Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)
1. szám
ADATOK A MA RC GR A VIACE AE ÉS AZ AROIDEA ISMERETÉHEZ. szerepel ily név alatt a botanikus kertek culturájában és megtörténik, hogy gyakran a botanikus kertek merőben elhibázott nomenclaturáját látjuk alkalmazva főleg jdiysiologiai munkálatoknál.* A gráczi botanikus kert Marcgravia-ira az ismert leírás nem minden pontjában illik teljes prsecisitással és éppen nem a levelek elhelyezkedési viszonyaira nézve. ígv pl. a Marcgravia dubia vékony törzséből két ágat hajtott, a melynek egyike tényleg szabadon álló s bőrnemű levelekkel bírt (Tab. II, Fig. 2), másik ága ellenben két sorba illeszkedő s merőben eltérő szabású húsos leveleivel szorosan egy száraz fatörzshöz simult (Tab. II, Fig. 1). Ámde ez utóbbi, tehát a meddő ág legalsó része, közvetlenül az elágazás felett nem simúlt a substratumhoz (pro parte «ramus liber»), levelei a törzstől tényleg el is állottak s szakasztott olyanok valának, mint a termőnek vett, tehát a szabadon álló ág bőrnemű levelei (Tab. II, Fig. 2), A meddő és termő ág ezen bőrnemű levelei között morphologiailag, de anatomiailag sem volt valamely különbség megállapítható. Ezek után a BENTHAM-HooKER-féle «folia stepe lieteromorpha» bizonyos tekintetben óvatosabb jelzés és physiologiailag találóbb a BAILLON «ramus liber »-je WITTMACK «rami eximie dimorph i»-jávai szemben és nem zárná ki a Marcgravia dubia-1 a Marcgravia-k köréből, a minthogy ez a növény tényleg oda is tartozik. Ámde a Marcgravidk a tropikus Amerika flórájának a tagjai és feltűnő, hogy a Flora Brasiliensis speciesei között a Marcgravia dubia-1 hiába keressük, holott a botanikus kertekben is meglehetősen el van terjedve. Nevével csakis a «Species dubia?» czím alatt jegyzetben találkozunk, A hol is WITTMACK ** a következő nézetet fejezi ki: «4. Marcgravia dubia H. B. K. est ramis scandentibus, foliis latocordatis, hasi obliquis, apice acutis, statu fertili ignota. In liorto William Bull Londini culta et in Gard. Cliron. n. ser. VIII. 13. tig. I et 2 sub nomine (ad interim) M. paradoxa figurata, nuperrime a nobis visa, nunc denum folia multo maiora, pinnatifido-incisa, modo Philodendri formavit et ad Aracearum genus, fortasse ad Monsteram, pertinere videtur.» Ebből az következik, hogy a Marcgravia dubia s a M. paradoxa systematikailag is confundálódott és érdemes a kérdéssel foglalkozni anatómiai érdekességén kívül már azért is, mert az ezután következő fejtegetésből kitűnik — mind a kettő két különböző családba tartozó s telivér jó species. * « W /IO.N n'rtihn'tnilis»— P. ri'lalnraatis helyett.—B. JÖNSSON, Zur Kenntniss des anat. Baues des Blattes. Lund, I89ő. ]>{>. 4. 17, 21 etc. még a kisebb tévedésekből való. — Marcgravia parwluxa név alatt sokszor P»thos celatocaulis rejtőzik. ** Fl. Brasil. 1. c. p. 234.