Fraternity-Testvériség, 1943 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1943-12-01 / 12. szám
TESTVÉRISÉG 9 KOSSUTH LAJOS ÉLETE ÉS PALYAJA Irta Áldor Imre Most, amikor annyi esztendő kitartó és áldozatos munkája után amerikai magyarságunk azt a kiváltságot kapta, hogy amerikai hazánk egyik hajója az egész világ által tisztelt nagy magyar nevével szelheti a tengereket: több oldalról megnyilvánult óhajnak engedve megkezdettük “Kossuth apánk” egyik népszerű életrajzának közlését. Az ő emléke soha el nem halványuló élénkséggel diszlik magyarságunk lelkében s meg vagyunk győződve arról, hogy az életrajz közlése által jó szolgálatot teszünk olvasóinknak. (Szerk.) (Második közlemény) Kossuth rábírta a kételkedőket és csüggede- zőket, hogy hazájok és a társadalom védelmére fegyvert ragadjanak. Nemzetőrséget is szervezett közülök iziben, parancsnokul egy a városban lakó nyugalmazott katonatisztet állítva élökre. Ő maga minden idejét és erejét a kolerabetegeknek áldozta. Kórházakat rögtönzött; ágyneműt, asztalt, fehérruhát koldult össze; gondoskodott orvosról, gyógyszerről, ápolásról; sorra látogatta kór- és magánházaknál azokat a mindenkitől, még legközelebbi vérrokonaitól is elhagyott boldogtalan nyavalyásokat, nővérei társaságában, akik hasonló lelki erővel s vetélkedő hősiességgel néztek farkasszemet egy borzalmas halál eshetőségeivel. A megyei alispán nyitott házat tartott a közgyűlések alkalmával, s ott Kossuth Lajos is szívesen látott vendég volt. Állását azonban ellenségei rosszindulatú pletykái miatt otthagyva, az 1832-ki országgyűlés megnyílása után Pozsonyba ment, a hol Szapáry grófnő helyetteseként vett részt az országgyűléseken. IV. Csöndesen, szerényen, csaknem észrevétlen foglalta el helyét Kossuth a pozsonyi diétán. S nincsen mit csodálkoznunk, hogy a közönség, országos hirü kegyenczei: felsőbbüki Nagy Pál, Kölcsey, Beöthy, Klauzál, Palóczy s a már szintén föltűnt, sőt kisebb körben vezérül ünnepelt Deák Ferencz mellett oda sem nézett a fiatal zempléni ügyvédnek. S mikor első Ízben fölszólalt, az egy Baloghon kívül a honatyák soraiban sem akadt senki, a kire a lelkes arcz, a mely tüzű ábrándos szemek, az értelemtől sugárzó nemes homlok, s a csodálatosan édes és bűvösen csengő gyönyörű hang mélyebben hatott volna. Egy véletlen esetnek volt föntartva, kinyitni a követek s majdan az egész ország szemét, hogy fölismerjék az isteni szikrát és megváltó szellemet, a mit a gondviselés Kossuth Lajosban a magyar hazának és népnek küldött. A 32-ki oszággyülés elején sok port vert föl az úgynevezett napló-ügy. Ezidőtájt még nem voltak hírlapok, a melyekből mindenki tájékozódhatott volna, hogy mik történtek az ország- gyűlésen, s igy a nemzet nem tudhatott arról, miről, miféle nagyfontosságu kérdésekről tárgyaltak a követek. Ezért akartak a vezetők országgyűlési naplót kiadni az ország számára, s ezt különösen Kossuth sürgette. Sok huzavona után végre e napló szerkesztése Kossuthra bízatott. A Kossuth által készített “Országgyűlési Tudósítások” pillanat alatt meghódítottak mindenkit, a kinek alkalma nyílt egyet is olvashatni, s mivel a csodálatos hatás a vidéket is magával ragadta, oly tömegesen érkeztek most mindenfelől a megrendelések, hogy a hetenként kétszer megjelenő folyóiratból kellő számú példányokat előteremteni csupán az országgyűlési ifjúság lelkesedése és ügybuzgósága által vált lehetségessé, akik kézirati utón sokszorosították e naplókat. A kormány eleinte nem sokat törődött az egész mozgalommal. Mikor pedig meggyőződött, hogy Kossuth lángesze és tolla a diétái tanácskozásokról élethü s az ellenzéki mozzanatok mesteri kiszinezése által megragadó képet rajzol a vidéki olvasó szeme elé, utasitá a postákat, törjék föl, s ha szükségesnek vélik, sik- kaszszák el az izgató közleményeket. De a megyék éberségét kijátszani még e gyalázatos visz- szaéléssel sem sikerült. A hatóságok összebeszéltek, s azontúl posta helyett sérthetlen megyei hajdúk szállították egyik helyről a másikra a fenyegetett s már most általánosan ismert és népszerű “Országgyűlési Tudósításokat”. Maga Kossuth nagyon sokat várt e tudósító hatásáról. Nem kevesebbet, mint a szabad sajtó megteremtését. Kossuth neve és személyes népszerűsége pár hó alatt bejárta az egész országot; de kinyílt attól a fölsőbb körök álmos szeme, sőt szűk marka is. S ugyanazon ajtó mögül, melyen hiá- ban kopogtatott korábban követségi titkárságért, nyugdíjjal csalogatták most Bécs felé Kossuthot. Csakhogy hiába! S mivel Kossuthot elnémita- niok nem sikerült Zichy Ferencz főlovászmester elkobozta Kossuth kőnyomdáját. A diéta eloszlása után Pestre tévén át Kossuth lakását, olvasóinak megtisztelő bizalma ide
