Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 25/1-4. (Budapest, 1902)

XXV. 190Í A HARASZTOK ÉH MOHOK AZ ALFÖLDÖN MEG AZ ALFÖLDSZÉLI HEGYEKEN. Irta : BERNÁTSKY JENŐ di\ DIE FARNE UND MOOSE IM UNGARISCHEN TIEFLANDE UND DEN ANGRENZENDEN BERGEN. Von Dr. J. BERNÁTSKY. Ha az Alföldön ós az alföldszéli hegyeken előforduló harasztféléket (Pteridophyta) és mohokat (Bryophyta) tanulmányozzuk, felötlik, hogy e növények előfordulására vonatkozólag az Alföld és az alföldszéli hegyek között igen éles a határ. Némely faj ugyanis az alföldszéli hegyeken bőven található, de a mint leérünk a síkságra, már nem akad szemünk elé; mások meg az egész Alföldön közönségesek, de ép az alföldszéli hegyeken nem teremnek. Megjegyzem, hogy e tekintetben a mohok közül kiváltképen a máj mohok (Hepaticse), a harasztfélék közül pedig a tulaj donképeni ha­rasztok (isospor Filicinae) és a vízi harasztok (Hydropterides) jellemzők. A lombos mohok (Musci frondosi) és a zsurlók javarészt közösek, Lycopo­dium-félék pedig egyik helyen sem teremnek. A májmohok közül az Alföldön a Madotheca platyphylla és egy­némely Riccia-faj gyakori. Előbbit BORDÁS 1 Békésmegyéből és HOLLÓS 2 Kecskemét vidékéről említi. Szerző Szabolcsmegyében is találta. 4 Hogy a Madotheca platyphylla az Alföldön még másutt is előfordul, a mellett bizonyít az, hogy FÖRSTER 3 is az Alföldről emliti. Riccia-fajok az Alföld­nek vízben bővelkedő vidékeiről régóta ismeretesek. Az alföldszéli hegyeken, különösen azokon, melyek az Alfölddel köz­vetlenül határosak, az említett mohok egyáltalán nem, vagy csak kivétele­sen fordulnak elő. De gyakori rajtuk a Marchantia polymorpha, mely viszont az Alföldön rendkívüli ritkaság számba megy (Szarvas és Kecs­kemét).* A harasztok közül az Alföldön két faj igen sűrűn terem: a Pteridiiun * Egy újabb, 1001 szeptember hóban tett kirándulásom alkalmával a Mar­chimtia jinljimnrjihn-t Ulma vidékén, Alföldön, vizáztatta lőszparton is megtaláltam,

Next

/
Thumbnails
Contents