Fraternity-Testvériség, 1941 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1941-03-01 / 3. szám
22 TESTVÉRISÉG gyorsabban jön, annál inkább biztosítéka lehet a béke megnyerésének. Ez azonban, persze, a ti dolgotok otthon s nem a miénk. A miénk csak annyi egyelőre, hogy mentsük számotokra, józan magyarok számára, ami megmenthető. Sokra, vagy csak kevésre rendelt bennünket az Isten: ö tudja csak. Én csak annyit, hogy történelmi hivatásnak érezzük megmozdulásunkat s egyénileg épen úgy az ő kezére bízzuk magunkat teljes hittel itt, mint te otthon a veled együttgondolkodókkal. Benne vagyunk Isten világtervében, akar velünk valamit. Engedelmeskednünk kell Neki. És csak Neki. Ennyi az, amit erről egyelőre írhatok. A helyzet egyik napról a másikra változhatik, ahoz kell hát majd szabnunk további állásfoglalásunkat és módszereinket. Két fix pont azonban van. Egyik Amerika, másik Magyarország. Soha és semmi körülmények között nem akarunk és tudatosan nem teszünk érdekeik ellen. Ennek a két országnak pedig nincsenek ellentétes érdekei, valamint nincsenek és nem lehetnek ellentétes érdekei a két népnek sem. Sőt: nincsenek és nem lehetnek ellentétes érdekei a két hazáiban élő magyarságnak sem. Minket ugyan egy kicsit kiskorúaknak néztek mindig odaátról, mi viszont vénhedteknek láttuk az óhazaiakat. Eehet, hogy mindakettőben volt igazság, ezt azonban tisztázhatjuk a háború után. Most hozzátok kell öregednünk s nektek hozzánk fiatalodnotok, így csak megtaláljuk egymást azon a bizonyos arany középuton, amiről olyan őrülten csavarog kétfelé ez a világ. Jó hirt írtál azzal, hogy komoly egyházi oldalakról is látják a szükségességét a belső szervezkedésieknek. Nincs még olyan messze tőlünk a múltban 1818-19, hogy a lazaság fényűzését engedhetné meg magának az, akit hazája sorsa érdekel. Mint láthatod a mellékletek aláírásaiból, mit itt nem ismerünk felekezeti különbséget, amikor a népünkről van szó. Az az ország és az a nép, amelyik halálos veszedelmek idején is dogmatikus cellákba zárná magát egymás elöl: nem érdemelné meg a jobb jövendőt. De nem érdemelné meg azt sem, hogy ddeszármazott testvérei a kisujjukat is mozdítsák érte. Életem legnagyobb csalódása s teljes visszavonulásra kényszerítő oka lenne valami ilyennek megérzése vagy meglátása. Mi itt szegények vagyunk. Ami mozgalmunkhoz kell, verejtékes centjeinkből kell összeszednünk ezen az óriási területen. Magyar ügyről van szó, azt tehát magyaroknak kell támogatnia. Nem alkudozunk senkivel senki bőrére. Vagy megy ez a dolog a maga becsületes utján, vagy jobb ha... nem folytatom. Én azonban hiszek a sikerben s ha kell, ráteszem az életemet is. Mert ennél nagyobb ügye a történelem folyamán soha nem volt még a fajtánknak. Amit pedig itt írok, az nem titok. Tájékoztathatsz felőle mindenkit, akit érdemesnek tartasz rá. Lehetnek részletek, amit szeretnél tudni, amit azonban itt nem közölhetek. Ismerhetsz engem mindenestől, következtess. Érdekelne bennünket s engem különösen, ha rendszeresen imái az óhazai fejleményekről. Nem tudom, hogy áll a cenzúra?! Mostani leveled sértetlenül érkezett s én nem bírom elképzelni, hogy miféle magyar érdek lehetne a mi érintkezésünknek megakadályozása. írj vagy legalább is próbálj tehát imi. Abban a reménységben, hogy két egyformán gondolkodó bár az óperencián két túlsó partján élő magyar és magyar közötti megértésnek, ha lesz akadálya, az nem egy harmadik magyar lesz, hanem legfeljebb valami mindkettőnktől távol álló idegen, vagyok régi barátsággal Régi Barátod. * D DAY 01IN E HARBOR OF SMYRNA, AT THE RISK OF A NAVA 1. BATTLE, LIBERATED , MARTIN K.OSZTA LR OFHCEF IN THE HUNGARIAN WÄRÜF INDEPENDENCE' IN ilJPAUZEJ) Cm/EN OF.THE UNITED STATES,FROM TH E AUSTRIAN IN-o'-wAR HUSSAR HIS WORDS TO JOOSZTA: YOU WA NT 'II i E PROTECTION OF THE UNITED STATES ? YOU SHALL HAVE IT i" vrSo. ■ - .. HR", • V A.RwA'yS be remembered by those who found freedom AND PEQ1ECTION IN THE UNITED STATES Az Amerikai Magyar Szövetség emléktáblája az 1941 február 16-ikán vizrebocsátott “Ingraham” hadihajón
