Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-04-01 / 4. szám
TESTVÉRISÉG ship, while in Washington, with great regularity. At a Cabinet meeting he said: “The time has come to issue a Proclamation of Emancipation, the people are already for it, and I promised God on my knees I would do it.” He was a reader of the Bible. He often quoted it in his letters and speeches. And on the day the news of General Lee’s surrender was received, the Cabinet meeting was held an hour earlier than usual. Neither the President, nor any member of the Cabinet was able, for a time, to give utterance to his feelings. At the suggestion of Lincoln all dropped on their knees, and offered in silence and in tears, their humble and heartfelt thanks to the Almighty for the triumph he had granted to the National cause. These incident from the life of both Washington and Lincoln are enough to convince us, that they too, had followed in the footsteps of all the really great men of history. They were men of faith, they were men of prayer, and they were not ashamed of it. On this score, too, we see the rays of “The Light of the World,” the Lord Jesus Christ upon their countenance, for if anyone ever was a person of faith and prayer, it was our Lord Jesus Christ. In spirit and character we might be great also In conclusion I say that both George Wash ington and Abraham Lincoln were and remain as great men as never can be debunked. Both of them are as good examples as one can find of that human greatness that begins with the appointive will of Good, continues in a hard life of all-surpassing devotion to a cause harmonious with the spirit of Christ, and finds its sustaining power in faith and prayer. The eternal example, inspirer and helper of such human greatness is the One who said of Himself: “I am the light of the world: he that followeth me shall not walk in darkness, but shall have the light of life." He is the One, in whom God the Father elected His great ones, and whom He made the Captain of all the great souls. We might never grow above our fellowmen. We might never become God’s tools of making history, but a measure of spiritual greatness is open for every true believer and sincere follower of Christ. In spirit and character we might be just as great as any one of the mighty ones of human history. Ne real child of the Lord is really small. In fact they are all truly great. Some day the Lord Jesus will rule the world with them. AZ IDEGENSZÜLETESÜEK ÉS AZ 1940. NÉPSZÁMLÁLÁS Az Egyesült Államokban élő, de idegenben született személyekhez az április havában történő népszámlálás alkalmával csak egy olyan kérdést fognak intézni, amelyet bennszülött amerikaiktól nem kérdeznek. Ez az állampolgárságra vonatkozik, még pedig: honosodott polgár-e az idegenben született személy, van-e első papírja, vagy idegen. Ezt a kérdést idegenben született, amerikaiaknak is felteszik. Állampolgárságára vonatkozó kérdést 1890 óta minden népszámlálási lajstrom magába foglalt. A Népszámlálási Hivatalt az egyén, mint egyén nem érdekli. Az emberek millióira vonatkozó tényeket összegyűjti, összeadja és azután táblázat formájában, mint statisztikai adatot nyomatja le. A törvény, amely népszámlálást rendel el tiz évenként, megköveteli, hogy az igazságnak megfelelően válaszoljuk meg a népszám láló kérdéseit. Megjegyzendő, hogy a népszámlálóra, vagy bármely más egyénre, aki a Népszámlálsi Hivatalnak dolgozik, elfogatás és börtön (vagy pénzbírság) var, ha bárkinek feltárja az általa felvett adatokat. A népszámlálási lajstromba kizárólag felesküdött népszámlálási tisztviselők nyerhetnek betekintést. Egyetlen kormányhivatal sem használhatja fel a népszámlálási jelentéseket adózásra, nyomozásra, vagy más rendelkezésekre. A Népszámlálási Hivatalt nem érdekli, hogy a bevándorló mily uton-módon érkezett az országba. Ez nem az ő munkájuk. A Hivatal csupán összeszámolja, hogy mennyi a idegenben született amerikai polgárok száma, hánynak van első papírja és hány idegen él itt. Az 1930-iki népszámlálás szerint 7,919,536 idegenben született amerikai polgár, 1,266,419 első papírral rendelkező idegen és 4,518,341 idegen élt ebben az országban. Lehet, hogy a születés helyére vonatkozó kérdési egyesek nehéznek fogják találni. A könnyebbség kedvéért a Hivatal egy olyan dátumot választott, ami eléggé a közelmúltba esik ahoz, hogy a nemzetek határai mindenki előtt tisztán álljanak. Tehát arra kell majd válaszolni, hogy a születési hely mely államhoz tartozott 1937 január 1-én. Ha az illető nem tudja megnevezni az országot, úgy elegendő, ha a vidéket, kormányzóságot, vagy megyét jelöli meg. A születési hely és államoplgárságon kívül, a kérdések felölelik: a kort, nemet, szint, családi állapotot, a munka fajtáját és mibenlétét. Egyéb kérdések a bér és fizetés, munkanélküliség, iskolai vgzettség tényeit összegezik, valamint azt, hogy az illető hol lakott öt évvel ezelőtt. Húsz ember közül egynek kell csak válaszolni a 16 pótkérdésre. Ezek között van a kérdés: hol született apja és anyja. E kérdések megválaszolásánál az egyén ugyanazt a módszert követheti, mint a születés helyére vonatkozó kérdésnél a főlajstromban. Tehát nevezze meg az országot, ahol a születési hely 1937 január elsején volt és ha erre nem képes, nevezze meg az államot, vidéket, vagy megyét, vagy nagy várost, ahol apja és anyja született. Ez a Tizenhatodik Évtizedes Népszámlálás. Az elsőt 1790-ben ejtették. A népszámláláson kívül, amely 132 millió ember adatait összegezi, a lakszámlálás 32 millió otthont fog felölelni; ezenkívül lajstromozni fognak három millió üzletet az üzletek számolásában, 200,000 gyárat a gyárak összegezésében, hét millió farmot a farmok lajstromozásában, valamint a bánya és kőtelep összegezése 400,000 olajkutat és 14,000 szén, fém és kőbányát fog felölelni.
