Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-07-01 / 7. szám
TESTVÉRISÉG 9 A 350 ESZTENDŐS MAGYAR BIBLIA irta: úr. Márkus jenö A Biblia maga jóval idősebb 350 esztendőnél. Az Ó-Szövetség egyes könyvei a Krisztus előtti évszázadok során, az Uj-szövetség könyvei a Krisztus földi életét követő évtizedekben írattak. Magyar őseinket az 1000-ik év körül téritették a keresztyénségre. Kereken 600 esztendő múlt el a keresztyénségre térésük után, amikor a teljes Szentirást mindenki anyanyelvén: magyarul olv ashatta. Nem azért hiányzott a magyar fordítás, mintha a magyar embernek nem lett volna a Bibliára szüksége, mintha anélkül is eligazodhatott volna az életben, hanem, mert nem törődtek igazán a magyar nép leikével. Sok gyermek nő fel ma is cukor nélkül, nem azért, mintha a szervezetének nem volna szüksége a cukorra, hanem, mert valamiért nem férhet hozzá. — Isten Igéjére minden népnek szüksége van. A magyar népnek is! A reformáció előtt is szüksége volt rá. Az evangéliumi keresztyénség ismerte fel, milyen kibeszélhetetlenül nagy gazdagságtól esik el az az ember, aki Isten Igéjét nem olvashatja. Sok tízezer ember hallgatja ma rádióján, amikor az ország egyik minisztere, vagy a miniszter- elnöke valamilyen kérdésben nyilatkozik. Nem csupán puszta érdeklődésből, kíváncsiságból, azért, hogy egy eseményről tudomást szerezzen, hanem mert a miniszteri nyilatkozat belevághat az életébe. Újabb terhet, kötelességet vagy újabb jogot és könnyebbséget, szolgálatot vagy szabadságot, nehéz, válságos időkben életet vagy halált jelenthet. Isten üzent a világnak prófétái által, legteljesebben az Ur Jézus Krisztus által. Mi van ebben az üzenetben? A nyugtalan embernek békesség, a magával elégedettnek nyugtalanság; a gyenge embernek erő, az elbizakodott embernek helyes önismeret; a halál gyermekeinek élet, a hitetleneknek, istenteleneknek halál. Isten szeretete azok számára, akik félnek Isten haragjától, Isten mindenekre elégséges kegyelme azoknak, akik tövist hordoznak a testükben. Az Ur Jézus Krisztus keresztje azoknak, akik nem nyugosznak bele, hogy bűneik miatt elvesszenek. A földi sorsunkkal együtt az örökkévalóságban való osztályrészünket is eldönti Isten üzenete. Ez az üzenet a Bibliában van. Az evangéliumi keresztyénség Istennek felelős tetteiért. Mindent megcselekszik az evangéliumi keresztyénség, hogy Isten üzenete ismeretes legyen a földön. Isten azért szól, hogy mindenki megismerje Urát! Súlyos engedetlenség Isten iránt, amikor Isten szava előtt nem nyitunk utat minden nép felé. Minden nép nyelvére úgy tekintünk, mint egy kapura. Amíg nem fordították le a zsidó nyelven irt Ó-testamentumot és a görög nyelven irt Ujtestammentumot magyar nyelvre, addig a magyar élet kapuja zárva volt az Ur Jézus Krisztus előtt, akiben Isten beszéde jön közel hozzánk. — Nincs igazi felebaráti szeretet, ahol a Biblia hozzáférhetetlen. Lehet-e nagyobb örömöt elgondolni az ember számára annál a hírnél, hogy mi testestül-lel- kestül az Ur Jézus tulajdonai vagyunk? Ahol nem olvashatják a Bibliát, ettől a legnagyobb örömtől, az egyetlen igazi vigasztalástól ütik el az embert. Az evangéliumi keresztyénség Istennek és az embereknek szolgált, amikor a teljes Szentirást anyanyelvén adta a magyarnak. A teljes Biblia fordítását Károlyi Gáspár gönci lelkipásztor végezte. Károlyi előtt is próbálkoztak a fordítással a reformátorok. A kisajtót az Ur Jézus Krisztus előtt Sylvester János nyitotta ki az 1541-ik esztendőben megjelent Újszövetség fordításával. Egy vagy több bibliai könyvet a reformátorok is fordítottak. Heltai Gáspár, az erdélyi reformátor a kaput igyekezett kitárni a teljes írás lefordításával. Nem Heltai, hanem Károlyi Gáspár nyitotta meg a kaput, lefordítván a teljes Szentirást magyar nyelvre. Ez az esztendő a 350 éves fordulója a vizsolyi Biblia, Károlyi Gáspár fordítása megjelenésének. Amig egyetlen magyar protestáns ember él, Károlyi Gáspár neve nem megy feledésbe. Három esztendeig tartott a fordítás és a nyomtatás. (A nyomtatás Vizsolyban készült, innen a vizsolyi Biblia elnevezés.) Ez a három esztendő nemcsak a magyar protestantizmus, hanem az egész magyarság történetének legáldottabb ideje. A fordítás a magyar lélek előtt utat nyitott felfelé: Krisztus felé. Úgy tartják és úgy is van, hogy a reformáció kora minden külső elesettségünk, sokféle nyomorúságunk közepette is a magyar lélek legtermékenyebb ideje. A magyar nép abban az időben érezte magát leginkább otthon a maga földjén; akkor élhetett leginkább magyar módra. A bibliafordításban látta meg, milyen szépséges a magyar nyelv. Külön cikkekben sem igen lehetne elmondani, mit köszönhet a magyar nyelv, a magyar művelődés, a magyar társadalom, a magyar család, a magyar ember, mit köszönhet az egész magyar élet a Károlyi Bibliának. Csak azt mondjuk el, “hogy az ország azon részeiben, ahol sikerült elüldözni és kiirtani a Károlyi Biblia magyar olvasóit, ott végleg elhallgatott a magyar szó is s az egykori magyar református falvak helyébe idegenek telepedtek.” A Biblia tette a magyar népet valóban keresztyénné és magyarrá.
