akkor nem volt alkalmuk azt megrendelni, hogy emlékképen megtartsák, azt egy levelezőlapon a Bethlen Otthontól vagy egyházi csoportok a helyi lelkész úrtól julius végéig még megrendelhetik. Kecskemélhy József igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents