Fraternity-Testvériség, 1945 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1945-02-01 / 2. szám
TESTVÉRISÉG 5 értő barát, a sírónak vigasztalás, a reménytelennek reménység mutató, az ösvénytelennek út, az elveszettnek hazatalálás, az üldözöttnek menedék. És mindenek felett az, aminek Isten küldött: Világosság, hogy üdve a föld végéig terjedjen. Ezek az én célkitűzéseim, ez az én fogadástételem. Reménységem pedig az Isten és ti vagytok, akikhez küldött, akiknek életében — gondviselő, napsugaras — szeretet csak úgy lehetek, ha fogadásaimban, célkitűzéseimben segítségemre lesztek. Ha velem együtt ti is fogadást tesztek arra, hogy: ha én oltalom leszek nektek, ti is oltalmaztok engem. Ha én vigasztalás leszek a síroknak, ti is vigasztaltok engem. Ha én példa leszek előttetek, példát mutattok ti is nekem. Ha én reménység mutató leszek számotokra, reménység mutatók lesztek számomra ti is. Ha én imádkozom értetek, imádkoztok értem mindennap ti is. Ha én könnyeket törölgetek, lefogjátok törölni ha kell ti is, az én könnyeimet. Ha én vigyázok a ti csendességtekre, nyugalmatokra, ti is vigyázni fogtok az én testi és lelki békességemre. Ha az én és a ti telketekben most Isteni parancsra életrekelt fogadások kezet fognak s összeölelkezve indulnak el a jövő felé, akkor nemcsak én leszek a ti életetekben az, aminek az Isten küldött, hanem ti is — éltető napsugár — lesztek az én életemben. Akkor ez a hely az lesz kívülről és belülről is, aminek Isten rendelte: “Szeretetintézet”, amerikai magyar református életünk igaz büszkesége, “Menedékvár”, ahonnan Isten dicsősége, üdve, egész a föld végéig terjed. A mi fogadásaink mellé azután oda kell csatlakozni még a velem együtt vezetők, e szent-ügy többi szolgálói hasonló fogadásainak is. S akkor a mi “gyermekünk”, amerikai magyar református életünk szülöttje, Bethlen Otthonunk rohamosan fejlődni fog, nem áll meg növekedésében. A gyermekből akkor férfiú lesz, az elvetett magból kalász, amely napról-napra érni fog. — Élet-lesz, amely táplál, eltart sokakat és élteti — Krisztus szegényeit. Kevés az, hogy nekem szolgám légy! Ezek a szavak Isten felhívását, akaratát kijelentő szavak. Nekem Isten minden szava hadparancs, neve s akaratának teljesítése győzelem. Hivatalomban, kötelességeim teljesítésében éppen ezért nem lehetek más, mint az Ő parancsainak engedelmes, az Ő akaratának hű teljesítője! ... Nem lehetek majd hízelgőknek hízelgő herold, lázadozok, elégedetlenkedők fenyegetésén gyáván meghunyászkodó őr. Nem lehetek majd hazugoknak hazug, paráznáknak parázna, lelkiismeretleneknek lelkiismeretemet elcsittítgató hűtlen sáfár. Egy lehetek, egy akarok lenni itt benn és odakünn: szolga, de világosságot terjesztő! Egy szeretnék lenni közietek és minden emberek között, minden otthonban és minden templomban, minden barát és ügyünket szívén viselő testvér életében: Isten akaratának teljesítője, éltető, érlelő — napsugaras szeretet! Egyetemes embervilágunk szeretetlenségé- ben, a reánk borúit sűrű, sötét éjszakában tudom nehéz lesz szeretetnek lenni; a beborúlt — magyar égen — nehéz lesz éltető, érlelő, fejlődést és reménységet hozó napsugárnak lenni. De minden lehetséges a hívőknek! Hitünkkel, Krisztusunk világot megszépítő szer etetővel megtörhetjük a felhők kárpitját s a derült égen újra kisüt majd a nap. Testvéreim, kiket reám bízott az Ur, hivatal és szolgatársaim, magyar reformátusok, kiket velem együtt szent munkába küldött az Isten, j érték! Segítsetek, hogy hivatalomban az lehessek, aminek a ti atyáitok Istene küldött. Nyújtsátok felém imára kulcsolt kezeteket, fonódjon össze az enyémmel és emelkedjen egymásra talált, egy szentügyért dobogó szívünk ma- gasztalása ahhoz, Aki küld: a mi Istenünkhöz! Fogjátok meg a kezem és menjünk együtt, alázattal, hittel, szeretettel, Isten felhívását szem előtt tartva, a kereszt, a Kriszus felé. Vele, benne, általa a szeretetben megérett, napsugaras, boldogabb jövendőnk felé! ŐSZINTE HÁLA Kedves Titkár Ur! Fogadja legőszintébb hálámat azon szép és vigasztaló levélért, melyet a részemre szíveskedett elküldeni. Ilyenkor jólesik az őszinte vigasztalás, mivelhogy egy ilyen váratlan és hirtelen eset megtöri a gyermeki szivet. Szivemből köszönöm a Református Egyesület helybeli tagjainak, hogy édes anyám, özv. Berki Mihályné végtisztességén részvétüket fejezték ki, úgy megjelenésükkel, mint virágjaikkal. Köszönettel nyugtázom a Református Egyesületnek, hogy részemre a haláleseti illetéket Pesti András helybeli titkártól minden hiány nélkül átvettem. Ajánlom továbbá a református nagy egyesületet mindenkinek, melynek én is tagja vagyok. Maradtam őszinte tisztelettel Szaniszló Miklósné. Dayton, Ohio. UJ TISZTIKAR A PITTSBURGHI 15. OSZTÁLYNÁL Az Amerikai Magyar Református Egyesület Pittsburgh, Pa.-i 15. sz. osztálya 1945 január 13.-án tartott évi közgyűlésén a következő tisztviselőket választotta meg az 1945. évre: Elnök: T. Kovács György, alelnök: Zákány István, jegyző: Lénárt András (címe 5640 Second Ave., Pittsburgh 7, Pa.), pénztáros: Téglássy Pál, ellenőr: André István. Osztályunk külön tagja lett az Amerikai Magyar Szövetségnek, de képviseletre jogot nem tart. Tagtestvéri szeretettel Lénárt András, oszt. jegyző.
