Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 17/1-4. (Budapest, 1894)

Tartalom

Sehen beschreven ; want ick by mijne ghedachten dese noyt anders ghesien hebbe» 212. lap.). «Volghens het schrijven van den selven CLUSIUS» mondja mikor a leírásba kezd. E pár példából is eléggé kiderül az, hogy Sterbeeck saját bevallása szerint is élt Clusius színes képeivel. Egy sajátságos tévedés azonban igen szépen megvilágítja egész eljárását s érthetővé teszi azokat a hibákat is, melyeket a másolás, meg az egyes alakok összecserélése által elkövetett. A Boletus scaber Fr., STERBEECK 15. tábla A,A. ábra vagyis a Codex 59. lapjának másolatairól van szó. Ennek a 15. A.A. jelzéssel rézmetszetben közölt másolatnak segélyével minden kétségen kívül, — még ha több adat nem is állana rendelkezésünkre, — be lehet bizonyítani azt, hogy Sterbeeck tényleg a szóban forgó Clusius Codexet használta s másolta. Az eddigi idézetekben mindig csak egy bizonyos képes könyvről van szó, itt azonban oly adatra akadunk, mely kétségtelenül eldönti a dolgot, s bebizonyítja, hogy STERBEECK tényleg a jelenleg leydeni CLUSIUS Codexnek nevezett kéziratot másolta. STERBEECK e gomba leírásában azt mondja, hogy a tudós Clusius képes könyvében akadtam e gomba két képére 1672-ben s erre a képre Clusius sajátkezűleg jegyzé föl latinul, hogy dubium, vagyis kétséges ; ezenkívül ott álla még magyarul is hogy Omrederbidz vargánya I «a mit én ugyan nem értek* («In den gheschilderden boeck van den gheleerden CLUSIUS heb ick in't jaer 1672. dese mede gaende Fungi bevonden met twee figuren, by de welcke met de eyghen handt van CLUSIUS dit woordt in't Latijn, Dubium geschreven was, het gene te segghen is Twijfelachtigh; alwaer noch in't Hongersch by stondt Omrederbulz vargánya I het welck my niet kenbaer is . . .» A Codex 59. tábláján vagy az eredeti számozás szerint 36-ik táblán tényleg olvasható CLUSIUS tollából a dubius megjegyzés, valamint a magyar vargánya név is; a másik, magyarnak tartott név pedig csak a hibás olvasástól van, mert a táblára Ein Roder bülz van irva. Ezt nem tudta Sterbeeck kihüvelyezni, s úgy lett belőle Omrederbulz, a nagy E ugyanis az irott 0 betű módjára van czifrázva s ez is megtéveszthette szerzőnket. Az alább következő részletes tárgyalás során, rendbe veszem a BRITZELMAYR említett dolgozatában felsorolt fajokat, és kimutatom, hogy az ott felsorolt 135 Hymenomycet közül, ennyi volna legalább STERBEECK Theatrumjában fenti szerző szerint, — 70-nek képe a Codexből van másolva, 7 pedig a Fungorum Historia-ból, 14-ről BRITZELMAYR kimutatta, hogy LOBEL és BAUHIN munkáiból valók (szerinte egészben csak 40 másolat), tehát 91 ábra már nem tarthat igényt az eredetiségre. Vannak azután még oly ábrák is, melyekkel BRITZELMAYR nem foglalkozott, még pedig úgy Hymeno- mint Ascomycetek is. Ezek nagy része ugyancsak másolat a Codexből, de ezekre nem tekintek, miután czélom most pusztán csak a német Hymenomycet-buvár megjegyzéseire illetőleg