Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)
1. szám
48 RICHTER ALADÁR Minden jel arra mutat, hogy a substratumhoz tapadt levelek ú. n. nagy ehloroplastjai a szénhydratokat oldott állapotban már is készen kapják és e chloroplastok — a melyek a szivacsparenchymában úgyszólván csak leucoplastok — tevékenysége egyedül a keményítőszemeknek a készen kapott anyagból való organ isati ójára szorítkozik. Mindezek mellett szól az árnyék hatásakép jelentkező csekély chlorophylltartalom, a melynél alighanem a xanthophyll (illetőleg: carotin) a túlnyomó és én azt hiszem, hogy a plagiotrop hajtások substratumhoz tapadt levelei bizonyos tekintetben tartaléktápanyagtartók. Mert physiologiai factum, hogy a keményítőzárványok jelenléte még korántsem képezi annak a jelét, hogy valamely assimilationalis folyamat előzte volna meg azt és viszont az is áll, hogv igen élénk assimilatio mellett tökéletesen el is maradhat a nagyobb keményítőrögök képződése, a mennyiben az assimilationalis produetumok képeztetésük után rögtön elvezettetnek. Minél nagyobb valamely sejt chloroplastjainak a száma, assimilationalis energiája is annál nagyobb és pl. a palissadréteg sejtjeit is ép ezért tekintjük speciálisán assimiláló sejteknek és transpiráló szövetnek a szivacsparenchymát. Mindezek után alig kételkedhetünk abban, hogy ellenkezőleg az orthotrop (fertil) hajtás bőrnemű levelei azok, a melyek apróbb, de jóval számosabb chloroplastjaik révén élénkebb assimilatiót is végeznek. Erre vall a levelek sötétzöld színe és a napfényre való törekvése is. 3. A Marcgraviaceae-ve vonatkozólag (a Marcgravia paradoxa — Monstera acuminata kizárásával) csak két Marcgravia-i&jt — M. coriacea, M. umbellata-t illetőleg rendelkezünk oly adatokkal, a melyek a plagiotrop ág substratumhoz tapadt leveleinek a megismerésére szolgálnak. Ezeknek egybevetéséből kitűnik, hogy a bőrszövet valódi triehom-képleteket nem képez; e helyett legfeljebb az epidermalis sejtek tüntetnek fel papillaszerű kitüremléseket, a melyek kisebb-nagyobb mértékben más növénycsaládhoz tartozó fajoknál is előfordulnak (Monstera acuminata; Scindapsus argyraea ENGL ., in Bot. Centr. Bl. 1886, Bd. 25, Tab. III, fig. 3. Anthurium magnificum LINDEN., 1. c. fig. 15). Hypodermalis víztartószövet nem képződik, helyette az epidermis szerepel víztartó reservoirképen; erre vall részben az epidermis-sejtek radialis falainak a gödörkés volta is (M. umbellata, Tab. II, fig. 3e t és 4e,). Légzőnyilások a levél mindkét színén fejlődnek, nagyobb számmal azonban a levél fonákán. Az átszellőztető rendszer egész apparatusa szerkezetileg jellemző, gyakran ugyanazon növényfaj bőrnemű leveleinek a légzőnyilásaitól is eltérők (Vesd össze: Tab. II, .fig. 4% és Tab. IV, fig. 12c). A chloroplastokra nézve 1. a 2. pontot.
