Fraternity-Testvériség, 1943 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1943-08-01 / 8. szám
OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA' Published Monthly Főszerkesztő—Editor in Chief: STEPHEN MOLNÁR Felelős szerkesztő—Managing Editor: GEORGE KEREKES BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés $2.00 évente Megjelenik havonta Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMOND VASVÁRY Entered as second-class matter August 10, 1936, at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Acceptance for mailing at special rate of postage. Act of February 28, 1925, authorized August 13, 1936. VOLUME XXI. YEAR OF HOPES AUGUST, 1943 a pénzhígulás ellen Van egy szó, amelyik mind gyakrabban tűnik szemünkbe a napi és heti sajtó hasábjairól, erősen foglalkoztatja a legkomolyabb folyóiratokat s legnagyobb fejfájást okozza az ország sőt az egész világ gazdasági szakértőinek. Az “inflation,” latinos formájában “infláció,” magyarul: pénzhígulás vagy pénzhigitás. A pénz vásárló képességének csökkenését fejezi ki ez a szó s meg kell annak veszedelmes jelentőségével ismerkednie országunk minden komolyan gondolkodó polgárának s igy nekünk magyaroknak is. A testvéri alapon működő (fraternal) egyesületek tagságát tekintve a pénzhigitás különösen jelentős, amennyiben az erősen befolyásolja gazdasági érdekeiket. Egyik legnagyobb amerikai napilap vezércikkének megállapítása szerint senkinek sem olyan nagy érdeke a pénzhigitás illetve higulás megakadályozása, mint épen az életbiztosítással rendelkező polgárságnak. Mert hiszen ezek épen azért vásároltak annak idején különböző biztosításokat, hogy azok által megóvják családjaikat a jövő bizonytalanságától. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a dollárnak, amit ezek a családok megkapnak, legalább megközelítőleg ugyanolyan vásárló értéke van, mint annak a nehezen megkeresett dollárnak volt, amit érte a havi vagy évi illetékekben hosszú éveken keresztül befizettek. Semmi sem lehetne tragi- kusabb a biztosított családok számára, mint az, ha olyan dollárokat kapnának meg, amikkel csak jelentéktelen töredékét tudnák megvásárolni annak, amit azokkal eredetileg vehettek volna akkor, amidőn biztosításaikat fizették. Hazánkban kb. hatvanhét millió, vagyis minden családban átlag két biztosított személy van. Következésképen a világ egyetlen más országában sem olyan fontos az infláció megelőzése, mint nálunk. Csak természetes tehát, hogy a biztositó társaságok minden lehetőt elkövetnek a veszedelem megakadályozására s közülök épen a legnagyobbak indítottak mozgalmat a polgárság felvilágosítására. Ez a politikától mentes mozgalom, melyhez a “fraternal” társaságok is szívesen csatlakozhatnak, nem annyira a kormány intézkedéseinek beajánlására, mint inkább annak hangsúlyozására törekszik, amit minden egyes polgár megtehet a higulás ellen. Ez aztán, magától értető- dőleg, hatással lesz a kormány intézkedéseire is. Ahol ugyanis az intézkedésekből hiányzik a határozottság, annak oka egyesek vagy csoportok olyan magatartására vezethető vissza, mely azt hiszi, ő vagy ők kivételes bánásmódra tarthatnak igényt és joguk van áruik eladási értékének emelésére. Mindegy aztán, hogy az “áru” valami ipari cikk vagy pedig munkadij. A kormánynak kötelessége mindkét irányban egyenlő mértéket alkalmazni. Érdemes foglalkozni azzal a hét ponttal, amit a nagy biztosítási társulatok ajánlanak a higulás megelőzése érdekében: 1) Vegyünk és tartsuk is meg a hadikötvényeket, mint hazánknak nyújtott kölcsönt, mert arra a pénzre szükség van a győzelem kivívásához; 2) Fizessük zokszó nélkül adónkat, még ha súlyosabbak lesznek is; 3) Egyéni és családi biztonságunk érdekében lássuk el magunkat megfelelő életbiztosítással, mint takarék- betétekkel; 4) Csökkentsük adósságainkat és oktalanul ne halmozzunk hozzájuk újabbakat; 5) Csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van s a meglevővel takarékoskodjunk; 6) Tartsuk be a “rationing szabályait,” hogy ne növeljük az áru hiányt; 7) Kooperáljunk kormányunk ár- és munkabér szabályozási programjával. Ezeknek a pontoknak betartása kétségtelenül nagy hasznára lesz a pénz vásárló ereje megtartásának s magyarságunk, ha jót akar hazánknak és saját magának, jól teszi, ha minden kényszerítés nélkül, egyszerűen a józan ész szavára hallgatva, alkalmazkodik azokhoz. Prospector