Fraternity-Testvériség, 1941 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

TESTVÉRISÉG

5

KOSZTA MARTON ESETE

Az ’'Ingraham’ hadihajó visrebocsátása alkalmából irta: VASVARY ÖDÖA'

(Koszta Márton emigráns honvédszázados híres esetét már sokszor megírták, de valószínűleg sohasem úgy, hogy az eredeti okmányokból állították volna össze az adatokat. Ez a cikk így készült s teljesen hű leírását adja az eseményeknek. Az Amerikai Magyar Szövetség, a haditengerészeti minisztérium engedélyével, az uj hajón emléktáblával örökíti meg az eset emlékét.)

Koszta Márton honvédszázados Belényesen, Bihar megyében született, görög származású magyar nemesi csaldból, amely még 1701-ben kapta a nemességet, ’’belényesi” előnévvel. Egészen fiatal ember volt, amikor a honvéd hadseregbe állott, ahol az Ihász alezredes parancsnoksága alatti 55-ik zászlóaljban századosi rangra emelkedett. Nem volt jelentéktelen ember, mint egyes adatok Írják róla, mert amikor a szmyrnai eset megtörtént, az akkor Londonban élő Rónay Jácint magyar emigráns, Rudolf trónörökös későbbi történelemtanára, pozsonyi nagyprépost és címzetes püspök, mint ’’well known soldier”-ről irt róla a londoni ”Times”-nek (Julius 25, 1853.) Kuné Gyula, a hosszú ideig Chicagóban élt magyar emigráns, aki szintén Belényesen született s ugyanabban a zászlóaljban szolgált, ideális férfiszépségnek irja le, aki hatalmas erejű és vitézségéről ismeretes tiszt volt. (Kuné Gyula: Egy szabadságharcos emlékiratai, Chicago, 1913, 85—87 old.)

Koszta a világosi fegyverletétel után a Balkánra szorult magyarok között volt, ahol többnyire Mészáros Lázár, a volt hadügyminiszter környezetében tartózkodott. Rendületlen hive volt Kossuthnak, akit mindenáron követni akart bárhová. Amikor 1850 februárjában az emigránsok ivet köröztek maguk között, ő is azok között volt, akik minden körülmények között követni akarták a kormányzót. Az ivet rajta kívül Asbóth Sándor, a későbbi polgárháborús tábornok, Fráter Alajos, Kalapsza János, Török, Waigli, Bodola, László, Grechenek, Berzenczey, Lorody és Házmán írták alá, akik Bodola kivételével Amerikába is átkerültek Kossuthtal. Koszta nem volt Kossuthtal Kuta- hiában és nem is vele jött Amerikába. (Lásd: Hajnal: A Kossuth emigráció Törökországban, 1926, 896. old.)

A Balkánról Londonba került Koszta, ahová Mészáros Lázár és vagy száz más emigráns társaságában 1851 júniusának elején érkezett és általánosan ismert tagja lett az ott élő magyar emigráns seregnek. Valószinüleg ugyancsak Mészáros Lázárral jött át Amerikába is, ahol New Yorkban állapodott meg s ahol, Kuné adata szerint, az asztalos ‘ mesterséget tanulta meg. 1852

julius 21-én kivette az első papírját s nemsokkal azután a kisázsiai Szmyrnába utazott.

A szmyrnai eseményeket a következőkben magának Kosztának azon levele nyomán közlöm, amelyet Amerikába visszaérkezése után 1853 dec.

3-án, Washingtonból irt Franklin Pierce elnöknek.

Junius 22-én egyedül üldögélt a szmyrnai tengerpart egyik kávéháza előtt, amikor hátulról két ember ragadta meg. Felugorva, látta, hogy még vagy féltucat ember áll mögötte, törökkel a kezükben. Dulakodni kezdett támadóival, akik beledobták a vizbe, ahol két-két emberrel két csónak várakozott rájuk. A támadók ezekbe a csónakokba ugráltak és a vízből felbukkanó Kosztát megragadva, gyorsan kezdtek evezni az onnan három mértföld- nyire álló ’’Hussar” nevű osztrák hadihajó felé. Közben hol kiemelték Kosztát a vízből, hol visszanyomták, amikor pedig közel értek a hajóhoz, a csónakba emelték és kezét-lábát összekötözve, mint valami zsákot, az osztrák hajó fedélzetére dobták, ahol azonnal hozzáfogtak, hogy egy ágyúhoz kötözzék.

Közben megérkezett Schwartz kapitány, a hajó parancsnoka és durván rászólt Kosztára, hogy ki ne merje nyitni a száját, mert ötven korbács ütést vágat rá. Parancsára Kosztát, még mindig összekötözve, levitték a hajó fenekére, ahol, bár kezére-lábára láncokat vertek, külön egy oszlophoz kötötték. Koszta a kimerültségtől elájult.

Nyolc óráig volt ebben a helyzetben s arra eszmélt fel, hogy a hajóorvos valami erősítőt adott be neki.

Másnap, junius 23-án négy ember felcipelte a hajó szalonjába, ahol 12 osztrák hajóstiszt és az ’’Austrian Chancellor” kérdéseket intéztek hozzá.

E kihallgatás közben futott be a szmyrnai kikötőbe a ”St. Louis” nevű amerikai hadihajó, amit az osztrákok azonnal észrevették. Koszta kijelentette, hogy mint akinek megvan az első polgárpapi r ja az Egyesült Államoktól, amerikai polgár lesz és máris az Egyesült Államok védelme alatt áll.

Visszavitték a hajófenékre, ahol már ekkor egy matrácot és egy széket talált. Röviddel ezután érkezett a hajóra Ingraham, a St. Louis kapitánya, Offley szmyrnai amerikai konzul társaságában.

Koszta junius 30-ig maradt ebben a helyzetben a hajófenéken, úgy hogy hat ember állott mellette, revolverrel a kezében, azzal az utasítással, hogy lőjjék agyon, ha mozdulni mer.

Junius 30-án az amerikai konzul újra felment