Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-07-01 / 7. szám
14 TESTVÉRISÉG “Uram Jézus segíts” fohászkodással vág bele a gabonába. A kaszálás csendben, a marokszedés meg kévekötés dal és tréfa között történik. Az utolsó kévét úgy kötik, hogy a kalászcsomó felét ellenkező irányba fordítják, ez a “Jézus kévéje”, vagy “Jézus bölcsője”. A föld végén pedig egy marék kalászt vágatlanul hagynak a madaraknak. Nagyobb gazdaságokban az aratás elvégzése után arató-ünnepséget tartanak. Az érett kalászokból koronalaku aratókoszorut kötnek, egyes helyeken ezt oly nagyra készítik, hogy egy ember nem is tudja vinni. A színes szalagokkal feldíszített koszorút boldog büszkeséggel viszik a munkások a gazda udvarába. Elől lépked az első kaszás, utána egy fiatal asszony viszi az arató-koszorút. Ha igen nagy a koszorú, két legény cipeli rúdon. A felvonulókat, aki csak teheti, útközben meglocsolja vízzel, hogy a jövő esztendőben is jó termés legyen. A gazda a ház bejárata előtt várja a menetet. Amint megérkeznek, a munkások vezetője bejelenti a gazdának, hogy a búzát learatták, majd áldást mond a gazda családjára és házára. Ezután átadják a koszorút. A gazda pedig behívja munkásait a házba, ahol terített asztal várja őket. A buzakoszorut az asztal fölé, a mestergerendára akasztják s a házban őrzik újig. HAGYOMÁNYOS MAGYAR NÉPSZOKÁSOK Mindenfelé Amerikában most készülnek elő igazi magyaros arató ünnepélyekre, Szent István napi ünnepségekre és szüreti mulatságokra. Több vezető magyar egyesületi embernek az a jó gondolat jutott eszébe, hogy a new yorki Hungarian Reference Libraryhez fordulnak (19 West 44 Street, New Yark City) felvilágosítást kérve az igazi magyaros Szent István ünnepélyek és néphagyományok tárgyában. Érdekes, hogy a Magyar Könyvtár gazdag anyagában bőven van ezekre a kérdésekre könyv és igy remény van arra, hogy az idén nyáron már a hamisítatlan ősi magyar hagyományok jegyében fogják megrendezni a népünnepélyeket. A Hungarian Reference Li- brarynek közel 10,000 kötet könyve van. Ezeknek fele angolnyelvü és mind Magyarországra és a magyarság életére, kultúrájára és műveltségére vonatkozik. Lapunk szerkesztősége ezúton is buzdítja az amerikai magyarságot, hogy vegyék dégénybe a Hungarian Reference Library gyűjteményét. Azok, akik távol laknak New Yorktól, levélben kereshetik fel a Könyvtárat, ahonnan gyors választ fognak kapni. A másodgeneráció számára rengeteg angolnyelvü könyvet tart a Könyvtár, úgy, hogy a magyar ifjúságnak alkalma van megismerni az Óhaza értékeit és magas kultúráját. “A KÖZEL JÖVŐBEN” Nagyon tisztelt Titkár Ur: Egyesületünktől az 1939-40 tanévre a diák segélyt megkaptam, amiért őszinte hálás köszönetemelt fejezem ki úgy az Amerikai Magyar Református Egyesület tisztikarának, mint az összes tagságának. Remélem, hogy a közel jövőben visszafizethetem ezt a segélyt, hogy más is részesülhessen ebben a segélyben. Tisztelettel, Trenton, N. J. Kish Margit A NYOLCOSZTÁLYU NÉPISKOLA Május legelején Hóman Bálint magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter rendkívül nagyjelentőségű törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlés képviselőházában, amely a magyar népnevelést egészen uj alapokra helyezi Mire e sorok az olvasó elé jutnak, minden bizonnyal már befejeződött a javaslat képviselőházi tárgyalása, mert a kormányzatnak eltökélt