Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 19/1-4. (Budapest, 1896)

1. szám

fokban contractilis, mert legújabban többen, s épen DILL is, a testalaknak mint rendszertani bélyegnek igen nagy fontosságot tulajdonítanak. A vegetativ sejtek nagysága többnyire körülbelül 25 p,, egy esetben a megmért egyén csak 18u.-os volt; a szélesség körülbelül 15 u,, az utóbb említett esetben 12 u,. A sejteknek megvan minden typusos alkatrészük. Felépítésükben s egyes szerveik egymáshoz való elhelyezésében megegyeznek a Chlamydomonas typusával. A sejthártya igen vékony, a testhez szorosan fekszik és az életben lévő rajzókon voltaképen csakis akkor látszik, ha helyenkénti plasmolysis All be (III. Táb. 2. ábra). Ekkor látni, hogy ez teljesen színtelen, rendkívül finom és kevéssé fénytörő hártyácska, mely szerkezetet nem mutat. Ez utóbbi állítással nem akarom azonban kizárni, hogy ezen hártyának esetleg valami finomabb szerkezete ne lehesen. A sejthártyára vegyiszerek hasonlóképen hatnak, mint a Chlamydomonas-félékére, azaz biztonsággal csakis annyit lehet megállapítani, hogy nem tisztán celluloseből áll. Ezen hártyácska különben sem látszik valóságos cuticulának; oly rendkívül lágy és finom, hogy a sejt minden egyenetlenségéhez, a legkisebb excretszemcse- vagy stroma-kemónyítőszemcséhez is alkalmazkodik, ugyanerre mutat a már említett contractilitás is. A sejthártya csak a sejtek mellső végén fejlődik erőteljesebben. Ugyancsak a sejthártyához tartozik ama kis dúdorka is, melynek tetejéről a csillangók kiindulnak (III. Táb. 17. ábra); azért állíthatom ezt, mertezen sokszor igen szépen 1 tható dúdorkának fala a sejtek plasmolysisekor is megmarad. GOROSCHANKIN orosz búvár

1 ugyan azt állítja, hogy a Chlamydomonas midtifüis-nek (= Carteria multifilis) nincsen ilyen sejthártya-szemölcse, ezt azonban mindkét előttem ismeretes Carteria-í&j megvizsgálása után nem erősíthetem meg. A Carteria és Chlamydomonas közti különbség, mint ezt egy korábbi dolgozatomban

2 már tüzetesebben fejtegettem, abban van, hogy a Carteria rajzói négy csillangóval vannak ellátva, míg a Chlamydomonas csak kétostorú. A Carteria négy ostora mindig a fentemlített kis szemölcsből indul ki. A csillangók többnyire közvetlenül egymás mellett, csaknem egy pont1 GOROSCHANKIN : Beiträge zur Kenntniss der Morphologie und Systematik der Chlamydomonaden. (Bulletin de la Société Imperiale des Naturalistes de MoscouNouvelle Série. T. V. 1892. 121. 1.) 2 FRANCÉ REZSŐ. Néhány Chlamydomonadinea systematikájáról (Természetrajzi Füzetek. Vol. XV. 1892. 249. 1.)