Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 23/1-4. (Budapest, 1900)

1-2. szám

76 DE MADARÁSZ GYULA nyolcz példánynál feltűnően karcsú; a csőr körme hajlottabb és kávafogai apróbbak a télilúdéinál. A mi e faj tollazatának szinét illeti, erre nézve közelebb áll az A. fabalishoz, mint az A. brachyrhynchushoz, mert háta nem kékesszürke, hanem barna, sőt barnább, mint az A. fabalisé. SUSHKIN 'a diagnózist ekként adja: «Ab A. brachyrhyncho statura majore, rostro longiore et graciliore, secundariorum tectricibns atro-fuscis, tectricibus carpi discoloribus; ab A. segetum pedibus zonaque rostri incarnatis distinguendus.» Visszatérve a mi példányunkra, mely január 1-én allítólag Pancsován lövetett, a legkisebb részletekig egyezik SUSHKIN leírásával. Csőre karcsú s világos pántjának szine friss korában rózsaszínbe árnyalódó sápadt hússzínű volt; kiszárított állapotban megfakult s szélein lilás színűvé változott ; csőrkörme — mint SUSHKIN rajzában is ki van tüntetve — hirtelenebb hajlású, mint az A. fctbalis-é; kávafogai meglehetős aprók és hegyesek; alsó kávájának oldalán lévő ajakszerű pereme az A. fabalis-éhoz képest feltűnően keskeny. Úgy látszik az alsó kávának eme különös formája az, a mi fajilag igen jól megkülönbözteti a télílúdtól. Ide mellékelem példányunk csőrének hű konturrajzát. A felső káva hossza (a homlok elejétől számítva a csőr hegyéig) 6 cm ; magassága (ugyancsak a homloktól mérve) 2'2 cm; az egész csőr magassága (az alsó kávával együtt pedig 2"7 cm. Összehasonlításúl az A. fabalis Magyarországon elejtett példányainak legkisebb és legnagyobb csőrét szintén körrajzokban itt bemutatjuk, melyek mindegyikénél az alsó állkapocsnak a jellemző ajakszerű pereme jól látható. Ezek közül a kisebbik csőrének hossza 4*8 cm.; magassága 2'7 cm. ; a nagyobbiké 6-2 és 3 cm.