Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)

1. szám

ADATOK AZ ENDROTROPH MYKORHIZÁK ISMERETÉHEZ. N».'i A gomba alakjairól szólva elhagyom mindazt, a mi úgyis ismeretes, meg a mit a Psilotum gombája alakjainak tárgyalása után csak ismételnék. Megkülönböztethetünk itt is gomolyokat meg csimbókokat, összekötő hyphákat és gyökérsz őrökben végighúzódó hyphákat. A parenchyma sejtjei­bei) a gomoly-mycelium létrehozta spóraalakú testeket azonban nem talá­lunk, hanem annál nagyobb számban láthatunk a gyökérszőrökben oidiumo­kat, cystákat (VII. tábla, 4. kép) és sorjában fekvő, gyöngyfüzéralakúan összekötött hólyagokat. (Hólyagok rajzát lásd WAHRLICH alább megnevezett művében, valamint: VII. tábla, 12. kép). Az oidiumok számosával vannak egy gyökérszőrben : gömbölyű, szín­telen, vagy kisssé zöldes-kékes szinű, vékonyfalú testek ; a gyökérszőrben végighúzódó hvphákból keletkeznek akként, hogy a hypliában eleintén szá­mos sejtfal képződik, azután a hypha a falak helyein szétesik egyes sej­tekké, s végül e sejtek legömbölyödnek. A cysták nem találhatók oly tömegesen, egy-egy gyökérszőrben egy­kettő van, olykor több is. Gömbölyű, színtelen (vagy kissé színes), igen erős sejtfalu testek. Bennök a tartalom visszahúzódott a sejtfaltól és a tartalom­nak saját erős sejtfala is van. A liólyagokon pusztán igen vékony sejtfalat lehet észrevenni, semmi egyebet, azaz üresek, csak igen fiatal korban tartalmaznak kevés plazmát; rendes liyphán képződnek (gyökérszőrben) olyformán, hogy annak vala­melyik pontján a sejtfal kidúdorodik, a dúdor mindinkább nagyobbra nő, mígnem bizonyos nagyságot ért el. Növekedése közben rajta új dúdor képződ­hetik, mely hólvaggá lesz, ezen ismét új, stb., szóval képződésük sarjadzás módjára történik. Az irodalomban e hólyagok már ismeretesek. (Lásd WAHR­LICH, W. Beitrag zur Kenntniss der Orchideenwurzelpilze, Botanische Zei­tung, XLIV, 1886, ]): 48 1). A gomba tenyésztése üveglemezen. Hogy egyrészt a gomba rendszer­tani állását kiderítsem, másrészt a kétféle mykorhizában talált érdekes alakok (t. i. sporangoid és hólyag) természetét is megtudjam, megkisérlettem mind a két növény gombáját tenyészteni. Bár a mykorhizák gombájának tenyésztésével sokan foglalkoztak siker nélkül, úgy hogv FRANK A.B.* a számos eredménytelen kísérletezésen okulva, lehetetlennek mondja a tenyésztést; én mégis biztam a sikerben legalább a Vanilla gombájára vonatkozólag azért, mert e növény gyökér­szőreiben a gomba életrevalóságának határozott tanujeleire akadtam a cysták és oidiumok képében. A Psilotum mykorhizomájából való gomba tenyésztése vízben vagy * FRANK. Lehrbuch Wer Botanik. Leipzig 1N9:>. I. p:

Next

/
Thumbnails
Contents