Fraternity-Testvériség, 1943 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1943-05-01 / 5. szám

TESTVÉRISÉG 7 Tolhatjuk fel, sem pedig a bemutatott vendé­geket. Azt azonban meg kell említeni, hogy a város polgármestere: Mayor Laushe, valamint Körmendy István, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke keresetlen szép szavakkal fejezték ki elis­merésüket az Első Egyházzal szemben. A katonák nevét, az egyház fiatal betümü- vésze: Oláh István festette fel és ő fogja fel­festeni a még elkövetkezők neveit is. “Mondottam ember: Küzdj és bizva bízzál!” Madách halhatatlan alkotásának, az Ember Tragédiájának záróakkordjai a mi magyar szi­vünknek érzéseit és gondolatait, a mai nehéz helyzetben, legvilágosabban kifejezik. Ezért idéz­te e sorok Írója ünnepi beszédében a nagy költő örök szavait. Legyen is bátorításunk és biztatásunk az UR szava: “Mondottam ember: Küzdj és bizva bízzál!” ÚJABB FEJEDELMI ADOMÁNY A Clevelandban levő Református Árvaházi Bizott­ság, amelynek tagjai ottani három református egyhá­zunk tagjaiból állanak, évek óta tevékeny munkát fejt ki a Bethlen Otthon érdekében. Ez a Bizottság az el­múlt esztendőben a legnagyobb összeggel támogatta szeretetintézményünket. Legutóbb április 4-én a cle­velandi Bethlen teremben nagyszabású estélyt rendez­tek és annak tiszta jövedelmét, kerek EGY EZER DOL­LÁRT beküldték Ligonierba. Nem mehetünk el megjegyzés nélkül a clevelandi Ref. Árvaház Bizottság nemes cselekedete mellett. Örü­lünk annak, hogy a három egyház tagjai a Bethlen Otthon árvái és öregei érdekében közösen dolgoznak. Hálás érzésekkel adjuk meg az elismerést a Bizottság melegszivü tagjainak és Isten gazdag áldását kérjük reájuk azért, amiért árváinkról és öregeinkről évről évre fejedelmi adományaikkal megemlékeznek. Tudjuk, hogy a jövőben is biztosan számíthatunk rájuk. Szép példájukat pedig biztatás és tanúság gyanánt oda ál­lítjuk más helyeken lakó testvéreink elé. Ha meg van a jó szív és komoly akarat, mindenek lehetségesek a hívőknek! Nánássy Lajos. "GOOD STUDENTS AND WORTHY" Rev. Francis Újlaki, D. D. 1946 Bakewell Street, Toledo, Ohio. Dear Dr. Újlaki: I want to thank you for the checks that were received by four of our young men from the Hun­garian Reformed Federation of America. Stephen Feke Ernest Kosa Victor Bodnar Albert Dezső They are all good students and are worthy, I believe, of this support that has been accorded them. On be­half of the Institution I want to thank you for your kindness and generosity and to wish for your Federa­tion the greatest possible success. Very sincerely yours, Joseph Hunter, President. Bloomfield College and Seminary Bloomfield, New Jersey BORSOS ISTVÁN 1872 — 1943 Május 8-án sürgönyt kaptam Borsos nagy- tiszteletü asszonytól: “Rév. Borsos died today...” Szivén ütött a hir. Nt. Borsos István, amerikai magyar református életünk legváltozatosabb, leg­eredetibb egyénisége meghalt. Késő este jött a sürgöny, de sokáig nem tudtam aludni Emlékek ébredtek lelkemben, megelevenedett előttem Borsos István, amilyennek megismertem, ami­lyennek én láttam. 1914 nyarának elején, mikor az óhazai Kon­vent Detroitba, Borsos István mellé nevezett ki segédlelkésznek, levelet kaptam tőle. Levelének egy része nagyon megragadott: “Fiam, eredj el az apám sírjához és hozz arról egy marék föl­det. Ezt kérem tőled óhazai ajándékul... és egy nagybetűs Bibliát.” Akkor még nem tudtam meg­érteni, ma már könnyes szemmel, fájó szivvel érzem, miért kivánta az óhazai földet és a ma­gyar Bibliát. Detroitba érkezve, legnagyobb meglepeté­semre, mindennapos magyar iskolát találtam. Lelkemben derengeni kezdett. Óhazai föld — Magyar Biblia — Mindennapos magyar iskola Amerikában! Kezdett kibontakozni Borsos Ist­ván lelke, életének mozgató, éltető eleme. Kezd­tem megismerni Borsos István az amerikai ma­gyar református lelkészt, akinek lelkében re­formátus hit és magyarság egybeolvadt, aki mint egykor Dániel, ugyanegy ablakon át nézett Is­ten és a haza felé. Vére, minden idegszála te­lítve volt a magyarság és református hit iránti szeretettel. Ami természetes is, hisz a Rákóczi, Kossuth földjén, Zemplében, született, a Loránt- ffy Zsuzsánna iskolában, Sárospatakon, tanult kicsi gyermekkorától kezdve. Ott szívta magába az olthatatlan szeretetet, apostoli bátorságot. “Megyek, nem tudva mi következik én re- ám ... fogság, nyomorúság következik? ... de semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem azt a szol­gálatot, melyet az Ur Jézustól nyertem ...” Ezt mondta egykor a nagy apostol, Pál. Ezt mondta, ezt élte Borsos István. Széjjeljárt nagy Amerika magyar lakta vidékein és egyházakat szervezett, templomokat épített, iskolákat alapított, prédi­kált, harcolt, dolgozott, tanított. Egyforma lel­kesedéssel építette a hit és szeretet várait, az Egyházat és a Református Egyesületet. Egyma­ga húsz osztályt szervezett, az Egyesület szaba­dalomlevelének (Charter) aláírója, a Vezértes­tületnek húsz éven át tagja, alelnök, számvizs-

Next

/
Thumbnails
Contents