Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 18/1-4. (Budapest, 1895)
Tartalom
ben, a hát két oldalán s a fark felső éle körül lépnek előtérbe, a sötét foltok pedig telíttetnek és összefolynak. Vizsgálataim alapjául 10 álcza szolgált, ezek termőhelyei a következők: Szarvas-Kend, Szolnok-Dobokamegye (gyűjt. Dr. MÁRTONFI LAJOS),. Árva- Váralja (gyűjt. HALÁSZ ÁRPÁD) és Brassó (Rakodó völgy). 2. Molge alpestris LAUR.* Dr. LEYDIG, op. cit., p. 42. Dr. SCHREIBER, op. cit., p. 42. Dr. J. v. BEDRIAGA, op. cit., p. 337. Alaki tulajdonságok. Testhossza 32—46 mm., de BEDRIAGA szerint 78 mm.-nyi hosszúra is megnő ; ez utóbbi méret azonban legfeljebb a több évi, ivarérett álczákra vonatkozhatik. Termete elég karcsú. Feje meglehetősen nagy, szélességénél hosszabb, a törzsnél szélesebb; szélessége a mellső és hátsó végtagok beizelési távolságának 2 A-át teszi*; hátulról előfelé enyhén lehajló, nem nagyon keskenyedő, két oldalán elég meredeken leereszkedő. Arczorra rövid és tompán kerekített ; aránylag hosszabb, mint a szalamandra-^. Közepes nagyságú szemei oldalt állnak, de nem oly magasan, mint a szalamandra álczájánál; a szem függélyes átmérője nagyobb, mint a szem távola az ajak szélétől.*** A pupilla köralakú vagy gyengén ovális. A szemhéj közötti távolság nagyobb a szem vízszintes átmérőjénél, nagyobb, mint a szem távola az orrlyuktól s még egyszer oly nagy, mint egy szemhéj szélessége. A szem vízszintes átmérője egyenlő a szem s az orrlyuk közötti távolsággal s az orrlyukak egymástól való távolával is. Az orrlyukak közötti távolság, a szemhéjközti távolságnál valamivel kisebb s rendesen épen olyan nagy, vagy néha valamivel kisebb, mint a szem távola az orrlyuktól. Az orrlyukak sokkal közelebb állnak az ajak széléhez, mint a szemhez; az ajak szélétől való távolság csak mintegy harmadrésze a szemtől való távolságnak. A szájzug a szem hátsó szöglete mögé terjed. A felső ajak bőrkarélya erőteljes. A kopoltyúk vaskos nyelűek, sugaraik közepes hosszaságúak. A fejtől befűződéssel elkülönített törzs rövid ; a hát keskeny, ékalakban összenyomott, felül nem ívben domborodó, sőt ellenkezőleg, már a fejtől kezdve lejtősödik a fark felé, vagy pedig egészen vízszintesen megy; * A természetes sorrendben következő Salamandra atra Laur. hazánkban az Alpokkal összefüggő fiumei Karsztban honos; magam ugyan nem gyűjtöttem, de a fiumei horvát főgymnasium gyűjteményében két fuzinei példányt láttam. Álczáiról e helyt nem lehet szó, mert a nőstény teljesen kifejlődött, kopoltyúikat még az anya méhében elvetett eleveneket szül, melyeknek vizi tartózkodásra nincs szükségük s rögtön szárazföldi életet folytatnak. ** BEDRIAGA szerint a beizelési távolság felehosszát sem éri el. *** BEDRIAGA szerint kisebb.
