Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)

1. szám

FRANCÉ Ezen négy ostor a sejtek egyik tompább végéről, közös ponton eredEzen pontok mintegy a sejtek hossztengelyének mellső végén van. Mint említém, a hely környéke néha kissé besülyedt, mi aránylag gyakori (Miérajzóit egyén közül 13-on van meg). Más esetben az ostorok kis plasmat.ikus dudorból erednek, melynek plasmáj a bennük közvetlenül folytatódik. Mikor ezen vizsgálatokat végeztem, meg nem ismerhettem LÖFFLER. illetve FISCHER ALFRÉD módszereit, melyekkel az ostorok kutatása körül annyi érdemet szereztek; később, mikor ezekkel megismerkedtem, sajnálatomra, már nem állt rendelkezésemre alkalmas anyag. Ennek daczára azonban mégis megfigyeltem néhány érdekes tényt, mely FISCHER * eredményeinek helyességét bizonyítja. A Collodictyon ostora typusos «korbácsodor» (Peitschengeissel), azaz nem visel másodrangú csillangókat, hanem, mint például (FISCHER szerinte a Polytoma és Chlorogonium ostora, két részből, alapi részből és voltaképeni ostorból áll. Az alap a vastagabb rész, de meglehetősen rövid (4—5 szélességekétszer-háromszor akkora, mint az ostor-részé, mely viszont körülbelül tízszerte hosszabb (40 JJ.). AZ egész ostor nem olyan hosszú, mint a test. Az alapi rész meglehetősen közvetlenül megy át az ostorrészbe, mely utóbbi, vékonyságánál fogva, élő állapotban alig látható; chlorzinkjód alkalmazásával azonban nagyon szembetűnő. Ugyancsak ezen pneparálási módszerrel, néha szemcséssé válik az ostorok egynémely — rendesen alapi — része; ugyanazon tünemény ez, melyet KÜNSTLER már régen leírta Cryptomonásolc, Euglenák és más Flagelláták ostoráról ** és melyet FISCHER legújabban Euglenán, Polytomán és Bodón is látott. Nem ezen morpliologiai leírás keretébe való, ha itt hosszasabban foglalkoznék ezen furcsa tünemény problémáival, nem is foglalkoztam eléggé behatóan ezen részlettel, hogy erről Ítéletet mondhatnék, csak azt kívánom még hangsúlyozni, hogy ezen «szemcsézetet.» csak praeparálás után láttam, mely kijelentésnek azért tulajdonítok némi fontosságot, mert FISCHER, KÜNSTLER-rel szemben műterméknek mondja ezen szemcséket. Igen jellemző ezen infuzoriumra az ostorok rendes állása. Ezen mellékesnek látszó körülmény említésreméltó, mert ama nyolcz esztendő folyamán, melyet az ostoros véglények tanulmányozására fordítottam, számtalanszor meggyőződtem, hogy az ostorok állása rendes körülmények közt * FISCHER A., Über die Geissein einiger Flagellaten. (Pringsheim's Jahrbücher f. wiss. Botanik. 26. Bd 1894. p. 187.) ** A «Bulletin de la soeiété zoologique de France» 1882. évi kötetének 20_ lapján.