Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 15/1-4. (Budapest, 1892)

1-2. szám

4 cella fajok a hinár között úszkáló növény törmelékeken tenyésztek. A Rotatoria- és Crustacea-f&jok legnagyobb részét a hinár közül gyűjtöttem, a Cypridopsis- és Cypria-fajokat ezenkívül azonban a part iszapjában is találtam, bár itt nem oly mennyiségben, mint a hinár között. b j A hináros tükör lakói. Protozoa. Centropyxis aculeata EHRBG. Euglena viridis EHRBG. Peridinium tabulatum EHRBG. Monostyla lunaris EHRBG. Monostyla quadridentata EHRBG. Colurus uncinatus EHRBG. Dinocliaris pocillum EHRBG. RotatoHa. 5 Noteus quadricornis EHRBG. Brachionus urceolaris EHRBG. Brachionus pala EHRBG. Pterodina patina EHRBG. Crustacea. Cyclops strenuus C. K. Alona rostrata C. K. Cyclops agilis C. K. 5 Ceriodaphnia rotunda STRAUS. Pleuroxus nanus BAIRD. Simocephalus vetulus M. 0. FR. Scapholeberis mucronata M. 0. FR. De ezekenkívül úgy a hinár között, valamint a fenékiszap fölületén az első csoportban felsorolt fajok közül is található néhány, így különösen a Protozoa-iajok; a Crustaceák közül a Cypridopsis vidua, Cyclops viridis, Simocephalus vetulus és Cypria ophthcilmica. Felemlítésre méltónak találom különben azt, hogy a hináros tükör lakói közül a Crustaceák majdnem valamennyien olyanok, a melyek a többi tavak faunájában a nyilt tükröt lakják, ilyen különösen az Alona rostrata, Ceriodaphnia rotunda és a Scapholeberis mucronata. E három faj aztán itt is nem annyira a hinár között, mint inkább a szabad vízben tartózkodik. 2. Mező-záhi tó. A keleti főtósorozat legnagyobb tava. Partjait legnagyobb részben mindenütt nád nőtte be, de ez csak nyugati felében hatol be mélyebben, míg keleti felében pár méternél nem terjed bennebb. Ezen kívül a tó nyugati felében a náderdő határán, sőt még a náderdő között is Myriophi

Ilium és Potamogeton tenyészik, a melyek aztán itt, valamint a keleti tórész déli oldalán mélyebbre is hatolnak, de azért a tavat sehol sem lepik el s e miatt terjedelméhez képest igen nagy, hinármentes nyilt tükre van. Mély-