Fraternity-Testvériség, 1941 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1941-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 11 OLVASTUK Dr. Domokos Géza: A modern Amerika és a magyarság élete. New York, 1941. 155 oldal. Erről a könyvről nem könnyű feladat ismertetést írni Elvégre magyar nyelvű amerikai kiadvány, amelyet üdvözölnünk kellene, hiszen hisszük és valljuk, hogy az amerikai magyarság a könyvek írása és kiadása terén itulkeveset produkál. Az író neve intelligens, .tanult embert sejttet a név mögött, akiről feltételez mindenki annyit, hogy önmagával szemben is képes kritikát gyakorolni s ha mint orvos, írni próbál, meg tudja ítélni, hogy írásaiból melyik az, amelynek az íróasztalból nem szabad kikerülni s melyik az, amelyik — talán — megüti az 'amerikai magyar igények aránylag nem tulszigoru mértékét. Az önkritikának teljes hiánya az, ami megdöbbenti az olvasót ennek a könyvnek átlapozásánál. Ha ugyanis, tegyük fel, átjön Magyarországról egy harmadikos gimnazista aki még nincsen egészen tisztában a helyesírás, a mondat- szerkesztés és a stílusgyakorlatok szabályaival, de azért kedve van az íráshoz s amit lát, meg akarja írni, hogy otthoni pajtásainak megmutathassa, ebben senki sem találhat kivetni valót. Ha azonban ez az írás nyomtatásban is megjelenik és pénzért próbálják árulni, akkor már meg kell kérdeznünk, hogy erre miért volt szükség? Dr. Domokos Géza könyve az amerikai magyar ponyvairodalomnak tipikus példája, amely a nagyhangú cim mögött nem ad egyebet, mint értéktelen, összefüggéstelen, rosz- szul megirt zagyvalékot, amiben van egy.pár lapos nóta, egypár régi magyarországi kép, egypár érdektelen utazási leírás, továbbá “Útmutatás a soványak részére,” “Ut a boldogság felé,” az amerikai államok valamelyik kézikönyvből kiirt leírása, három és féloldalon a magyarok első bevándorlói. Ebből kuriózumképen csak annyit említek meg, hogy ugyanazon az oldalon Richard Hakluyt nevét először Kakluft-nak, másodszor Hakluy-nak Írja. Kende könyve Sövényfalvi Dániel és Bölöni Farkas Sándor nevét egy oldalon, egymásután említi az első kötet 16-ik oldalán. Domokos innen irta ki “adatait” és Bölöni Parkas Sándor amerikai utazásáról irt könyvét egyszerűen Sövényfalvinak tulajdonítja. Pivány Jenő neki “Piványi,” a Pulaski légió pedig “Pulsky légió” — de minek folytassuk? És van egy csomó úgynevezett “életrajz,” amelynek ‘hősei” minden esetben az amerikai magyarság legkiválóbb “vezérei,” akik között azonban valószínűleg sokan lesznek, akik cseppet sem fognak örülni annak, hogy ennek a könyvnek szenvedő alanyaivá lettek, sok esetben tudtuk és beleegyezésük nélkül. Szerző az előszóban azzal fenyegeti a magyarországi könyvpiacot, hogy ugyanez a “mü” ott is meg fog jelenni, nagyobb terjedelemben és részletesen ismertetni fogja, hogy "kik irányítják a magyarság sorsát, valamint a magyar intézményeket és magyar értékeinket.” Az amerikai magyarságnak valahogy ki kellene kérnie, hogy ilyen előzmények után dr. Domokos tovább folytassa "irodalmi” munkásságát és a magyarországi könyvpiacra is ugyanazt a szemetet öntse ki rólunk, még nagy'óbb adagban, amit ebben a könyvben összehajigált. Dr. Domokos szerint az amerikai magyarság jó volt hozzá. Ez igaz. De épen ezért ez az amerikai magyarság nem ilyen viszontszolgálatot vár tőle. A kanadai magyarság története. Irta és kiadja Rúzsa Jenő ev. lelkész, Torontó, Ont., Canada, 1940. Képekkel, 510 oldal. Rengeteg utánjárás, tömérdek és lelkiismeretes munka eredményét adja Rúzsa Jenő kanadai evangélikus