Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-10-01 / 10. szám
I TESTVÉRISÉG 19 ing Hungarian feather was the only ornament, and with happy smiles and bows received the homage of men and women. A shout of huzzas, from joining in which a swelling heart almost disabled us, bore down the martial music — the flash of innumerable handkerchiefs, waved by ladies from the windows and the moving sea of hats and arms whirling below, carried him along Brodaway, up which, mile after mile, one continuous roar, the voices rose as lie came in sight.” * y * The aspect of Kossuth’s visit with which this book is concerned is the poetic endeavors which he inspired. Piväny, author of a booklet on American-Hungarian Relations, states: ■'•'No foreigner, not even Lafayette, has ever stirred the hearts of the American people to such depths and drawn such pure and noble emotions from them as Louis Kossuth. This was made evident not only by public demonstrations, splendid receptions and banquets, in which high and low participated but also by the impression he made on the greatest men of letters of his age. Bryant and Longfellow often referred to him in their prose writings; Emerson’s and Rufus Choate’s addresses to him are classics. The powerful and controversial articles of Mary Lowell Putnam, sister of the poet and one of America’s noblest women... show the deep impression Kossuth made on American womanhood even before his arrival in the United States. Matthew Arnold, Ralph Waldo Eemer- son, William Cullen Bryant, James Russell Lowell, Massey, Swinburne, Whittier and a host of lesser American and British poets were inspired by his patriotism and eloquence to high poetic flights, while the number of poems addressed to him by amateur poets and published in various local papers and small periodicals exceeds a hundred and fifty.” To present to the American public, then, these poems, gathered in their entirety for the first time, is the aim of this book. Antoinette Felehy ezrével ismétlődő hasonló történeteknek, ki látta az ifjút sírni azért, mert fiatalnak találták ahhoz, hogy a hazáért meghaljon, aki látta, hogy az áldozatokat milyen készségesen hozták meg, aki hallotta azt a dühöt, mely végigszántott a népen az összemolás hallatára, aki látta ennek a népnek viselkedését a győztesekkel szemben, amikor már minden elveszett; aki tudja, hogy milyen átok vegyül a magyar imáival és aki tudja, milyen érzelem ég mindnek a szivében, legyen öreg vagy fiatal, erős férfi vágy- gyenge nő és fog égni mindaddig, inig a nemzeti feltámadás órája ütni nem fog, aki mindezzel tisztában van, minden bizonnyal tisztelettel hajtja meg fejét ezelőtt a nép előtt és el fogja ismerni velem együtt azt, hogy egy ilyen népnek nincs szüksége lelkesítésre, mert az maga örökké tartó forrása a lelkesítésnek." Ha megértjük azt, hogy ezek a beszédek egy idegen ajkáról fakadtak, el kell ismerni, hogy azok valóban nagyszerűek. Kossuth megmérhetetlen népszerűségnek örvendett Amerikában. Érkezése győzelem és dicsőség volt. Tömegek jöttek őt üdvözölni és dicsérni. Ünnepélyeket és diszebédeket rendeztek számára. Neve minden házban visszhangzott. Könyvek, füzetek, költemények, napilap- és folyóirat cikkek jelentek meg róla. Kongresszusi vitáknak volt tárgya Röviden, nem csak a pillanat hőse, de a történelem összességének része volt. Valaki kérdezhetné, “miért ez ünneplés? Miért állt pátjára Amerika?” A válasz ezen egyetlen szóban rejlik; “Szabadság.” Amerika, a szabadság hajléka, köszöntötte azt az embert, ki oly bátran szállt síkra ezért az elvért saját hazájában. A szabadság szeretete közös érzés minden magyarban. Senki sem fejezte ki ezt egyszerűbben és szebben, mint Petőfi Sándor a nemzet koszorús költője: ERDÉLYI TÉRKÉPEK Amint az első megbízható térkép kiérkezett Amerikába a Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területekről, kedves kötelességünknek éreztük annak minél szélesebb kört elérő publikálását s ezért két napilapunkban leközöltettük. A közlés által célunk az volt, hogy elsősorban erdélyi származású testvéreinknek szerezzünk örömet s lehetővé tegyük a sok esetben két évtized óta megszakadt levélbeli érintkezés felvételét azokkal, akik rokoni vagy baráti kapcsolatban állottak velünk. A napilapokban megjelent térképről, mint jeleztük is, először ezer külön példányt nyomattunk azok számára, akik azt tőlünk igénylik, örömmel jelenthetjük: az érdeklődés oly tömeges volt, hogy az első ezer után még két ezret nyomathattunk. Ez a készlet még nem fogyott el teljesen s igy abban a helyzetben vagyunk, hogy levelező lapon jelzett kívánságra BÁRKINEK KÜLDÜNK DÍJMENTESEN térképeket. Nagy megnyugvás számunkra az a körülmény, hogy a közlés által jó szolgálatot tehettünk amerikai magyarságunknak. BORSY - KEREKES GYÖRGY szervező titkár “Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom az életet, Szabadságért feláldozom szerelmemet.” Amerika együttérzése fellángolt a nemes magyar népért, amely a zsarnokok elnyomatása és láncai ellen küzdött. Ez az amerikai föld, amely nem is olyan régen, sok nehézség árán harcolta ki szabadságát az anyaország fennhatósága alól, sok hasonló vonást látott a saját és a magyarság küzdelme között. Annak vezérét, Kossuthot a sajátjáéhoz, Washingtonhoz, hasonlította. Keveset tudtak Magyarországról Amerikában a magyarság dicső szabadságharca előtt. Amikor azonban az amerikaiak látták, hogy Magyarország 1848-as szabadságharcában nemcsak a saját szabadságáért küzd, hanem Európa összes elnyomott népeiért, azért a győzelemért, amelytől a zsarnokok bukása és az európai demokratikus intézmények megalapítása függött, minden érdeklődésük és együttérzésük egyszerre effelé a kis ország felé fordult. A népnek bátor és hatalmas küzdelme ihlette Matthew Arnold ne-
