Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 23/1-4. (Budapest, 1900)

1-2. szám

HAZAI POLYGONATUM-FAJOK ANATÓMIAI MEGHATÁROZÁSA. 71 2. Szár szögletes, virágkocsán 1—2 virágú: P. officinale. Szár hengeres, virágkocsán 3—5 virágú: P. multifiorum. A virág szerkezetét nem vizsgálhattam meg, mert hiszen a juniusban szedett növényen már virág nincsen. — A szár hengeres vagy szögletes alakjáról hajós meggyőződnöm, mert a gyűjtött s lesajtolt növény szára nem tünteti fel az eredeti alakot. Az adott esetben tehát csakis a levelet, a virágkocsánt és a szőrözetet használhattam volna fel a determinálásra. Ámde nem támaszkodhattam sem erre, sem amarra. Növényemen a levelek ép olyan nyelesek voltak, mint a Polygonatum latifolium levelei. A virágkocsán 2—3 ágú volt, nem pedig 4 vagy 5 ágú. Szőrözet nem mutatkozott. A szőrözet hiányát azonban nem szabad kritériumnak venni, mert a M. N. Múzeum herbáriumában tett összehasonlítások, valamint a Temesinegyében végzett megfigyeléseim arra tanítottak, hogy a Polygonatum latifolium-on nem mindig található szőrözet, legalább szabad szemmel nem. Jaszenován, Temesmegyében, egymás társaságában találtam szőrös virágkocsányú és levelű meg egész kopasznak látszó növényeket, mind Polygonatum latifolium. Száz szónak is egy a vége : a szabad szemmel való határozgatás (határozókönyvek és herbariumi összehasonlítások útján) azt eredményezte, hogy növényemet nem a Polygonatum multifiorum-hoz, hanem a Polygonatum latifolium-hoz kellett volna csatolnom, esetleg új varietast felállítanom, a mit a geographiai elterjedés is támogatott volna. Azt a kérdést lehetne felvetni, hogy vájjon a Polygonatum latifolium-ot nem jellemzi-e széles levele, mint azt a fajneve kifejezi ? A levelek nagyságáról, hosszaságáról, szélességéről a határozókönyvek hallgatnak; a minek az lehet az oka, hogy a szóban forgó három faj levelei között van alakbeli és nagyságbeli különbség, de a mi eltérés van, az olyan csekély, mondhatni finom, hogy a diagnózisba fel nem vehető. Hiszen pl. a levél vastagsága, kemény vagy puha volta, az egész növény termete, magassága stb. mind hasonló finom megkülönböztetési jelek, de makroszkopos fajmeghatározáskor fel nem használhatók. A természetben gyakran épen ezek alapján ismerjük meg a fajt; de ezeket az ember öntudatlanul észreveszi ; az összes, durvább-finomabb bélyegek öntudatlan megfigyelése szüli bennünk valamely faj képét. A diagnosztikus fajmeghatározás azonban, mint emberi mesterség, csak egynémely durvább és szóval könnyen megnevezhető jelt használ föl. — Egyébiránt a Polygonatum latifolium leveleinek széles volta nem állandó bélyeg; erről a M. N. Múzeum herbáriumában alkalmam volt meggyőződni s feltűnt ez a körülmény E. FiCK-nek is, a ki az Alig. Botanische Zeitschrift 1895. évi kötetében, a 80. lapon következőképen nyilatkozik: «An steilen, waldigen Abhängen westlich von 5*