Fraternity-Testvériség, 1941 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1941-03-01 / 3. szám

4 TESTVÉRISÉG olyan lehetőségeitek, alkalmaitok, olyan kiépített in­tézményeitek vannak, amik nekik nem voltak. Kinccsel birtok, amit fel kell használnotok. A régi idők prófétái, szabadsághősei, prédikátorai, a ma­gyar élet építői várnak. A bizonyságtevőknek egész serege néz rátok, amerikai magyar reformá­tusok, rád, Amerikai Magyar Református Egye­sület, néz és vár valamire. Arra vár, hogy az ő munkájukat befejezéshez juttassátok. A munka megkoronázásra vár! Óh megérezzük-é — érezzük meg, — hogy ez az esztendő és talán a következő néhány év is, nem olyan, mint a többi esztendeink voltak. Fele­lősségteljesebb, több lehetőséget, több áldozatot, több szolgálatot, de több örömöt nyújtó esztendő ez. Nelson admirális azt mondta egykor: Anglia elvárja, hogy minden gyermeke teljesítse köteles­ségét! Most azt az időt éljük, amikor ez a szózat hangzik: Isten elvárja, hogy minden magyar gyer­meke teljesítse kötelességét! Teljesítsük abban, hogy vigyük bekoronázásra elődeink munkáját. Koronázzuk be azzal, hogy 1) ebben a világviharban mi, amerikai ma­gyar reformátusok, húzódjunk egymáshoz köze­lebb. A viharban fogjuk meg egymás kezét, mi árva magyarok az által, hogy amennyire lehetsé­ges, minden amerikai magyar református legyen ott az amerikai magyar testvériségben, az Egye­sületben. 2) Abban, hogy az Egyesületben, a szivünk­ben. a hivatalos lapunkon hordozott TESTVÉ- RISÉG-nek kőbe épített bizonyságát adjuk a test­véri szeretet otthonának, árvaházunk húsz éves jubileumi esztendejében, Ligonierben, megépítése által. Ne legyen egyetlen amerikai magyar refor­mátus, aki adománya által legalább egy téglát ne építene be a Testvériség otthonába. 3) A mi őseink mindig a magyar szabadság, függetlenség, testvériség vezérei, harcosai voltak. Minket a múlt kötelez, a jelen hiv, kilencven esz­tendő távlatából Kossuth apánk ránk néz és várja, hogy mindnyájan ott leszünk az emberi testvériség, a magyar nép szabadsága és a független Magyar- ország megvalósításának dicső munkájában! Isten csodálatos utón vezetett eddig minket. Amerikai életünk utján többször mondta nekünk: “Barátom! Ülj feljebb!” — Igen, ezt mondta, mert az Ő jutalma a kisebb szolgálatért a nagyobb szolgálat.” Kevesen voltál hü, többre bizlak!” Most is többre akar bízni. Ha megérezzük, el­fogadjuk és teljesítjük a megbízatást, akkor nem­csak őseinket becsüljük meg, munkájukat koro­názzuk be, nem csak Isten elismerését nyerjük el, de akkor nem volt hiábavaló életünk, hontalansá­gunk, munkánk. Washingtonban vagyunk. Az egész világ só­várogva nyög és vár. Bármi lesz is, mi egyet tudunk. Azt, hogy mi, akiket a bizonyságtevőknek egész serege vesz körül, kitartással futjuk meg az előttünk lévő küzdőteret, feltekintvén hitünk Feje­delmére Jézusra. Mi egyet tudunk: hogy az ame­rikai magyar református nem fogja megtagadni múltját, nevét, karakterét, hanem teljesíteni fogja kötelességét. Akik építettek, dolgoztak, azokat áldja meg az Isten. Akik teljesedésre segítik vinni hivatásunk megvalósítását, a múlt munkájának bekoronázását, azok tapasztalják meg, hogy Isten velünk! S ha Ő velünk, kicsoda lehet ellenünk ?! Senki! Bizonyára senki! Dr. Újlaki Ferenc elnök. A TISZTIKAR JELENTESE I. TITKÁRI HIVATAL Közigazgatásunk a lefolyt év folyamán a rendes me­derben folyt le. Kitekintve attól, hogy az évi jelentések előkészítése, valamint a vakációi időszak alatt személyze­tünk sokszor megfeszített erővel dolgozott, az iroda mene­te pontos volt. Jelentésem során visszatérek erre a tárgyra és előadom javaslatunkat. Az állami Departmentekkel való érintkezésünk rendes volt. Évi jelentéseink és értékelésünk annak idejében be lettek terjesztve. Minden okmányunk jóvá lett hagyva az összes Departmentek által, kivéve Kaliforniát, ahol a be- tegsegélyző és accident biztositó okmányaink most vannak rendezés alatt. Néhány szó változtatást kívánnak és a miatt kell ezt a két mintát újra nyomatni. A District of Columbia Insurance Departmentje felül­vizsgálta Egyesületünket és vizsgálata eredményéről ki­adott jelentése szerint mindent rendben talált. Vezértestületünk évi rendes gyűlése február 29-én kezdődött Washingtonban és egy rendkívüli gyűlése szep­tember 5-én Digonierban. Ezen kivül december 1 kelettel az Egyesület hadi szolgálatra behívott tagjainak az ügyét körlevelileg intézte el a Vezértestület. A Vezértestület tagjainak a válaszai és az ezek alapján kiadott elnöki döntvény képezik ezen gyűlés jegyzőkönyvét. Jelentem, hogy a hadiszolgálatot teljesítő tagjaink ügyében hozott határozat általános megelégedést keltett tagjainknál és e sorok Írásáig (február 19) 35 ifjú tagunk okmánya érkezett be avégböl, hogy azokban a hadiszol­gálatra vonatkozó szakaszt érvénytelenítsem. Nem volt változás sem a Vezértestület, sem alkalma­zottaink névsorában az év folyamán. Tisztviselőink közül egy volt beteg két nap, alkalmazottaink közül mindenik beteg volt 2 napig, összesen húsz napig. A betegségek ál­tal okozott elmaradás oly csekély, hogy az nem befolyá­solta az iroda teljesítményét. A Vezértestület elrendelte, szerezzek be ajánlatokat a tervbe vett irodai gépek beszerzésére vonatkozólag. Két ilyen társulatnak van képviselete városunkban és az El­liott Company ára $849.60 mellékbutorzat nélkül. Az Add- ressograph Companyé pedig $1664.83 az addressograph gép és a cimbetét készítő gépért és mellékbutorzatra $372.00, összesen $2036.83. Az árkülömbség a két rendszerben 'levő külömbségböl származik. Az Ellitt Company gépe belekerülne körülbelül $1200.00-ba a mellék bútorzattal. Ha ajánlani kellene va­lamelyiket, az Elliott Company ajánlatát tartanám elfo- gadandónak. Sokat gondolkoztam rajta és arra a követ­keztetésre jutottam, hogy nem ajánlom egyik ajánlat el­fogadását sem. Tagjaink száma nem érte még el azt a pontot, hogy ilyen gépre szükségünk lenne. A gép használata nem sok-

Next

/
Thumbnails
Contents