Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-10-01 / 10. szám
TESTV ÉIJISÉG 13 the standard of Francis Kákóczi, ready to die rather than suffer this curtailment of their national rights, this end of their national existence. So now, when Kossuth undertook the education of this people, he had not to instil in their breasts a love of freedom — he had but to rouse into action that which had but been lying latent under oppression. He attracted the attention however, not only of the people but also that of the Vienna government; the fact was recognized in the Austrian capital that there had arisen in the young lawyer and author a strong opponent to the suppression of the rights to the people. Kossuth was cast into prison, and not until three years had passed by was he released — in 1840. From the sombre atmosphere of the dungeon the patriot escaped into the arms of love. He married Theresa Meszlenyi, who for the rest of her life shared and bore all the sorrow of her husband with the courage of a heroine and the patience of a loving wife. In January, 1841, he returned to his task of awakening the sleeping Hungary with the power of his incomparable pen by assuming the editorship of the “Pesti Hirlap,” newly founded organ of the liberal party. The nation listened with thoughtful zeal to the words of her prophet. Again Metternich intervened : he caused enmity between the editor and publisher and Kossuth severed his connections with the newspaper that had become a prayer-book to Hungarians. Constant excitement, however, had undermined Kossuth's health and he wished to return, if only for a short time, to the peace of his modest country house. But no sooner had he done so than duty with sudden impetuosity called him into the field of stirring affairs. The Liberals, wishing to express their bitterness against the fetters imposed upon the nation by Vienna, advocated Kossuth’s election to Parliament. The noble Count Louis Batthyány supported him; from thousands and thousands of throats there swelled the words: “God gave me life — God hear my voice, Forever Kossuth is my choice.” He was elected. He breathed new life into an asphyxiated U»ingary. At the sound of his voice the nation rubbed its sleepy eyes and prepared for its greatest task — that of freeing itself. The first step was to pass laws declaring equality of taxation, freedom of press, worship, and speech, and absolute equality of all before the law. These ideas were not new to the Hungarian people, for there had been previous laws to the same effect, such as that passed in the XVIth century, assuring freedom of religious worship to churches of all denominations. In fact, this had been the first law of its kind anywhere in the world. Now on March 15th, 1848, these rights were renewed; this day was to be celebrated henceforth, as is July 14th in France, as the day of liberation. Austria attacked; the Hungarians were at first successful. Flushed by the early victories, the great patriot issued on April 19th, 1849, that famous declaration of independence, és a reformációval. Egyike annak a három nagy mozgalomnak a kereszténység mellett, amely hatalmas befolyást gyakorolt Európa történeti fejlődésére. Az a háború, amelyet Amerika viselt a Britt anyaországgal szemben, nemcsak az amerikaiaknak hozta meg az áhított békét, de Európát halálos fásultságából egy uj lüktetü életre ébresztette és figyelmeztette az ösz- szes elnyomókat, hogy a nemzetek és az emberiség jogait nem lehet örökké lábbal taposni. Franciaország követte Amerika példáját. Forradalmi lángok csaptak fel mindenfelé és megvilágították a megrémült elnyomók sápadt arcait. De amig Amerika lerázta az elnyomatás igáját és szabaddá lett, Franciaország az egyik elnyomó igájából a másikba hajtotta fejét. XVI. Lajos után a terror uralma következett és azután Napóleoné. Gyors, majdnem természetellenes felemelkedés után Napoleon Európa tényleges urává lett. Félelem és rettegés kisérte minden lépését. Az egész kontinens ez ellen az egy ember ellen szövetkezett. Amig Európa a népek csatájára készült és durva erői vad orgiákat ültek, egy kis félreeső magyar falucskában, Zemplénvárme- gyében, megszületett a szabadság apostola, Kossuth Lajos. Apja nem volt gazdag, azonban elsőrendű ügyvéd volt és gondot fordított arra, hogy gyermekei jó nevelést kapjanak. A fiatal Kossuth iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte, majd később a hires Sárospataki kollégiumba iratkozott be. Tanulmányai befejezése után atyja irodájában folytatott jogi gyakorlatot, mindaddig, mig saját irodát nem nyitott. Időközben nyilt szemmel és elmével figyelte az események folyását: a három nagy hatalom félelmetes küzdelmét Napóleonnal, azt a küzdelmet, mely a nagy francia császár száműzetésével végződött. Napoleon bukása után uj egyéniség uralta az európai színpadot. Európa és természetesen Magyarország sorsa az okos és csel- szövö Metternich herceg kezébe került, kinek minden gondolata és életének egyetlen célja az volt, hogy magjában elfojtsa a szabadságra irányuló mozgalmakat. Magyarországon úgy kísérelte meg a szabadság reformok elfojtását, hogy a különböző nemzetiségeket egymás ellen tüzelte. Közben a fiatal Kossuth gondolkozó és érző hazafivá fejlődött, olyan emberré, kinek van határozott életcélja. Tudta és érezte, hogy csak egy olyan ország lehet igazán nagy, melynek fiai egységre törekednek az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek alapján. Tudta, hogy a nemzeti szabadságot nem élvezhetik egyesek, ha a nagy többség szolgaságban sínylődik. Tisztán látta a szomorú valóságot, hogy egyrészt a nemesség túl szűk látókörű ahhoz, hogy előjogait feláldozza a Haza érdekében; és hogy másrészt a nép nagy tömegei elfelejtették még gondolatát is a szabadságnak és joguknak. Kossuth érezte, hogyha szabaddá és naggyá akarja tenni nemzetét, előbb meg kell tanítani azt felemelt fővel járni, tehát párját ritkitó szeretettel és példanélküli finomsággal nekilátott
