Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 19/1-4. (Budapest, 1896)

1. szám

rajzókat szalagos chlorophylltesttel. Nyilvánvaló, hogy ez esetben a chlorophor — talán a tenyésztés által létrejött — alakváltozásáról lehet csak szó, nem pedig egy másik fajról, mely időközben elszaporodott és melynek állandó bélyege a chlorophor szalagos alakban való kifejlődése, mi már azért sem igen tehető fel, mert e jelenséget a Chlamydomonadineák legtöbbjéről ismerem. Beteges jelenségnek sem tarthatom a chlorophor ezen elváltozását, mert az egyének élénken mozogtak s virágzó szaporodásnak indultak. A chlorophor elváltozása igen gyakran még tovább is halad, a szalagok is feldarabolódnak, s ily módon számos apró lemezke keletkezik, melyek mivel eredetileg egy szalag feloszlott részei, fekvésükben még mindig mutatnak bizonyos szabályszerűséget. Ily módon magyarázhatom a chlorophor kiképződésének amaz állapotát, melyet gyakran láttam nemcsak a C. obtusá-n és C. multifilis-en (III. Táb. 3., 16., 17. ábra), hanem a Chlorogonium és Chlamydomonas nem különböző fajain is. Ezen jelenség sem áll elszigetelve a tudományban. Mint ismeretes több, legújabban szintén a növényekhez sorolt Euglena-íéle, így nevezetesen az Euglena viridis EHRB., különösen pedig az Euglena deses ST. mutat igen gyakran hasonló lemezes képleteket, s ENTZ GÉZA, ki ugyanezen jelenséget az Eutreptia viridis-en is észlelte, határozottan ki is mondja, hogy a szóban forgó «zöld testecskék az eredetileg összefüggő chlorophyll rétegnek egyes darabokra való szétszakadozása útján képződtek)).

1 Ezt azonban már hajlandó vagyok nem normális állapotnak, hanem egyenesen pathologiai elváltozásnak tartani. Teszem ezt pedig, mert ilyen rajzókat csak hosszabb ideig tartó kultúrákban észleltem, melyekben természetesen normális életviszonyok már nem voltak, másrészt pedig ilyen egyének már kissé beteges színben is tűntek fel s nem mutattak élénk mozgást ; hasonlóképen nem láttam őket szaporodásban sem. A mondottakból egyelőre csak azon következtetést vonom le, hogy a Carteriák (s a többi Chlamydoni07iadineáJc-é is) chlorophorja nem változatlan szerv, alakulása, kifejlődése nem állandó, hanem az életviszonyoktól függő bizonyos átváltozásoknak van alávetve, így tehát nem alkalmas, hogy alakját rendszertani bélyegnek felhasználhassuk. A chlorophorral szoros kapcsolatban áll a sejtek más alkatrésze, nevezetesen a pyrenoid. A pyrenoid fekvése tekintetében különbség van a DILL leírta C. obtusa s az általam látott alak közt. DILL

2 diagnózisa kiemeli, hogy «a pyrenoid falnál fekvő a sejtmag előtt » s képe a pyrenoidot a sejt közepén 1 ENTZ Gr. A Tordai és Szamosfalvi sóstavak ostorosai (Természetrajzi Füzetek VII. köt. 1883. 102. 1.) 3 DILL. Op. cit. 353. 1.