Fraternity-Testvériség, 1941 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
TESTVÉRISÉG 11 magyar nemzettest fogalmának a mi kedvünkért a magyarság hazai gyökerének létérdeke rovására menő felhígítását. De semmiképpen nem fogadhatunk el egy olyan meghatározást sem, amelyik több engedményt tesz az otthon lakó magyar állampolgároknak faji tekintetben, mint külföldre került tősgyökeres magyarszármazásu és önzetlen, tiszta magyar érzületü, erkölcsű és világnézetű magyaroknak. Dr. Makkai fejtegetéseiben pedig ott lappang ez a következtetés, ha gondosan összevetjük és meggondoljuk a magyarság fogalmát tágító és megszorító kitételeit. A megoldás útja a kérdés gondolatkörökre osztásában van. Legyen a magyarságnak egy magyarsági ’’alapszabálya” a mindenkori magyar országhatárok keretén belül élő magyar állampolgárok számára. Ez legyen olyan megszorított, amilyennek csak a magyarság gyökerét képező magyar állami életet élő magyarság léte érdekében szükségesnek látják. Legyen egy tágabb megfogalmazása a magyarság fogalmának a történelmi magyar határok keretén belül, de még mindig idegen uralom alatt kisebbségi életet élő magyarság számára. Ez a meghatározás tegye lehetővé, hogy amennyiben az illető idegen államok lehetőséget adnak rá, árulóknak bélyegeztetés nélkül beilleszkedhessenek kényszerű uj világuk törvényei és lehetőségei közé. S legyen a magyarság fogalmának egy olyan megfogalmazása, melynek égisze alatt akár tiz vagy húszféle utlevelü magyar jöhessen össze magyar testvérként. Egy immár minden politikumtól mentes szent magyar érzés alapján, akár különböző nyelveken szólva is. Magyarok Világszövetségét, Magyar Reformátusok Világszövetségét (amit mi kezdettől fogva sarkaltunk) csak is úgy érdemes még csak emliteni is, ha a hazai magyarság kiizzadja a magyarságnak egy olyan fogalmát is, amelyikbe a külföld árva magyarja is beleszámitott- nak érezheti magát. A hazai magyarság szive nem engedheti meg azt, hogy kivándoroltságunk kirekesztettséggé is váljék. WASHINGTON BAL NEW YORKBAN A Hungarian [Reference Library évről évre fényes ünnepség keretében áldoz az Amerikai Egyesült Államok megteremtőjének, George Washingtonnak születésnapja alkalmából. Az idén különösen nagy súlyt helyez a Könyvtár erre az ünnepségre és azért, hogy az egész amerikai magyarság résztvehessen az ünnepen, egy Washington Bál rendezését vette tervbe. 1941 február 22-én este 8 órakor fognak megnyílni a Hungarian Reference Library kapui, hogy az ország minden részéből ide sereglö amerikai magyarság tömegeit befogadja. Az estélyt érdekessé fogja tenni az a tény, hogy azon az amerikai magyarság legjobb művészi tehetségei fogják bemutatni tudományukat. Az egész országból el fognak jönni a legjobb egyéni és csoport táncosok, valamint énekesek, hogy a nagy magyar tánc és ének versenyen résztvehessenek. Minden résztvevő díszes kiállítású emlék okmányt fog kapni, a nyertesek pedig szép ajándékban részesülnek. OLVASTUK MAGÁNY Ebben a kötetben egyik legköltöbb kollegám, Mészáros Zoltán bocsátja szárnyra válogatott verseit. És a kötetnek ezt a cimet adta: “MAGÁNY.” A cim megdöbbentően kifejező, mert versek még aligha születtek teljesebb magányban, mint a Mészáros Zoltán versei. A költő közel két évtizede fekszik betegen new yorki otthonában, bénultan, majdnem mozdulatlanul. Mindössze négy fal határolja földi világát, de a négy fal között is jut néki annyi szenvedés, nélkülözés és bánat, amennyinél több, az egész földteke szélességében sem juthat egy embernek. He a lelke, a költő szárnyas lénye, szabadon bolyong. Olyan isteni áldás ez, amit csak ilyen költeményekkel lehet megköszönni a Gondviselésnek. És Mészáros Zoltán, ime: megköszönte. őszinte meggyőződésem, hogy ez a verskötet igazi költő lelkének termése. Az ö “kagylóéletének” gyöngyei vannak benne. Négy fal közül küldte hozzánk, de még palotából sem küldhetett volna nekünk kincsesebb ajándékot senki. Még olyan szegény ember és gazdag lélek sem, mint Mészáros Zoltán. A könyv kiadását néhány széplelkü magyar testvérünk a kötet előzetes megrendelésével; a Református Egyesület és a Verhovay Segély Egylet stílusos hirdetésével és nyomdám, a State Press, megfelelő áldozatokkal tette lehetővé. Már csak az van hátra, hogy a könyvet meg is vegyék, akiknek szól. Ezt kérem én minden olyan magyartól, akinek van még szive. Tarnóczy Árpád. VÉGTELEN SZERETET A Dudásné, Gólya Margit neve nem ismeretlen az amerikai magyarság előtt. Közvetlen, kedves cikkei állandóan olvashatók voltak az egyik napilapban. Újabban “Végtelen Szeretet” cim alatt adott ki egy kötetet, amelyet az amerikai magyarságnak ajánlott, mert, mint mondja, “az ö életökből, bánatokból, örömökből és szeretetökböl született egyszerű Írásom, amit a szivemmel írtam.” Valóban a szivével irta ezeket az elbeszéléseket, szivét pedig képmutatás nélküli mély vallásosság tölti be. Az evangélium tanítása gyakorlati példákban áll előttünk ebben a kötetben. Büszkék vagyunk református írónőnkre. Könyvéből mutatvány gyanánt közöljük itt az “Árvák"- ról Írott cikkét, ö, aki egyik svájci árvaháznak volt a hi- vatalnokja, megérti és megérzi azt, hogy mit jelentenek a magyar árvaházak Amerikában. A könyv csinos kiállításban, kék kötésben a chicagói Elk Press, a kötés pedig a hammondi Conkey Company szaktudását dicséri. Melegen ajánljuk a “Végtelen Szeretet”-et olvasóink figyelmébe. Kapható a szerzőnél: Mrs. John Dudás, 6744 Columbia Avenue, Hammond, Indiana. LN Árvák Miért törte ez a szegény asszony magát, hogy a magyar szót belenevelje a gyermekekbe? Most itt hagyta őket árván, elment az ura után. — Igaza van, nem sok hasznát veszik, jobban mondva semmit. Magyar szóval nem mennek semmire. Erzsiké jött, a legnagyobb. Köszönt a két eleven rádiónak, akik mindég beszélnek. — Na mi lesz? A két kicsi nem is tud angolul, elvesznek veletek az árvaházban, ha nem értik a szavatokat. Legalább angolul tanított volna az anyátok, hogy boldogulhatnátok. — De az árvaházban is magyarul beszélnek. — Óhazában igen, de itt nem. — Pedig mi ide megyünk a magyar árvaházba — Ahol magyarul beszélnek, nem lehet árvaház. Füles néni, aki nem járt templomba, nem olvasott újságot, nem tudta, hogy nagy Amerikában is vannak magyar árvaházak, de talán most mondott életében leg- igazabbat, mert ahol magyarul imádkoznak, ott nem lehet árva az árva