lelkész abban a nagy könyvében, amelyet Canada magyarságának történetéről most adott ki. Aki csak felületesen nézi is át a könyvet, kénytelen őszinte elismeréssel adózni ennek a munkának, amelynek nehézségeit csak az ismeri igazán, aki elvégezte. Ha az Egyesült Államok magyarságának történeti adatait is nehéz összegyűjteni, ez a nehézség sokszorosan nagyobb Canada magyarságának esetében, amelynek bevándorlása fiatalabb, kisebb, sokkal nagyobb területre szétszórt. A kanadai magyarság életmódja is sokkal nehezebb, küzdelmesebb volt a múltban épen úgy, amint a jelenben is az. Mindez azt jelenti, hogy a közéleti alkotások száma is kisebb, amennyiben a kanadai magyarság ma még ott van, ahol az Egyesült Államok magyarsága hosszú évtizedekkel ezelőtt volt. Mindezek egyúttal megmagyarázzák a könyv egyik hiányosságát, azt t. i., hogy épen a magyar élet kezdetére vonatkozó adatai a leghiányosabbak. Ezeknek az adatoknak összeszedése és feldolgozása olyan kutató munkát igényelne, amit csak olyan valaki tudna elvégezni, akinek ügyszeretete mellett korlátlan idő áll rendelkezésére, aki egyebet nem csinál s akinek módja is van hozzá, hogy a munkával és utazással járó költségeket fedezze. Szerettünk volna a könyvben sokkal többet olvasni a kanadai magyarság legrégibb múltjáról, a hiányért azonban bőven kárpótol a jelen gazdag és részletes feldolgozása. A könyv gondos és logikus beosztással készült. Az iró sorra veszi a kanadai tartományokat s mindegyiknek magyar életéről lehetőleg teljes képet ad. Felsorakoznak Alberta, British Columbia, Manitoba, Saskatchewan, New Brunswick, Nova Scotia, Ontario, Quebec tartományok, valamint a Maritime tartományok magyar telepei, lehetőleg teljes leírásával a magyar közintézményeknek, névsorával, rövid élettörténetével a vezető embereknek s ami szántén nagyon fontos: bőséges képanyaggal mindenről és mindenkiről, aki vagy ami a magyar életben szerepet játszik. Külön fejezeteket kapott a magyar külképviselet, az egyházi élet vallásfelekezetek szerint, az iskolák, újságok, egyéb társadalmi intézmények hasonlóképen. Tárgyalja a könyv a kanadai magyarság kapcsolatait Magyarországgal és az Egyesült Államok magyarságával, de nem feledkezik meg az irodalom, művészet, sport nagyobb vagy kisebb nevű művelőiről sem, amiben egyedül áll az amerikai kontinens magyarságáról Írott könyvek között. Kende Gézának könyve ugyanis, amelynek utolsó kötete az Író korai halála miatt nem készülhetett el, a jelen feldolgozására nem terjed ki, mert a világháború kitörésének idejével végződik. A könyvnek rendkívül értékes része az a néhány első kézből kapott elbeszélés, amely az úttörő magyar telepesek szinte elképzelhetetlenül nehéz küzdelmeit mondja el. Ezek az elbeszélések, amelyekből sajnos, az Egyesült Államok magyarsága mindig túlságosan keveset kapott, olyan emberi dokumentumok, amelyek élni fognak akkor is, amikor már nem lesz magyarság Canadában. A könyv megírása és kiadása minden időben nagy érdeme marad Rúzsa Jenő lelkésznek. Az 510 oldalas könyv két dollár ötven centért megrendelhető a szerzőnél, 10 Classic Ave., Toronto, Ont., Canada. Vasváry Ödön. SPORTSEGÉLY PHOENIXVILLE -RE Tisztelt Titkár Ur: Tudatom, hogy a 75 dollárról szóló csekket megkaptam. Nagyon örültek a fiuk és a ruha meg van rendelve. Majd annak idején értesítem, hogy játszanak és ha lehet, fényképpel akarom megörökíteni, de arra kell valami összejövetelt csinálni. Nagyon szépen köszönjük az osztály nevében és a lapdázó fiaink nevében. Demeter László, oszt. jegyző.
