Fraternity-Testvériség, 1944 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1944-06-01 / 6. szám

4

TESTVÉRISÉG

A vihar csak nyilvánosságra hozta azt, ami a szem elől elrejtve, belül volt.

Eljött az egész világot fundamentumaiban megrázó rettenetes vihar. És a megpróbáló vihar nyilvánosságra hozta azt, hogy Református Egyesületünk nem homokra, hanem sziklára van épitve. Református Egyesületünkből a legnemesebb, legértékesebb isteni és emberi gyógyi- tó, segitő erők, az Isten és ember szeretet erői áradtak ki. Az Élet Fája az, melynek levelei tagjainak és nemzeteknek élete gyógyítására szolgáltak.

“Az igazsággal együtt örül”-ni nem tudó, örökké gyanakvó, gonoszt gondoló emberek gondolhatnak és beszélhetnek bármit, a tények azt mutatják, amiről én boldog örömmel teszek jelentést, hogy az elmúlt Közgyűlésünk óta eltelt esztendők Református Egyesületünk életének legszebb, legeredményesebb, legáldottabb gyümölcsöket termő esztendei voltak.

Református Egyesületünk nemcsak hogy kiforrta a depresszió alatt szenvedett anyagi veszteségeket, — most már bátran beszélhetünk erről, — örrömel jelenthetjük, mert nemcsak kiforrottuk, hanem elértük azt, hogy Református Egyesületünk ma a legegészségesebb, legbiztosabb anyagi fundamentumon álló amerikai magyar testvérsegitő Egyesület. Mi, Vezértestületünk tagjai tudjuk ezt. Nézzen utána a Pénzügyi bizottság és szerezzen hasonló meggyőződést a közgyűlés is.

A testvérszeretet eredményesebb gyakorlásának eszközeiben megerősitettük Egyesületünket. A múlt közgyűlés óta építettük meg az uj Bethlen Otthont, ujitottuk meg az Öregek Otthonát. “Az amerikai magyarság szivé”-nek nevezett Bethlen Otthont olyan külsőbe öltöztettük, olyan berendezéssel láttuk el, hogy Pennsylvania Állam Welfare Departmenjének vezetője azt mondotta, hogy a mi intézetünk egyike az állam területén levő legszebb, legjobban berendezett szeretetintézményeknek.

Érezte és tudja Vezértestületünk, hogy mivel tartozunk gyermekeinkek és ifjúságunknak. Tudjuk, hogy akié a gyermek és ifjúság, azé a jövő. Azért ezen a téren mindent megtettünk, hogy gyermekeink felnőve az amerikai magyar életben a hit és testvéri szeretet munkásai legyenek. Gyermekeink részére, Dr. Nánássy Lajos szerkesztésében, tankönyvet adtunk ki a nyári iskolák használatára. A tankönyvet ingyen bocsátottuk egyházaink rendelkezésére. Hogy ifjainknak magasabb iskolában tanulását megkönnyítsük, évi 25 és 200 dolláros tanulmányi segélyt adtunk. A megpróbáltatás mutatja meg, hogy milyen lélek van bennünk. A sötétségben látszik meg legjobban, mi az ember jelleme. Amikor az egész világot elborító háború árja hozzánk is elérkezett, akkor lett nyilvánvalóvá, hogy Református Egyesületünkben a szabadsághősöknek, gályaraboknak, Istent, hazát, szabadságot, testvériséget életükkel szolgáló elődöknek lelke lakozik. Bizonyságot tettünk arról, hogy Kováts Mihály ezredes leikével, jelszavával van telítve életünk: “HŰSÉGGEL MINDHALÁLIG!” Hűséggel befogadó hazánk, szülőanyánk és a világszabadság iránt.

Isten Lelke vezetésének jele az, hogy “Kossuth Év”-nek neveztük el a háború kitörésének esztendejét. Mikor elneveztük, még nem tudtuk, mi jön. Mit akar Isten általunk elvégeztetni. Éppen new yorki Kossuth Ünnepélyünk napján történt a Pearl Harbor-i támadás.

Egyik legnagyobb amerikai, Theodore Roosevelt, mondotta: “Ha bevisszük az amerikai életbe a magyar hősök szellemét, akkor megtettük részünket Amerikáért. Mert nincs más, amit ez az ország inkább hiányol, mint az, hogy férfiai megismerkedjenek egy olyan ember életével, mint amilyen Kossuth volt.” Nagy elnökünk, Franklin D. Roosevelt, pedig azt irta Egyesületünknek: “It is most fitting that the Federation in honoring Kossuth should also celebrate the one hundred and fiftieth anniversary of the American “Bill of Rights.” Where- ever the blessing of freedom is reverenced the memory of Louis Kossuth will be held in honor. His life and work are an inspiration to all who put their faith in the democratic way of life.”

Megfestettük Kossuth képét. Kossuth ünnepélyeket tartottunk az ország nagyobb városaiban. Azután az amerikai zászlót emeltük fel zászló ünnepélyeinken. Kossuth képével, a Kossuth és az Amerikai Zászló ünnepségekkel végighordoztuk Washington és Kossuth lelkét, a szabadság, testvériség, lelkét. Istenem! Mily csodaszép ünnepélyek voltak ezek. A szemekben könny, a szivekben nemes érzés, elhatározások. Lelkünk csodálatos tüztől égett és éreztük, hogy hazánkért, az igazság és testvériség győzelméért készek vagyunk odaadni életünket, vérünket, mindenünket.

Oda is adtuk. Ott vannak a harctéren gyermekeink. Az irántuk érzett megbecsülő szere- tetünket abban juttattuk kifejezésre, hogy képüket közöltük a Testvériség-ben és a Bethlen Naptárban és azt a kiváltságot adtuk, hogy kötvényeikből a háborús záradékot kivettük.

Odaadtuk pénzünket: Hadikötvényeket vásároltunk olyan összegben, amilyenben egyetlen amerikai magyar testület sem vett. Ambulanco- kat ajándékoztunk hazánknak, a Lélek kardjá-