Fraternity-Testvériség, 1945 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1945-02-01 / 2. szám

TESTVÉRISÉG 11 Irén, honvágyát és szülei kérését követve, lemondott állásáról és szü­leihez ment haza, Joliet, Ill.-ba, hogy ott uj munkakörbe álljon. Ba­lázs Erzsébet, egyik legrégibb hiva­talnokunk pedig dec. 20-tól Toledo- ban volt beteg édesanyját ápolni, aki hosszas szenvedés után, február 15.-én el is hunyt. Az egyetlen gyer­mek elvesztette egyetlen kincsét: az édes anyát. Isten adjon neki vi­gasztalást! Szorgalmasan dolgozik itt min­denki és ha néha késés van, annak oka a mi hatáskörünkön kivül van. Dr. Nánássy Calif ormában Örömmel közöljük, hogy Bethlen Otthonunk nyugalomba vonult igaz­gatója, Dr. Nánássy Lajos, nagy be­tegen érkezett ugyan Californiába, de most már, Istennek hála jobban van. Ö Írja: “Hála Istennek, a ha­lál torkából még egyszer megsza­badultam és szépen erősödöm .. . milyen jól esik itt a zöldelő fákat és nyíló virágokat nézni...” Teljes felgyógyulásért imádko­zunk! Járhatatlan utak Nagy hóesés, kemény tél volt mindenfelé. Szervezőink panaszkod­tak is, hogy az utak járhatatlanok, nem tudnak olyan erővel dolgozni, mint szeretnének. A nagy hóesés­nek hatását látjuk abból is, hogy januárban kevesebb tagot vehet­tünk fel. Itt, Washingtonban már tavaszi szél lengedez. Más helyek­ről is enyhébb időt, olvadásokat je­leznek. Jön a jobb idő, jön a ta­vasz. Érezhető is, mert február első napjaiban majdnem minden máso­dik levél uj tag felvételi kérvényét hozta. Kitartás! Előre a sereggyüj- tés utján! "Ne csak mondjuk..." Pozsgai Imre, a Chicago, 111., 163. osztályunk jegyzője, Vezértestüle­tünk tagja írja: “85 tagból alig tud­tam négy halottvivőt kapni. Ne csak mondjuk, hogy testvérek va­gyunk, hanem cselekedj ük is. Az én időm olyan drága, mint a másé, az én okmányom is csak annyit ér, mint a másé. Miért kell énnekem ott lenni, más meg odasem gondol.” Igaz barátnak, testvérnek lenni a megpróbáltatásban, gyászban, ez az igazi testvéri szeretet. Pozsgay test­vérünk nem nézve másra, ezt cse­lekedte. Ezt kell tenni minden igaz testvérnek, minden helyen. “Egy­más terhét hordozzátok és úgy tölt­sétek be Krisztus parancsát.” Hor­dozzuk a gyászban levők terhét és akkor leszünk igaz tagjai a Refor­mátus Egyesületnek, igaz testvérei egymásnak. Újabb rekord! Rekordtörő hónapunk volt 1945 január hava. Osztálybevételünk ek­kor emelkedett a legmagasabbra, ötvenkét ezer dollárra. Ma, mikor jó munkaviszonyok, jó munkabérek vannak, sokan megte­hetnék azt, hogy járulékaikat egész évre kifizetnék. Osztálytisztviselő­inknek is nagy segítségére volna ez és az előre, egy évre, fizető' tag ön­magával is jót tenne. * A család tagoknak jól esik egy­másról tudni. Kérem azért tagtest­véreimet: ha osztályuk körében van valami megemlítésre méltó, írják meg. Ha jobban megismerjük egy­mást, lélekben, szeretetben is köze­lebb jutunk egymáshoz. Újlaki Ferenc elnök. "SZÉP ÉS BIZTATÓ JÖVŐ ..." A Bethlen Otthon uj igazgatójának beiktatásával kapcsolatban a pittsburghi “Magyarság” c. hetilap a következőket irta: “Az Otthon immár 24 éve teljesít fontos hivatást az amerikai magyarság életében és ezt a hivatást kü­lönösen az teszi mindig fontosabbá, hogy emberi szá­mítás szerint az elöregedett, magukra maradt magyarok száma emelkedni fog. Sok száz, ma már szerteszét élő fiatal magyar nevelkedett az Otthonban 24 esztendő alatt, akik valamennyien hálával gondolnak azokra, akik ezt lehetővé tették azokban az esztendőkben, ami­kor legjobban rászorultak. Kecskeméthy József két előd nyomába lép, akik mindketten maradandó nevet biztosítottak maguknak az amerikai magyarság történetében. Dr. Kalassay Sán­dor volt az egyik, aki 18 esztendei pittsburghi lelkész­kedés után lett az uj intézet fejévé és Dr. Nánássy Lajos a második, aki az intézet 24 esztendejének na­gyobb részét töltötte ott. Nyomukba lép most az uj igazgató, hogy fiatalos energiával, munkakedvvel és valódi elhivatással foly­tassa a munkát, amit elődei annyi éven át sikerrel folytattak. A Református Egyesület, amelynek a Bethlen Ott­hon tulajdona, a legjobb férfiút választotta Kecske­méthy József személyében. Iskoláit Magyarországon és Amerikában végezte, megvan tehát benne úgy az ame­rikai, mint a magyar szellem és tanultság. Sikeres lel- készi pályafutás áll mögötte: Szeretett papja volt a passaici és east chicagói tekintélyes egyházaknak. Az utóbbiban, ahol több időt töltött, nagyszerű építkezé­sekkel örökítette meg nevét. Fiatal ember, aki egy­aránt tud beszélni a gyermekek és az öregek nyelvén, tud dolgozni és játszani, jutalmazni és büntetni egy­aránt. Az amerikai református közélet egyéniségei kö­zött lámpással való keresés mellett is aligha sikerült volna nála alkalmasabb férfiút találni erre a fontos állásra. Élettársa pedig a kedves emlékű Korocz Géza volt trentoni és fiinti lelkész szép képzettségű leánya, aki­nek úgyszólván egész élete egyházi munkában telt el s aki mint papné, fáradhatatlan volt a segítségadásban férje mellett. Bizonyára úgy lesz uj otthonában is, ahol a hitves segítsége még sokkal fontosabb lesz. Akik jelenvoltak a beiktatás egyszerű, de felemelő ünnepén, úgy érezték, hogy a Bethlen Otthon szép múltját hasonlóan szép és biztató jövő fogja követni, amelyre az egész amerikai magyarság büszke lehet.” ÉRTESÍTÉS az Amerikai Magyar Református Egyesület 171. McKeesport, Pa.-i osztály tagjaihoz! Alapszabályunk 56. §. alapján s Vezértestületünk jóváhagyásával 1945 január 15.-től kezdődőleg MISS B. NYILAS-t neveztem ki az osztály ügykezelőjének. Ettől a naptól kezdve tehát egyedül ő van jogosítva a tagsági illetékek felvételére, nyugtázására s központi hivatalunkhoz való beküldésére. Éhez képest kérem a Testvéreket, hogy minden befizetst MISS B. NYILAS-on keresztül eszközöljenek, kinek cime: 309 Arctic Avenue, McKeesport, Pa. Az ügykezelő kinevezésével segíteni óhajtunk az osztály ügyeinek menetén s eljárásunk az Alapszabá­lyokon és a Vezértestület rendelkezésén alapszik s az osztály önkormányzatát nem érinti. Testvéri szeretettel Borshy-Kerekes György titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents