Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 16/1-4. (Budapest, 1893)

1-2. szám

déssel elkülönülve nincs. Falazatát a Rotatoriák-m jellemző nagy gyomorsejtek képezik, belsejükben egy-egy meglehetős nagy maggal. Tartalmuk szürkés, szemcsés protoplasma s valamennyi színtelen. (I. tábla, 2., 9. ábra.) A végbél, mint említettem, a gyomorbélnek közvetetten folytatása s attól csak szöveti szerkezete miatt különböztethetjük meg. A végbél falazatában ugyanis sejteket nem találunk, hanem ezek helyett kisebb-nagyobb szemcséket, rögöket, továbbá hátrafelé convergenter futó hosszirányú rostokat. (I. tábla, 2., 9. ábra.) Az alfelnyilás a test hossztengelyének hátulsó végén nyílik, kis mértékben a hátoldalra húzódva. Egyszerű nyilas ez, a mely csak a kiürítés alkalmával nyílik meg a bélsár feszítő hatására, míg kiürítés után egyszerűen összeesés útján zárul el. Az alfelnyilás azonban nem csupán a bélsár kiürítésére szolgál, hanem egyúttal a vízedényrendszer s illetőleg a lüktető hólyag tartalmának kiürítésére is, minek következtében bizonyos fokig a cloaca szerepét játsza. Mint a bélcsatorna kiegészítő részéről, e helyen kell megemlékeznem az úgynevezett pankreász mirigyekről is. E mirigyek az emésztőbél mellső két csúcsán fekszenek s mindkettő gömbforma, szürkésen szemcsézett, egy magtestecskét záró nagy maggal. (1. tábla, 2., 9. ábra p.) e) A vízedényrendszer. Az eddig ismert Rotatoria-í&jok különböző berendezésű, majd egyszerűbb, majd komplikáltabb vízedényrendszerei közül a Cypridicola parasitica-é leginkább a Philodinidae család fajaiéhoz hasonlít, s rajta, épen mint amazokéén, a kétoldali vízedénytörzseket s a lüktető hólyagot különböztethetjük meg. A vízedénytörzsek a test két oldalán lefutó, többször hajlott, egyszerű falazatú, keskeny átmérőjű csövek, a melyek a kerékszerv közelében erednek s a petefészek táján könyökszerüen hajlottak. Lefutásukban hurkokat sehol sem képeznek és róluk két orsóforma reszkető szerv emelkedik, melyek közül egyik fölfelé, a másik ellenben aláfelé áll. (1. tábla, 3. ábra r.) E tekintetben tehát a Cypridicola parasitica elvitázhatatlanul emlékeztet a Philodinidae család fajaira, különösen pedig a Callidinák-ra, s csak annyi a különbség, hogy ez utóbbiaknál kettőnél több reszkető szerv van jelen, mint ZELiNKÁ-nak a Callidina symbioticán és Callidina Leitgebiin végzett pontos vizsgálatai után tudjuk. A lüktető hólyag a végbélnyilás mellett fekszik, hártyás falazatú, finoman szemcsézett és összehúzódott állapotban redőzött. Nyilasa az alfelnyilásba szájadzik s ezen át üríti ki tartalmát. (1. tábla, 2., 9. ábra. I.) E helyen kell még megemlékeznem arról a két egysejtű mirigyforma képletről is, mely az alfelnyilás közelében a végbél két oldalán látható. E mirigyfonna