Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)
1. szám
ADATOK AZ ENDROTROPH MYKORHIZÁK ISMERETÉHEZ. N».'i A gomba alakjairól szólva elhagyom mindazt, a mi úgyis ismeretes, meg a mit a Psilotum gombája alakjainak tárgyalása után csak ismételnék. Megkülönböztethetünk itt is gomolyokat meg csimbókokat, összekötő hyphákat és gyökérsz őrökben végighúzódó hyphákat. A parenchyma sejtjeibei) a gomoly-mycelium létrehozta spóraalakú testeket azonban nem találunk, hanem annál nagyobb számban láthatunk a gyökérszőrökben oidiumokat, cystákat (VII. tábla, 4. kép) és sorjában fekvő, gyöngyfüzéralakúan összekötött hólyagokat. (Hólyagok rajzát lásd WAHRLICH alább megnevezett művében, valamint: VII. tábla, 12. kép). Az oidiumok számosával vannak egy gyökérszőrben : gömbölyű, színtelen, vagy kisssé zöldes-kékes szinű, vékonyfalú testek ; a gyökérszőrben végighúzódó hvphákból keletkeznek akként, hogy a hypliában eleintén számos sejtfal képződik, azután a hypha a falak helyein szétesik egyes sejtekké, s végül e sejtek legömbölyödnek. A cysták nem találhatók oly tömegesen, egy-egy gyökérszőrben egykettő van, olykor több is. Gömbölyű, színtelen (vagy kissé színes), igen erős sejtfalu testek. Bennök a tartalom visszahúzódott a sejtfaltól és a tartalomnak saját erős sejtfala is van. A liólyagokon pusztán igen vékony sejtfalat lehet észrevenni, semmi egyebet, azaz üresek, csak igen fiatal korban tartalmaznak kevés plazmát; rendes liyphán képződnek (gyökérszőrben) olyformán, hogy annak valamelyik pontján a sejtfal kidúdorodik, a dúdor mindinkább nagyobbra nő, mígnem bizonyos nagyságot ért el. Növekedése közben rajta új dúdor képződhetik, mely hólvaggá lesz, ezen ismét új, stb., szóval képződésük sarjadzás módjára történik. Az irodalomban e hólyagok már ismeretesek. (Lásd WAHRLICH, W. Beitrag zur Kenntniss der Orchideenwurzelpilze, Botanische Zeitung, XLIV, 1886, ]): 48 1). A gomba tenyésztése üveglemezen. Hogy egyrészt a gomba rendszertani állását kiderítsem, másrészt a kétféle mykorhizában talált érdekes alakok (t. i. sporangoid és hólyag) természetét is megtudjam, megkisérlettem mind a két növény gombáját tenyészteni. Bár a mykorhizák gombájának tenyésztésével sokan foglalkoztak siker nélkül, úgy hogv FRANK A.B.* a számos eredménytelen kísérletezésen okulva, lehetetlennek mondja a tenyésztést; én mégis biztam a sikerben legalább a Vanilla gombájára vonatkozólag azért, mert e növény gyökérszőreiben a gomba életrevalóságának határozott tanujeleire akadtam a cysták és oidiumok képében. A Psilotum mykorhizomájából való gomba tenyésztése vízben vagy * FRANK. Lehrbuch Wer Botanik. Leipzig 1N9:>. I. p: