Fraternity-Testvériség, 1944 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1944-08-01 / 8. szám

OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA-^o«SSS?p^­Published Monthly Megjelenik havonta Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Subscription $2.00 a year Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY Felelős szerkesztő—Manag. Editor: GEORGE KEREKES BORSHY Előfizetés évi $2.00 and EDMOND VASVÁRY Entered as second-class matter August 10, 1936, at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Acceptance for mailing at special rate of postage. Act of February 28,1925, authorized August 13, 1936. VOLUME XXII. YEAR OF FAITH AUGUST, 1944 A HŰSÉGES PÁSZTOR Egyesületünk közgyűlésének jegyző­könyvében, Szabó László fogalmazá­sában, ez a megemlékezés is foglal­tatik a nyugalomba vonuló Dr. Ná- nássy Lajosról. A múlt század kilencvenes éveiben, egy csillagos éjszakán szólott az Ur egyik angyalának: Ezt a gyermeket vedd szárnyad alá és szállj vele a kálvinisták magyar Génijébe... A Géniusz meg- csattantotta szárnyait és ott kerengett Debreczen felett. — Ide? — kérdezte az angyal, amint egy fényes palota felett lebegett. — Nem! — szólott az Ur. — Akkor ide? — kérdezte a Géniusz, a tudomány csarnokaira mutatva. — Oda majd a saját lábán fog eljutni, — mo­solygott az Ur. — Akkor hát ide! — ragyogott az angyal szeme. — Igen — volt az isteni válasz. Az angyal gyönyörteljes szívvel és ragyogó sze­mekkel leszállót! egy rozzant debreceni hivatalnok- házba s bölcsőbe lelte az első fiú szülöttet. A szülők szivében megzendült az isteni parancs imádságos me­lódiája: — Ha Isten fiú gyermekkel felelt imádságunkra, ezt a gyermeket Istennek szenteljük! A fiú nőtt értelemben és okosságban és az Ur Krisztus szerelmében. Két évi megszakítással elvégezte a gimnáziumot és a theológiai akadémiát Debrecenben. Mindig az első eminesek között állott, miért is kiváló professzorai tanácsára bejárta Párisi, Bázelt, Edin- burghot, ahol magába szívta a Tudomány különféle Igéit. Papi diplomáinak megszerzése után az Ur a háborgó hullámokon át hivta el amerikai szolgálatra, ahol a főbb és legharciasabb magyar helyeken: Youngs- townban, Chicagóban, Alphán és Perth Amboyban telt bizonyságot arról: "Élek többé nem én, hanem él ben­nem a Krisztus és amely életet most élek, az Isten Fiában való hit által élem." Ez volt az ifjú Nánássy Lajos. Innen a távolból is felfigyelt hü fiára ősi iskolája s diszdoklorrá avatta. A Krisztusban való hit és szolgálat egy lelkipász­torban sem élt olyan látható erővel, mint Nánássy La­josban. Ezt látta az Isten Fia. De az áldozatos szol­gálatban s annak fényes sikereiben, meglátta Jakab apostol is, és elkérte Idvezitőjétől a legszebb és leg­tisztább istentiszteletek szolgálatára: az árvák és sze­gény öregek gondjainak a fölvételére, melyben 1929- töl szolgál amerikai magyarságunk, egyházaink és ha­talmas Egyesületünk megelégedésére, tetszésére és di­csőségére. Alázatos lelke csak barátokat szerzett, úgy, hogy ellenfeleit, vagy egykori ellenségeit is lefegyve­rezte, — sőt finom modorával, szelid lelküleiével és mindent megbocsátó szeretelével a büntetésre méltót is az irgalom palástjával fedezte be. Társadalmi érintkezéseiben, ha volt is jellemének némi elhajlása, vagy talán ingadozása is, de az isteni bástyán, ahová őrállóul állította Jakab apostol Krisz­tus parancsára, rendíthetetlen hittel, szeretettel és buz- gósággal megállóit, úgy, hogy szeretet intézményeink az ő kardjának és vakoló kanalának köszönhetik azt, hogy ezek ma az amerikai magyarság köztiszteletének és megbecsülésének osztatlan tárgyai és növekvő büsz­keségei. De amíg idejulott. jaj! valóságos mintaképe annak, hogy mi a "szentelt fájdalom" nemzetisége vagyunk. Az a felmérhetetlen teher és felelősség, melyet vállain hordozott, nincsen arányban azzal a szegényes kenyér­rel, amelyet kapott... Összeroskadt a teher alatt — panasz nélkül, mint a pálma — és jutalma lett a roncsolt test, a törékeny cserép, melyet fentarl az az isteni láng, mellyel az angyal ruházta fel, mikor böl­csőjébe tette; s a fájdalom, belső könny, csalódás, de ezeken keresztül az elévülhetetlen siker — ragyogó leplével takarta be. Felőröltetni, magát megáldozni, tűrni és a mél­tánytalanságot magába fojtani senkise tudta úgy, mint az élettől megviselt Nánássy. Ennek pedig az a titka, hogy sohasem vette le szemét nagy Mesteréről, akihez szégyennel hasonlította a maga szenvedését, akitől ezt az ujjászülő választ nyerte: "Elég néked az én ke­gyelmem!" Nánássy élete hasonlit ahhoz a ledőlt, korhadt üregü fatörzshöz, melyen keresztül tiszta forrás bu- gyog üdítő tisztasággal. Igyunk minél többet ebből az üde forrásból. Isten kútja ez, az a forrás, melyből a samáriai asszony is ivott, — örökéletnek forrása az! Református Egyesületünk pedig hallja meg az is­teni figyelmeztetést: "Ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem!" Lajos barátunk! Krisztussal győztél. Ő vele több­ségben vagy! Ave Triumphator!!

Next

/
Thumbnails
Contents