Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 19/1-4. (Budapest, 1896)

2. szám

hosszú, mint a test : 4'5—5 mm. A cf -nél a csápok 48—-50 ízűek s még sötétebb színűek, mint a <j? -nél. Különben megegyezik az Org. Hungaricus-sal, melynek mintegy a kisebbített mása ; de jól megkülönböztetik őt : a nagyság, a csápízek száma, és az eltérő színezés. •— A Nemzeti Múzeum gyűjteményében van egy példány, melyet még FÖRSTER nevezett Org. zonator-nak. — Budapest. 0. similis n. sp. cf. A csáp 41 ízű és fekete. Az utótor különösen a közepén érdes. A csípők feketék és a hátsó czombok többé-kevésbbé, de különösen a külső élükön barnák. Különben megegyezik az Org. zonator-ml. — Budapest : Sashegy. var. cf. A czombok vörösek. — Budapest: Sashegy. 0. ruficornis n. sp. cf $ . Mint az előbbiek. Erősebben szőrös. Az utótor háta érdes. A csáp cf 44, a? 40 ízű ; vörös-barna, gyűrűzött és szőrös. A szárnyak erezete világosabb. A hátsó csípők és a czombok hátsó fele erősebben vagy gyengébben feketék. Hossza 5 mm. ; a tojócső hossza 14 mm. — Budapest : Budafok és Sashegy. 0. hevigator Ns. (?) ? . Megegyezik az előbbiekkel, csakhogy sötétebb szinű. A tapogatók, a csápok és a szárnyjegy feketék, a potroh csakis a 2. és 3. ízen vörös-barna. A csípők és a hátsó lábszárak végei feketék ; a tarsusok sötétek. A szárnyak egészen tiszták. A csáp 28 ízű. Az utótor sima. — Budapest : Gellérthegy. NEES leírása jól reá illik, csakhogy a szárnyak egészen tiszták és nem füstösek, mint a hogy azt NEES írja. , * * * Az Org. Hungarians, zonator, similis, ruficornis és laevigator Ns. (?) fajokra jellemző, hogy a potroh első íze a töve felé erősen keskenyedik, továbbá, hogy az ízek simák, a második varrat elenyésző; miáltal jól megkülönböztethetők a többi Orgilus-faj októl. 0. obscurator Ns. — Budapest, Iváncsa. var. ?. A csápok alsó nagyobb fele vörös; a csípők, és a czombok, a hátsók kivételével, nagyobb részt vörösek. — Budapest. var. cf. A csápok, a czombok és a lábszárak majdnem egészen feketék. — Budapest, Peszér.