szándéka a javaslatnak minél előbbi törvényerőre emeltetése, hogy már az év folyamán mintegy 3500 elemi népiskolánkban az uj törvény intézkedéseinek megfelelően kezdődjék meg a nevelés. Magyar népünkben, különösen a falun, az élet és a történelem sok keserves csapása után, erős bizlamatlan- ság fogadja általában az összes uj intézkedéseket, legyenek azok bármennyire üdvösek is. így el lehetünk készülve, hogy a kormányzat népoktatásunk színvonalát emelni akaró szándékát is tévesen vagy félremagyarázva értelmezik népünk előtt. Mielőtt a bizalmatlanság légköre kialakulna népünkben, sietünk olvasóinkkal megismertetni a törvényjavaslat főbb intézkedéseit, hogy mindenki a maga saját józan Ítélete szerint vonhassa le a végső következtetést. Tagadhatatlan tény, hogy nagyrészt a nyugateurópai példa és az itthon jelentkező népoktatási hiányok szükségessé tették a népoktatás alapos és hatásos reformját. A jelenlegi oktatási rendszer mellett épp a legválságosabb időben, 12 éves korában került ki a gyermek az iskola nevelő, irányitó és fegyelmező hatása alól. Falusi viszonylatban ezt még veszedelmesebbé tette, hogy a VI. osztály elvégzésével volt egybekötve a konfirmáció, amely ilyen fiatal serdülő korban, sokszor a helyett, hogy a gyermeket a szeretet és hűség láncaival jobban egyházához kötötte volna, csak feloldotta az egyházhoz tartozás érzése alól. A magyar református egyház hivatalos szerve már évekkel ezelőtt hozott határozatot, hogy 14 éves korban lehet konfirmálni. A falusi élet ismerői azonban tudják, hogy az elemi oktatást követő gazdasági ismétlő iskolák szervi hibái miatt, nem lehetett kitolni az érettebb korba a knofirmációt, mivel az elemi iskolából kikerült gyermek a falvak nagyrészében többé nem volt elérhető. Erkölcsi okok mellett gazdasági okok is szükségessé teszik népoktatásunk olyan fejlesztését, hogy falusi gazdatársadalmunk nagyobb felkészültséggel végezhesse nehéz munkáját. Ilyen szükségektől vezetve hozza intézkedéseit az uj törvényjavaslat. A népiskolának eddigi hat osztálya helyett nyolc osztálya lesz. E nyolc osztály két tagozatra oszlik fel: az alsó tagozatra, amely az első négy osztályt, és a felső tagozatra, amely az V, VI, VII. és VIH elemi osztályokat foglalja magában. Az alsó tagozatban a tanítás szeptember elejétől junius végéig tart. A felső tagozatban, tekintettel a gyakorlati élet követelményeire, a javaslat csak 6 hónapos szorgalmi időt tervez. Tehát az V. osztálytól kezdve csak október közepétől április közepéig volna tanítás, hogy az őszi és tavaszi mezőgazdasági munkákban a gyerekek már segítségére lehessenek szüleiknek. A 10 éven felüli gyermekek oktatása olyan időben megy végbe, amikor a gazdaság és háztartás minden jelentősebb hátránya nélkül nélkül küldhetők a gyermekek az iskolába. A nyolc osztályú népiskola elvégzése után következik javaslat szerint az egy évre terjedő gazdasági gyakorlati oktatás. A miniszteri indokolás szerint "A népi gondolatot előtérbe állító népi politika korában nem elégedhetünk meg a kevesek kultúrájának gyarapításával... A magyar nép egészének értelmi, erkölcsi műveltségét kell magasabb színvonalra emelnünk." E kétségtelenül nemes és szükséges célkitűzés felé tesz jószándéku és hatályosnak látszó lépést a kormány javaslatában, amely megérdemli, hogy figyelemmel és jószándékkal fogadjuk. Dr. Kovács István.
